A Rákóczi zarándoklatról
A nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc
Múlt héten hazaérkezett az a Rákóczi zarándok csoport, melyet Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés alelnöke vezette Szlovákiába és Kárpátaljára, Rákóczi Ferenc életének főbb állomásaira. Jövőre Doberdóba tart majd a zarándoklat.
2015. július 13. 16:46

Múlt héten hazaérkezett az a Rákóczi zarándok csoport, melyet Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés alelnöke vezette Szlovákiába és Kárpátaljára, Rákóczi Ferenc életének főbb állomásaira. A Keresztény Élet Szerkesztősége, Lakiteleki Népfőiskola és a Lakiteleki Eötvös Iskola, Nagyságos Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc élete és kora címmel, Lakiteleken megrendezett csapatverseny első kilenc helyezete, kísérőjével együtt meghívást kapott a 2015. július 7-9-ig szervezett Rákóczi zarándokútra. A 40 fős diákcsoport, kísérőikkel: Balassagyarmat, Budapest, Eger, Kalocsa, Mór, Nyíregyháza, Rimaszombat, Szentendre településekről érkeztek és közösen indultak útnak, hogy II. Rákóczi Ferenc emlékhelyeit, életének főbb helyszíneit felkeressék és megkoszorúzzák.

A zarándoklat útvonala: Lakitelek-Budapest-Kassa-Borsi-Sárospatak-Ungvár-Munkács-Tiszaújlak-Beregszász-Makkosjánosi-Tarpa-Szatmárcseke-Túristvándi-Miskolc-Budapest-Lakitelek volt.  A zarándoklat során Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke, Kárpátalján Makkosjánosiban, a Bethlen Gábor Alapítvány nevében 18 kárpátaljai pedagógus részére 100-100 ezer Ft adományt adott át munkájuk elismeréséül.

A Gondola kérdésére, ma Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke elmondta: A történelmi verseny témája, jövőre az első világháború lesz, melyet „Ha kimegyek a doberdói harctérre” címmel hirdetnek meg.  

Lezsák Sándor kassai beszédének teljes változatát, mely 2015. július 7-én a Szent Erzsébet-dóm előtt, a Rákóczi domborműnél hangzott el, alább közöljük:
 
Itt, a kassai Szent Erzsébet-dóm északi oldalán, a Rákóczi dombormű előtt mondok köszönetet a Rákóczi Szövetség szervezőinek, hogy 1989 óta újra és újra fölragyogtatjuk Rákóczi életművét, szellemiségét, örökségét. A magyar Országgyűlés nevében is köszönöm a felvidéki civil szervezeteknek, hagyományőrző egyesületeknek, hogy az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének, Lomnici Zoltánnak közvetítésével fölerősítették azt a Kárpát-medencei magyar közakaratot, hogy a magyar Országgyűlés hozzon határozatot II. Rákóczi Ferenc Emléknapjáról. Ezt a javaslatunkat képviselőtársaim 171 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással ez év március 17-én fogadták el.

A kassai Szent Erzsébet-dóm, a Rákóczi–kripta immár több mint száz esztendeje nemzetünk zarándokútjának szent állomása. Tisztelettel köszöntöm azt a közel négyszáz középiskolást tanáraikkal együtt, akik a Rákóczi Szövetség szervezésében jöttek megemlékezni. Jómagam azokat a középiskolásokat hoztam ide, akik a lakiteleki Népfőiskola által meghirdetett Kárpát-medencei Rákóczi-vetélkedő győztesei Szentendréről, Budapestről, Kalocsáról, Rimaszombatról, Egerből, Nyíregyházáról, Mórról, Balassagyarmatról. Itt, a Kassai Szent Erzsébet-dóm tövében, a Rákóczi dombormű előtt történelmi hangsúlyt kap a fohász:

„Istennel a hazáért és a szabadságért”

Ezzel a jelmondattal indult nemzetünk történelmének leghosszabb hősi szabadságharca, ez a jelmondat állt a zászlón, ezzel a zászlóval és ezzel a jelmondattal indulhattak haza a tiszaháti felkelők követei s vihették a hírt: immár van vezérünk, mégpedig a legfényesebb nagyúr, Rákóczi személyében. Így indult minden dicsőséges harcával, győzelmével és veszteségeivel a nyolc éven át tartó harc és küzdelem, melynek során a magyarság történelme legszebb lapjait írta. Rákóczinak úgyszólván a semmiből kellett megteremteni a sikeres harc feltételeit. Személyes áldozatvállalásán túl, meg kellett alapozni a szabadságharc anyagi hátterét, a kuruc sereg katonai képzését és mindenek előtt: fenn kellett tartani azt az egységet, melyet a kezdetekkor nemesek, nagyurak és jobbágyok közötti érdekegyeztetéssel hozott létre. Mindeközben el kellett fogadtatni magát és harcát azokkal a nemzetközi erőkkel, amelyektől támogatást remélt.

Végül a magyarság megint magára maradt, mint előbb és később annyiszor. Rákóczi elérte ugyan a Habsburg-ház trónfosztását, még meggátolta a belső bomlás, a széthúzás első próbálkozásait, de a harci erő, a fáradtság, a hit fogyatkozása végül is az 1711-es majtényi fegyverletételhez vezetett, majd a szatmári békéhez. Nem kétséges, hogy ennek a békekötésnek a legnagyobb vesztese maga Rákóczi fejedelem volt, leghűségesebb embereivel, Bercsényivel és társaival együtt. Mert nélkülük ugyan nem lett volna sem szabadságharc, sem ennyi eredmény a béketárgyalásokon, mégis ők kényszerültek emigrációba, örökös bujdosóknak előbb Franciaországba, majd Rodostóba, ahonnan - amint azt később, egy újabb Habsburg császár, Mária Terézia üzente -Törökországból nincs visszatérés. Csak a hamvak tértek haza évszázadokkal később, és most itt nyugosznak a kassai dómban a magyarság nagyjai, akik nem tudhatták még életükben, ott Törökországban, hogy jön majd egy későbbi évszázad újabb és mindennél nagyobb veszteségekkel.

Az elmúlt évszázadokban, hányszor de hányszor szakadt az égi magasba a bajvívó kiáltás:
„Istennel a hazáért és a szabadságért”

Odafönn őseink égi seregében, a Csillagösvényen Csaba királyfi harcosai, Árpád hadi népe, a pozsonyi csata győztesei, Vérbulcsu és Szent István, Szent László katonái, Kapisztrán Szent János keresztesei, Corvin Mátyás fekete serege, Dobó István várvédői, Bocskai hajdúi, a 48-as nemzetőrök, honvédek és a XX. század két nagy, világot rengető háborújának hős katonái és az 1956-os Corvin-köz pesti srácok mellett, igen, odafönn, az égi magasban, a Hadak Útján „Csillagrendben Túr-ivadék”: Esze Tamás talpasai, Rákóczi és Vak Bottyán kuruc vitézei, mindazok, akik vérüket, életüket adták szülőföldjükért, Istennel a hazáért és a szabadságért.

 A magyar történelem neves és névtelen hőseit az egészséges veszélytudat ösztönözte az összefogásra. Arany János ezt ilyen egyszerűen fogalmazta meg:
„Élni fog a nemzet,
Amely összetart.
Kit önvétke meg nem hódít,
Nem hódítja kard.”

A Rákóczi szabadságharc dicsősége maradandó, örökérvényű. Merítsünk belőle hitet, erőt, bátorságot, mert az egészséges veszélytudat rendkívüli erőfeszítésre, összefogásra képes, és bárminemű válságos időben csak így lehetünk úrrá az országos, a Kárpát-medencei és európai bajokon, csak így fordíthatjuk sorsunkat, a térség jó szándékú akarataival, népeivel együtt jó irányba.  Dicsőség a hősöknek, áldott legyen az emlékük.
Gondola
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó