Így lehet Magyarország vonzó befektetési célpont
A tudás két forrását, az oktatást, valamint a kutatás-fejlesztés-innovációt gazdaságközelivé kell tenni ahhoz, hogy Magyarország igazán vonzó befektetési célpont legyen, ezáltal növekedjen a hozzáadott érték, emelkedjenek a jövedelmek, gyarapodjon a társadalom - nyilatkozta Parragh László az MTI-nek.
2015. július 18. 09:17

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a korábbi években megkezdett gazdasági, társadalmi átalakítások eredményeként kialakult fejlődési pálya fenntarthatóságához a gazdaság és a tudás kapcsolatát szorosabbra kell fűzni.

Felidézte, hogy a kormány 2010-2014. között több olyan lépést tett az ország átalakítására többek között a kamara javaslatára, amely a gazdaság fejlődési lehetőségét teremtette meg: teljesítményközpontú lett az adórendszer, átalakult a nyugdíjrendszer, a szociális ellátás, a közigazgatás, az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják.

A szakképzés gazdaságközeli átalakításáról 2010-ben a kamara és a kormány megállapodott, mostanra szabályozási szinten minden adott a duális szakképzéshez, a következő időszakra vár a rendszer megerősítése, ami több éves folyamat, de a statisztikában már látszik, hogy egyre több pályakezdő szakmunkás tud elhelyezkedni, és elismertebb lett a szakmunka a társadalomban - mondta.

A kamara elnöke megismételte, a közoktatást úgy kell át alakítani, hogy az általános iskolában végzett diákok az alapkompetenciákkal már rendelkezzenek, majd a szakképzésben kifejezetten a szakmát tanulják meg elméletben és gyakorlatban, és ha a szakmát elsajátították, legyen lehetőségük a felsőoktatásba továbblépni.

Tavaly szeptember elseje óta Magyarországon kötelező, és közel teljeskörű a duális szakképzés, a rendszer Parragh László szerint egyaránt hasznos a diákoknak és a munkaadóknak, mert a vállalatok a későbbi munkaerő kiválasztás költségét takaríthatják meg, a tanulóknak pedig nagyobb esélyük lesz az elhelyezkedésre, és már a tanulási idő alatt rendszeres jövedelemre tesznek szert. Úgy vélte, Magyarország a duális szakképzés bevezetésével jelentős előnyre tett szert a szakmunkás-utánpótlás megteremtésében, ez az ország tőkevonzó képességére is kihatással van.

Megjegyezte, hogy a németek, az osztrákok, a franciák ilyen formában képzik a szakmunkásaikat, ezek az országok a legnagyobb befektetők, üzleti partnerek Magyarországon, ezért is érdemes hasonló módon gondolkodni. A duális képzési modellt a térségben Magyarország elsőként vezette be, az eredményeket a visegrádi országok kamarái nagyon nagy figyelemmel kísérik - mondta. 

hirado.hu - MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó