Válogattak az 56-os menekültek közül
Rácz János szerint hamis az a kép, hogy 1956-ban a magyar menekültek dönthették el, hol telepednek le. Valójában a befogadó országok válogattak közülük.
2015. augusztus 2. 20:07

Magyarországról a 20. században kétszer indult jelentős menekülttömeg Nyugatra: a második világháború után és 1956-ban. Fogadtatásukkal kapcsolatban az az általános kép alakult ki, hogy míg az 1945-ben emigráltakra évekig tartó menekülttáborban való tartózkodás, bizalmatlanság, szigorú vizsgálatok vártak, addig az 56-osokat ünnepelték, és válogathattak, melyik országban kívánnak élni. Ezt a képet módosítják Rácz János, a Veritas Történetkutató Intézet munkatársának kutatásai, melyekről a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában számolt be.

A menekültek fogadtatása országonként különböző volt. Legtöbben az Egyesült Államokba szerettek volna eljutni, de éppen az USA támasztotta a legszigorúbb követelményeket. Vizsgálták a menekült egészségügyi állapotát, és azt is, van-e valaki Amerikában, aki szavatolja az illető megbízhatóságát. Ha valakinek például korábban tbc-je volt, az nehezen nyert bebocsátást az országba, de a gyanús kommunista múlt is hátrányt jelentett, magyarázta a kutató.

1956-ban a magyarok számára Ausztria volt az első állomás. Az ország nem volt abban a szerencsés gazdasági helyzetben, hogy a hirtelen rászakadt körülbelül 150 ezer magyar menekültet kezelni tudta volna, külföldi segítségre szorult. Svájc körülbelül 12-13 ezer magyar menekültet vett át, az Egyesült Államok mintegy harminc ezret.

A befogadásnak egyes országokban gazdasági motivációja is volt. Kanada például épp kisebb gazdasági válságon esett át, ennek ellenére a soproni erdészeti főiskoláról menekültek ott települtek le, Nagy-Britanniának pedig bányászokra lett volna szüksége, a yorkshire-i bányászok azonban nem akarták befogadni a magyarokat. Belgium pedig kijelentett, hogy kétezer fiatal magyar férfit kíván átvenni. Általánosságban elmondható, hogy az értelmiséget, a mérnököket, az orvosokat igyekeztek kiválogatni a menekülttáborokból, az egyszerűbb embereknek jóval nehezebb volt a sorsa.

Problémát jelentett az is, hogy a Nyugat szabadságharcosokat, hősöket várt, ehelyett nagyon sok, egyszerű magyar embert kaptak – gondokkal, honvággyal, beilleszkedési problémákkal, a nyelvismeret hiányával, tette hozzá Rácz János.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Több mint 100 fertőzött és öt halott egy fővárosi idősotthonban
    Immár több mint százan megfertőződtek és öten meghaltak a fővárosi önkormányzat Pesti úti idősotthonában - jelentette be az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján csütörtökön.
  • Németország félrekezelt háborúja
    Angela Merkel szavakban tagadja a háború létezését, de tetteivel támogatja annak eszkalálódását.
  • Sorosék gyengítik a forintot
    A járvány okozta pénzpiaci bizonytalanságot kihasználva Soros Györgyék kíméletlen támadásokat intéznek a forint ellen. A spekulánstól eddig sem voltak idegenek a hasonló lépések, éppen ezért számos ország haragját kivívta. A Magyar Nemzet a következő napokban bemutatja a milliárdos legismertebb ügyleteit. Sorozatunkat az angol font elleni támadásával kezdjük.
MTI Hírfelhasználó