Múlt héten hazaérkezett az a Rákóczi zarándok csoport, melyet Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés alelnöke vezette Szlovákiába és Kárpátaljára, Rákóczi Ferenc életének főbb állomásaira. Jövőre Doberdóba tart majd a zarándoklat.
2015. július 13. 16:46
Múlt héten hazaérkezett az a Rákóczi zarándok csoport, melyet Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés alelnöke vezette Szlovákiába és Kárpátaljára, Rákóczi Ferenc életének főbb állomásaira. A Keresztény Élet Szerkesztősége, Lakiteleki Népfőiskola és a Lakiteleki Eötvös Iskola, Nagyságos Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc élete és kora címmel, Lakiteleken megrendezett csapatverseny első kilenc helyezete, kísérőjével együtt meghívást kapott a 2015. július 7-9-ig szervezett Rákóczi zarándokútra. A 40 fős diákcsoport, kísérőikkel: Balassagyarmat, Budapest, Eger, Kalocsa, Mór, Nyíregyháza, Rimaszombat, Szentendre településekről érkeztek és közösen indultak útnak, hogy II. Rákóczi Ferenc emlékhelyeit, életének főbb helyszíneit felkeressék és megkoszorúzzák.
A zarándoklat útvonala: Lakitelek-Budapest-Kassa-Borsi-Sárospatak-Ungvár-Munkács-Tiszaújlak-Beregszász-Makkosjánosi-Tarpa-Szatmárcseke-Túristvándi-Miskolc-Budapest-Lakitelek volt. A zarándoklat során Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke, Kárpátalján Makkosjánosiban, a Bethlen Gábor Alapítvány nevében 18 kárpátaljai pedagógus részére 100-100 ezer Ft adományt adott át munkájuk elismeréséül.
A Gondola kérdésére, ma Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke elmondta: A történelmi verseny témája, jövőre az első világháború lesz, melyet „Ha kimegyek a doberdói harctérre” címmel hirdetnek meg.
Lezsák Sándor kassai beszédének teljes változatát, mely 2015. július 7-én a Szent Erzsébet-dóm előtt, a Rákóczi domborműnél hangzott el, alább közöljük:
Itt, a kassai Szent Erzsébet-dóm északi oldalán, a Rákóczi dombormű előtt mondok köszönetet a Rákóczi Szövetség szervezőinek, hogy 1989 óta újra és újra fölragyogtatjuk Rákóczi életművét, szellemiségét, örökségét. A magyar Országgyűlés nevében is köszönöm a felvidéki civil szervezeteknek, hagyományőrző egyesületeknek, hogy az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének, Lomnici Zoltánnak közvetítésével fölerősítették azt a Kárpát-medencei magyar közakaratot, hogy a magyar Országgyűlés hozzon határozatot II. Rákóczi Ferenc Emléknapjáról. Ezt a javaslatunkat képviselőtársaim 171 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással ez év március 17-én fogadták el.
A kassai Szent Erzsébet-dóm, a Rákóczi–kripta immár több mint száz esztendeje nemzetünk zarándokútjának szent állomása. Tisztelettel köszöntöm azt a közel négyszáz középiskolást tanáraikkal együtt, akik a Rákóczi Szövetség szervezésében jöttek megemlékezni. Jómagam azokat a középiskolásokat hoztam ide, akik a lakiteleki Népfőiskola által meghirdetett Kárpát-medencei Rákóczi-vetélkedő győztesei Szentendréről, Budapestről, Kalocsáról, Rimaszombatról, Egerből, Nyíregyházáról, Mórról, Balassagyarmatról. Itt, a Kassai Szent Erzsébet-dóm tövében, a Rákóczi dombormű előtt történelmi hangsúlyt kap a fohász:
„Istennel a hazáért és a szabadságért”
Ezzel a jelmondattal indult nemzetünk történelmének leghosszabb hősi szabadságharca, ez a jelmondat állt a zászlón, ezzel a zászlóval és ezzel a jelmondattal indulhattak haza a tiszaháti felkelők követei s vihették a hírt: immár van vezérünk, mégpedig a legfényesebb nagyúr, Rákóczi személyében. Így indult minden dicsőséges harcával, győzelmével és veszteségeivel a nyolc éven át tartó harc és küzdelem, melynek során a magyarság történelme legszebb lapjait írta. Rákóczinak úgyszólván a semmiből kellett megteremteni a sikeres harc feltételeit. Személyes áldozatvállalásán túl, meg kellett alapozni a szabadságharc anyagi hátterét, a kuruc sereg katonai képzését és mindenek előtt: fenn kellett tartani azt az egységet, melyet a kezdetekkor nemesek, nagyurak és jobbágyok közötti érdekegyeztetéssel hozott létre. Mindeközben el kellett fogadtatni magát és harcát azokkal a nemzetközi erőkkel, amelyektől támogatást remélt.
Végül a magyarság megint magára maradt, mint előbb és később annyiszor. Rákóczi elérte ugyan a Habsburg-ház trónfosztását, még meggátolta a belső bomlás, a széthúzás első próbálkozásait, de a harci erő, a fáradtság, a hit fogyatkozása végül is az 1711-es majtényi fegyverletételhez vezetett, majd a szatmári békéhez. Nem kétséges, hogy ennek a békekötésnek a legnagyobb vesztese maga Rákóczi fejedelem volt, leghűségesebb embereivel, Bercsényivel és társaival együtt. Mert nélkülük ugyan nem lett volna sem szabadságharc, sem ennyi eredmény a béketárgyalásokon, mégis ők kényszerültek emigrációba, örökös bujdosóknak előbb Franciaországba, majd Rodostóba, ahonnan - amint azt később, egy újabb Habsburg császár, Mária Terézia üzente -Törökországból nincs visszatérés. Csak a hamvak tértek haza évszázadokkal később, és most itt nyugosznak a kassai dómban a magyarság nagyjai, akik nem tudhatták még életükben, ott Törökországban, hogy jön majd egy későbbi évszázad újabb és mindennél nagyobb veszteségekkel.
Az elmúlt évszázadokban, hányszor de hányszor szakadt az égi magasba a bajvívó kiáltás:
„Istennel a hazáért és a szabadságért”
Odafönn őseink égi seregében, a Csillagösvényen Csaba királyfi harcosai, Árpád hadi népe, a pozsonyi csata győztesei, Vérbulcsu és Szent István, Szent László katonái, Kapisztrán Szent János keresztesei, Corvin Mátyás fekete serege, Dobó István várvédői, Bocskai hajdúi, a 48-as nemzetőrök, honvédek és a XX. század két nagy, világot rengető háborújának hős katonái és az 1956-os Corvin-köz pesti srácok mellett, igen, odafönn, az égi magasban, a Hadak Útján „Csillagrendben Túr-ivadék”: Esze Tamás talpasai, Rákóczi és Vak Bottyán kuruc vitézei, mindazok, akik vérüket, életüket adták szülőföldjükért, Istennel a hazáért és a szabadságért.
A magyar történelem neves és névtelen hőseit az egészséges veszélytudat ösztönözte az összefogásra. Arany János ezt ilyen egyszerűen fogalmazta meg:
„Élni fog a nemzet,
Amely összetart.
Kit önvétke meg nem hódít,
Nem hódítja kard.”
A Rákóczi szabadságharc dicsősége maradandó, örökérvényű. Merítsünk belőle hitet, erőt, bátorságot, mert az egészséges veszélytudat rendkívüli erőfeszítésre, összefogásra képes, és bárminemű válságos időben csak így lehetünk úrrá az országos, a Kárpát-medencei és európai bajokon, csak így fordíthatjuk sorsunkat, a térség jó szándékú akarataival, népeivel együtt jó irányba. Dicsőség a hősöknek, áldott legyen az emlékük.
Minden eszközzel le kell törni a járvány nagyon dinamikusan emelkedő harmadik hullámát, a kormányzati szigorítások szükségszerűek voltak - mondta Müller Cecília országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján csütörtökön.
2020 márciusa óta nagyon sok területen alakult át az élet hazánkban is a járvány következtében, de az elmúlt egy évben számtalan esetben bebizonyították a magyarok, hogy meg tudnak birkózni a kihívásokkal. Egyre több ember kapja meg a védőoltást, ugyanakkor itt van a harmadik hullám is – még egy nagy összefogásra van most szükség.
