Több tízezer munkahelyet teremthetnének a gyógynövények
Magyarország természetföldrajzi adottságai – mind a termesztés, mind a gyűjtés, mind pedig a feldolgozás szempontjából – kiemelkedőek, a Kárpát-medencét Európa egyik legjelentősebb gyógynövényélőhelyeként tartják számon. Azonban hazánk nem használja ki megfelelően ezt a nagyszerű adottságot.
2015. július 12. 23:27

Egy 2-3 évvel ezelőtti felmérésből kiderült, hogy akkor a lakosság 25 százaléka használt rendszeresen gyógynövényeket, azóta pedig ez az arány 30-35 százalékra emelkedett. Ezt Szabó Gyuri bácsi, a híres „bükki füvesember” mondta el lapunknak. Az emberek egyre jobban ismerik a növényfajtákat, a felhasználás pedig mindinkább az életük részévé válik.

Kiemelte, hogy sokféle programmal népszerűsítik az ágazatot: többek közt szerveznek gyógynövénytúrákat, telefonos szolgálatot tartanak fenn, és Gyuri bácsi ősztől tavaszig minden héten tanácsadással egybekötött előadást tart az ország valamely pontján. Ezekre általában 400-500 ember érkezik, de előfordult már, hogy 1000 érdeklődő is összegyűlt.

Ráadásul a világpiacon is óriási az igény – évi 10-15 százalékos a növekedés – a gyógyszer- és az élelmiszeriparban, valamint a kozmetikumok gyártói között a természetes eredetű alapanyagok iránt. Csakhogy a valaha szebb napokat látott gyógynövénytermesztés tekintetében hazánk nem képes kellőképpen kihasználni kedvező adottságait.

Magyarország elvesztette a piacait

Pallos József Péter, a Gyógynövénykutató Intézet igazgatója lapunknak elmondta: ennek az egyik oka az, hogy bár a növényi anyagokat a világpiacon valóban állandósult kereslet jellemzi, a feldolgozatlan gyógynövények – amelyek egyébként a magyar termékek döntő többségét képezik – egyre kisebb népszerűségnek örvendhetnek. Ezzel szemben a feldolgozott, hozzáadott értékkel rendelkező készítményekre bizonyos területeken évente akár két számjeggyel növekvő igény is tapasztalható.

Az igazgató kiemelte, hogy a gyűjtött, alacsony feldolgozottsági szintű gyógynövények tekintetében napjainkban a balkáni országok vannak az élen, míg a termesztettekben főleg Lengyelország és Csehország kiemelkedő – tehát az olyan országok vezetők, amelyek esetében a gyógynövénytermesztés erőteljesen része az agrárpolitikának, így termékeikkel könnyebben ki tudnak jutni a világpiacra.

Mint mondta, hazánk valaha igen jelentős volt a gyógynövények termesztése szempontjából, különösen az erős fájdalomcsillapítók hatásait megteremtő, úgynevezett ipari mákok megjelenése idején. Azonban az elmúlt 20-25 évben Magyarország elvesztette a piacait, holott minden évben tíz százalékot is meghaladó mértékben nő az igény ezekre a készítményekre.

Az özönnövények gyűjtését is tiltják

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az ágazat szempontjából milyen változtatásokra lenne szükség, Pallos József Péter megjegyezte: a termesztett gyógynövényeket tekintve nagyon fontos a támogatás. A gyűjtött növények esetében ugyanakkor véleménye szerint elengedhetetlen lenne jogszabályba foglalni azt, hogy szervezett, ellenőrzött és szakképzett gyűjtők az ország természeti környezetében folytathassák tevékenységüket.

„Mindez nemcsak a gyűjtők, hanem a természet szempontjából is hasznos lenne, hiszen vannak olyan özönnövények – például a parlagfű, vagy éppen a kanadai aranyvessző –, melyeket jobb lenne összegyűjteni, gyógynövényként pedig kifejezetten hasznosak lehetnének” – fejtette ki.

A szakember kitért arra is, hogy fontos problémákat jelentenek a gyógyhatásúnak titulált étrend-kiegészítők is: a forgalomba kerülő termékek között ugyanis nagyon sok a minőséghibás, hamis áru. Szavai szerint ezzel leginkább a gyógyszerészszakma foglalkozik, jelenleg a cél az, hogy a minőségi áru jól elválasztható legyen a minősíthetetlentől.

Intézményes fajtavédelemre lenne szükség

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon komoly problémát jelent a fajtavédelem hiánya, a szakember kifejtette: általában is minden termesztett növény esetében igaz az, hogy jelentős, évtizedes munkával nemesítenek egy adott növényt. Azonban gondot okoz, hogy ha valaki az adott fajtát nem kereskedelmi forgalom útján szerzi meg – magyarul ellopja –, nem fizet utána, ez pedig visszaveti a nemesítést, az innovációt.

Mint mondta, hazánk területének minden egyes hektáráról tudni lehet, hogy ott mit vetnek és aratnak, a fajtahasználati jutalék kivetése pedig az állami felügyeleti rendszer feladata lenne.

„Ráadásul ez egy áfaköteles tevékenység, így a vetőmag után az államot adóelkerülés éri, ami adott esetben igen komoly összegeket is jelenthet. Tehát – ha a fajtavédelmet intézményesen gyakorolnák – nem csupán a nemesítő, hanem az adóhivatal, az állam is jobban járna” – magyarázta.

A hagyományos gyógyítás szerepe

Szabó Gyuri bácsi szintén úgy látja, hogy változásokra lenne szükség. Mint mondta, az Európai Unió szabályozása szerint a gyógyhatású készítmények nem minősülnek gyógyszernek. „Az emberek ezelőtt 3000 évvel is gyógynövénynek nevezték a gyógynövényeket, és – akármit mondanak a politikusok és a kormányok – ez a következő 3000 évben is így lesz”– emelte ki.

A WHO egészségügyi szervezet is arra ösztönzi nyilatkozatában az orvosokat és az egészségügyi intézményeket, hogy működjenek együtt a népi gyógyítókkal, olvasszák bele tudásukat az akadémiai gyógyításba, a kormányokat pedig arra szólítja fel, hogy tegyék a nemzeti egészségügy részévé a hagyományos gyógyítást. „A 2008-as pekingi nyilatkozatban megfogalmazták, hogy milyen változásokra lenne szükség. Ennek a megalkotói gyógyszerészek, orvosok és biológusok, míg a törvényeket politikusok hozzák. Akkor vajon kire kellene ebben a kérdésben hallgatnunk?” – vélekedett Szabó Gyuri bácsi.

termelni a gyógynövényeket, hiszen – figyelembe véve, hogy Magyarország 1988-ban mintegy 150 ezer tonnás kivitellel a világ második legnagyobb exportőre volt, és az ország természeti adottságai is kiválóak – nagyon sok pénz lenne ebben az ágazatban, és több tízezer roma családnak biztosíthatnának munkát. Azonban az állam nem tesz meg mindent azért, hogy a hazai gyógynövényipar újra a régi rangjára emelkedhessen, jelenleg nincs olyan ember vagy hivatal, amely kiállna a gyógynövényszakma mellett – tette hozzá.

Mindez pedig azért is fontos lehet, mert általános tendencia, hogy csökken a népesség, egyre kevesebb gyermek születik. A gyógynövényekkel, népi gyógymódokkal ezen is lehetne változtatni: „a mi babaváró programunkat például több országban is alkalmazzák, és 120, utólag megkérdezett, meddőnek ítélt nőből 61 jelezte vissza, hogy gyermeke született” – mondta el lapunknak a szakember.

A „lemaradás programja”

A témában Pallos József Péter is hasonlóan vélekedik. „Hazánk vidékfejlesztési programjaiban minden régió, minden település estében megfigyelhető, hogy a gyógynövénytermesztésben látják sok százezer munkanélküli foglalkoztatási lehetőségét” – mondta el az igazgató, kiemelve: ez egy valós lehetőség, de megfelelő koordináció és szakértelem kell ahhoz, hogy a szándékból tett is legyen.

A szakember szerint a vidékfejlesztésben a gyógynövény – akár termesztett, akár gyűjtött, akár feldolgozott formában – jelentős eszköz lehetne, hiszen huszonöt évvel ezelőtt is sok tízezer embernek biztosított álláslehetőséget.

Mint mondta, ennek ellenére a 2014 januárjában meghirdetett gyógynövényprogram a „lemaradás programja”, véleménye szerint nem több, mint egy egyetemi szakdolgozat, ami 15 éve ugyanazt szajkózza, amit a 2-3 céget képviselő terméktanács állíttatott össze bértollnokaival, és „nem tudnak saját teadroghorizontjukon túllátni, túllépni”.

„A magyar gyógynövénytea-programra nincs már 20 éve kereslet, a megoldási javaslat nem veszi figyelembe, hogy mi kell a világpiacnak. A világpiac a magas hozzáadott értékű, feldolgozott hatóanyagokat keresi, ezt mutatják az exportsikerek” – magyarázta a szakember.

Mint mondta, a gyógynövényprogram helyett növénykémiai program kell, olyan árualapot kellene előállítani, aminek van exportpiaca. Erre lehet vidékfejlesztést alapozni.

„A munkahelyteremtés lényege, hogy értelmes, jövőbe mutató termelőkapacitásokat alakítunk ki, hogy tudjuk, miből, mennyit, mikor akarunk előállítani, és kinek adjuk el” – vélekedett Pallos József Péter.

---------------------------------------------------

Az FM támogatná a gyógynövénytermesztést

Szükség van a gyógynövénytermesztés kiemelt támogatására és az ágazat beruházásainak segítésére – mondta el korábban a földművelésügyi miniszter a Gyógynövénykutató Intézet centenáriumi rendezvénysorozatának nyitóeseményén.

Fazekas Sándor szerint a gyógynövénytermesztés fellendítése érdekében szükség van a kutatás-fejlesztési pályázatok támogatására, a korszerű fajták előtérbe állítására, a vadon gyűjthető fajok termesztésbe vonására, de fontos a feldolgozás műszaki színvonalának javítása és a minőségbiztosítás kiépítése is – írta az MTI.

Hozzátette, hogy a gyógynövények és a belőlük készült termékek iránti kereslet a világon évente 5-7 százalékkal növekszik, ami lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztések végrehajtása után a magyar kivitel a másfélszeresére növekedjen ezen a területen.

A miniszter kitért arra, hogy a gyógynövénytermesztésnek a vidéki munkahelyteremtésben és a lakosság megtartásában is lehet szerepe, miközben segíti az életminőség és az egészségügy színvonalának javítását, az egészségkultúrára alapozott idegenforgalmi rendszer megteremtését és a gyógyturizmus széles körű elterjesztését az országban.

---------------------------------------------------

Hazai gyógynövényhálózatok

Az 1949-ben alapított Herbária több évtizedes egyeduralma után, a rendszerváltozást követően több gyógynövény-feldolgozó, -gyűjtő és -kereskedő vállalat jött létre hazánkban. Ma több nagy hálózat szövi át az országot. A gyógynövényeket több száz vállalkozó vásárolja fel a magángyűjtőktől és a termelőktől a gyógynövénygyűjtő és -termelő hagyományokkal rendelkező vidékeken: Somogyban, Borsodban, Szabolcsban, Hajdú-Biharban, Nógrádban, Győr-Sopron-Moson megyében, Vasban, Baranyában.

Marosi Adrienn

A miniszter kitért arra, hogy a gyógynövénytermesztésnek a vidéki munkahelyteremtésben és a lakosság megtartásában is lehet szerepe, miközben segíti az életminőség és az egészségügy színvonalának javítását, az egészségkultúrára alapozott idegenforgalmi rendszer megteremtését és a gyógyturizmus széles körű elterjesztését az országban.

MNO
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
MTI Hírfelhasználó