Az eredmények igazolják a kormány családpolitikáját
Előszeretettel kritizálják a szocialisták a kormány politikáját, és veszik górcső alá a fiatalokat érintő intézkedéseket. Teszik mindezt annak dacára, hogy a saját kormányzásuk idején hozott családpolitikai intézkedésekről szinte kivétel nélkül bebizonyosodott: inkább ártott,mint használt.
2015. július 25. 08:38

Az MSZP szerint a kormány veszni hagyja a fiatal felnőttek generációját, amely versenyképes fizetés, színvonalas munkalehetőség vagy a lakáshoz jutás hiányában jelentős versenyhátránnyal kezdi az életét – nyilatkozta a hét elején Bárány Balázs. Az MSZP elnökségi tagja szerint egy átlagos magyar fiatalnak a tanulmányai végeztével alig van esélye elhelyezkedni, lakáshoz jutni, családot alapítani esélye sincs ennek a korosztálynak. A politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy mikor tesz valamit a kormány a probléma megoldása érdekében.

Megkerestük a szocialista pártot, hogy megtudjuk, ők milyen intézkedésekkel segítették a fiatalok lakáshoz jutását, családalapítását, valamint munkavállalását 1994–1998 és 2002–2010 között. A sajtóosztály tömör, de annál sokatmondóbb válaszában annyit közölt: nem kívánnak élni a felajánlott lehetőséggel.A Napi Gazdaság azonban összegyűjtötte azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek hatással lehettek a fiatalokra.

A rendszerváltás utáni első szocialista–szabad demokrata kormány egyik leginkább húsba vágó intézkedése Bokros Lajos, a párt akkori pénzügyminiszterének nevéhez köthető. Az 1995-ben életbe lépett csomag egyebek közt megszüntette az ingyenes felsőoktatást, azon belül pedig munkaerő-leépítési normákat határoztak meg. A gyermekgondozási segélyre, családi pótlékra, gyermeknevelési támogatásra jogosultak köre jelentősen szűkült. A tervezet egyes elemei az Alkotmánybíróságnak köszönhetően nem valósulhattak meg, így az anyasági és gyermektámogatási juttatások megkurtítását a testület csak az újonnan született gyermekekkel kapcsolatban tartotta alkotmányosnak, a családi pótlék és a táppénz szűkítését, valamint és a honoráriumokra kivetett 44 százalékos társadalombiztosítási járulékot pedig megsemmisítette. Törvényellenesnek mondta ki a felsőoktatási létszámleépítések elrendelését is, ezt azonban az egyetemek a forráselvonások miatt végrehajtották, csaknem kilencezer embert elbocsátva.

Mára egyértelmű lett: a demográfiai trauma a Bokros-csomaggal következett be, mert elvették a fiataloktól azt a biztonságot, hogy a családpolitikára számítani lehet, mivel az addig folyamatosan épült, és soha nem vontak vissza intézkedéseket. Az első Orbán-kormány visszahozta a családi pótlék alanyi jogosultságát. A tanköteles korú gyermekek után a családi pótlékot az iskoláztatási támogatás váltotta fel. A gyet és a gyes ismét alanyi jogon illette meg a szülőket. Újra bevezették a gyedet, és kiterjesztették 3 évre. Ezen túlmenően otthonteremtési programot alakítottak ki fiataloknak új lakás építésére, majd ezt kiterjesztették a használt lakások vételére is.

2002 után, a Medgyessy-kormány alatt megszűnt az iskoláztatási támogatás, visszaállították a családi pótlék egységét, amit megemeltek 20 százalékkal. Bevezették a 13. havi családi pótlékot, az anyasági támogatást pedig az öregségi nyugdíjminimum 150 százalékáról 225 százalékára emelték. A gyes jogosultsági körét kibővítették a nagyszülőkkel, annak összegét és folyósítási idejét pedig megduplázták az ikergyermekeknél.

Gyurcsány Ferenc Lendületben az ország! című kormányprogramja alatt tovább emelkedett ugyan a családi pótlék összege, cserébe viszont elvették a 13. havi juttatást, megszüntették a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekesek esetében, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, valamint a gyest a rendszeres szociális segélyben részesülőknél.

A pünkösdi királyságot kapott Bajnai Gordon röpke egyéves kormányzása idején a gyest három helyett két évre, a családi pótlék jogosultságát pedig a gyermek 23 éves koráról húszra csökkentette, és megszüntette a otthonteremtési támogatás rendszerét.

2010-ben a második Orbán-kormány visszaállította a családi adókedvezmény rendszerét, amit 2014-ben kiterjesztett az egyéni járulékokra. Az intézkedés 2011 és 2014 között összesen mintegy 790 milliárd forint többlettámogatást jelentett, családonként átlagosan 833 ezer forintot. A gyed extrával a testvér születése esetén a korábbi ellátást nem veszik el, hanem tovább folyósítják, valamint a gyed mellett is lehetővé vált a munkavállalás a gyermek egyéves kora után, ami jövőre fél évre csökken. A fiatal diplomások családalapításának könnyítésére a felsőoktatási tanulmányok időtartama tgyásra és gyedre való jogosultság megállapítása esetén biztosítási időnek számít. (Gurmai Zita 2014 januárjában az ATV-n leszögezte: ha a szocialisták újra kormányra kerülnek, eltörlik a gyed extrát.)

Az első házasokat adóalap-csökkentő kedvezménnyel támogatják. A munkahelyvédelmi akciótervben a szülésről visszatérő anyákat foglalkoztató munkaadók százezer forint bruttó bérig jelentős járulékkedvezményt kapnak. A kisgyermekes anyákat foglalkoztató munkáltatók mentesülnek a szociális hozzájárulási adó megfizetésétől két éven át, majd ezt követően még egy évig 50 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe. 2011-től bevezették a kismamák részmunkaidős foglalkoztatása utáni járulékkedvezményt, 2012-ben a magánszférára is kiterjesztették a részmunkaidő kötelező biztosítását.

Az ifjúsági garancia elnevezésű intézkedés egy, a fiatalok munkanélküliségének csökkentését, a fiatalok élethelyzetének javítását célzó rendszer. A Gyere haza! programmal a kormány a külföldön élő fiatalokat igyekszik hazacsábítani. Ezenkívül életre hívták a vállalkozóvá válást ösztönző programot, és hangsúlyt helyeznek az ifjúsági korosztály pénzügyi tudatosságának fejlesztésére és vállalkozói képességeik erősítésére.

Alig egy hónapja indult el a csok, vagyis az új szocpol, amely már használt és új ingatlan vásárlása esetén is igényelhető, és felújításra is fordítható vissza nem térítendő támogatás, akár gyermekteleneknek is.

A KSH adatai szerint viszont a magyar nők gyermekvállalási kedve közel két évtizede a legmagasabb. Tavaly 91 510 gyermek született, amely több, mint az utóbbi öt évben bármikor és 3,2 százalékkal haladja meg az előző évi születésszámot. A házasságkötések számának évtizedek óta tapasztalt erőteljes csökkenése 2010-ben tetőzött, azóta viszont 9 százalékot javult. A válási arányszám az utóbbi fél évszázadban nem volt olyan alacsony, mint 2014-ben. A foglalkoztatást bővítő intézkedéseknek köszönhetően jelentősen nőtt a nők foglalkoztatási rátája 2010-hez képest. Jelenleg a 15–64 éves nők foglalkoztatási rátája 55,9 százalék, ami 1992 óta a legmagasabb adat. A hat év alatti gyermeket nevelő nők esetében ez 35 százalékra bővült. A fia­talok munkanélküli rátája a 2012-es 28,2 százalékhoz képest 2015 májusára 17,8-ra csökkent.

Napi Gazdaság Online