Biztonságos országok listája: teljes körűvé vált a magyar szabályozás
A biztonságos országok listáit tartalmazó kormányrendelet elfogadásával teljessé vált a menekültügyi eljárások hatékonyságának növelését célzó jogalkotás.
2015. július 22. 13:01

A tegnap megjelent kormányrendelet tölti meg ugyanis tartalommal a menekültügyi törvény korábban elfogadott módosításait. A rendelet alkalmazásával nyílik meg ugyanis a lehetőség a gyorsított eljárás lefolytatására és arra is, hogy a hatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítsa el azon személyek kérelmét,
akik biztonságos országból származnak, vagy van az esetükben olyan harmadik ország, amely rájuk nézve biztonságosnak tekinthető. Mindezek mellett az új szabályok értelmében is kaphatnak menedékjogot a biztonságos országból érkezők, ám nekik kell bizonyítaniuk, hogy az adott ország számukra miért nem biztonságos.

A tegnap elfogadott listák teljes összhangban vannak az uniós joggal, hiszen a vonatkozó közösségi szabályok a tagállamok hatáskörébe utalják azok megalkotását. Sőt, a hétfőn ülésező Bel- és Igazságügyi Tanácson elfogadott dokumentum kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy számos tagállam vezetett már be ilyen intézkedéseket, a nemzeti listák többsége pedig – a magyarhoz hasonlóan – biztonságos országként definiálja a Nyugat-Balkán országait.

Az Alapjogokért Központ már idén februárban felvetette, hogy – az uniós jogszabályokkal összhangban – a jogalkotónak érdemes lenne megfontolnia az ún. biztonságos országokról szóló listák megalkotását.

Ezen listák nagyban megkönnyítik az eljáró hatóságok munkáját, illetve hatékonyabbá teszik a menekültügyi rendszer egészét. Fontos megjegyezni, hogy a fenti listák megalkotásával együtt lehet csak értelmezni a hetekkel korábban elfogadott menekültügyi törvénymódosító csomagot, illetve a fizikai határzárra vonatkozó szabályokat.

A menekültügyi törvényben szereplő eddigi kétfokozatú eljárás egybevonásának, illetve a gyorsított eljárás bevezetésének és alkalmazásának ugyanis éppen a biztonságos országokról szóló listák adnak értelmet. A biztonságos harmadik országból érkező menedékjogi kérelmezők esetében a nemrég elfogadott törvénymódosításoknak megfelelően a hatóságok érdemi vizsgálat nélkül elfogadhatatlannak minősíthetik az adott személy kérelmét.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy biztonságos harmadik országból érkező személy nem kaphat menedékjogot, de az új szabályok értelmében megfordul a bizonyítási teher: a kérelmezőnek kell azt bizonyítania, hogy az a harmadik ország, amely területéről Magyarországra érkezett az ő
szempontjából miért nem minősül biztonságosnak.

Ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik, úgy a hatóságok az újonnan bevezetett gyorsított eljárás keretében döntenek és érdemi vizsgálat nélkül rendelkeznek a kérelem megalapozatlanságáról. Ahogy a listákat tartalmazó kormányrendelet, úgy a hatályos törvény is rendelkezik arról, hogy a fenti esetben is lehetősége van a kérelmezőnek bizonyítania, hogy származási országa a saját szempontjai tekintetében nem minősül biztonságosnak. Amennyiben ezt hitelt érdemlően bizonyítania tudja, úgy a hatóságoknak érdemben kell vizsgálniuk a kérelmét. Természetesen a kérelmezőnek minden esetben lehetősége van bíróság előtt megtámadni a menekültügyi eljárásban hozott határozatot.

A biztonságos országok listáját tartalmazó kormányrendelet összhangban van az uniós joggal, hiszen azon túl, hogy a vonatkozó közösségi jogszabályok kifejezetten a tagállamok hatáskörébe utalják a biztonságos országok listájának megalkotását, a témával legutóbbi ülésén az Európai Unió Bel - és Igazságügyi Tanácsa is foglalkozott. A testület július 20-i ülésén elfogadott dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállamoknak joguk van rendelkezni a biztonságos országok listájáról és számos tagállam be is vezette nemzeti jogába az erről szóló rendelkezéseket.

A Tanács következtetései részletesen foglalkoznak a Nyugat-Balkán országaival is, azt a kérdést vizsgálva, hogy ezen államok minősülhetnek-e biztonságos országnak. Az uniós belügyminiszterek által jegyzett dokumentum kimondja, hogy a térség valamennyi országa vagy az Unió tagjelöltje, vagy potenciális tagjelöltje, a jogállamiságra és az emberi jogokra vonatkozó nemzeti szabályokat pedig évente vizsgálja az EU ezen államok esetében. A hétfőn elfogadott dokumentum kitér arra is, hogy a tagállami biztonságos országokra vonatkozó listák többsége tartalmazza a Nyugat-Balkán országait, a fenti körülmények összessége pedig arra utal, hogy ezek a listák a valós helyzetet tükrözik. Mindazonáltal az uniós belügyminiszterek úgy foglaltak állást, hogy a legcélszerűbb lenne egy a biztonságos országokra vonatkozó „összuniós” lista elfogadása.

alapjogokert.hu
MTI Hírfelhasználó