A családtámogatás nő, a népesség fogy Európában
Pénz, szolgáltatás, lakhatás, adó-visszatérítés - miképp támogatják a családokat Magyarországon és az uniós államokban? Az Unió 28 című műsor erre a kérdésre is kereste a választ.
2015. augusztus 4. 10:09

Tavaly a gyed extrát 47 ezer 363-an vették igénybe, a munka melletti gyedet és gyest 29 ezer 117-en – közölte Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján.  A Emberi Erőforrások Minisztériumának tisztségviselője elmondta, 2014 első negyedévében 7828-an, míg 2015 ugyanezen időszakában 17 ezer 266-an tudták igénybe venni a munka melletti ellátást – hangzott el az M1 televízió Unió 28 című műsorában.

A testvérgyedet – az egyszerre több gyermek után járó többes ellátást – 2014-ben 17 ezer 852-en kapták. A múlt év első negyedévében 3061-en, míg 2015 első negyedévében 15 ezer 799-en részesültek a támogatásban. Az előző évben minden ötödik gyermek olyan családba született, amelyben a testvére még nem volt hároméves – mondta Novák Katalin.

Közölte, a diplomásgyedet 2014 első negyedévében 56-an, míg 2015 ugyanezen időszakában 451-en vették igénybe. Tavaly a támogatást mintegy 400-an kapták.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a munka melletti gyedre vonatkozó, a jövő év január elsején életbe lépő változás révén már a gyermek féléves korától vissza lehet térni a munkaerőpiacra. Novák Katalin kiemelte, a családtámogatások terén elért változások azt mutatják, hogy a kormányzat a családok mellett áll. A kormányzat számára a legfontosabb a család – mondta.

Európában ahány ház, annyi szokás

Az Európai Unióban alapvetően négyféle módon támogatják a kormányzatok a családokat. Kaphatnak közvetlen pénzbeli juttatást – mint például a családi pótlék. Megillethetik őket adózási kedvezmények – ami azt jelenti, hogy minél nagyobb egy család, annál kevesebb adót fizet. Lakhatási támogatást is kaphatnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam segíti a családosok lakásvásárlását. Ezeken kívül támogatás lehet a munkaerőpiac családbarát szabályozása is.

Európában nagyok a különbségek az egyes országok, országcsoportok, az északi és déli tagállamok között, "ahány ház, annyi szokás". Az északi országokban az a jellemző, hogy bizonyos korig – például amíg a gyerek egyéves nem lesz – támogatják, hogy az anya vagy az apa otthon maradjon a kicsivel. Van olyan ország, ahol csak az apa által igénybe vehető bónusz is van. Ez a skandináv országokban elterjedt. Célja, hogy oldja a berögződéseket, a hagyományos családi szereposztást, és az apa több időt tölthessen a gyerekével, jobban részt vehessen az életében.

Egyes országokban a gyerek adott életkoráig, általában egy évig, közel 100 százalékos jövedelempótlék jár, utána viszont a  szülők nagy része visszatér a munkaerőpiacra. Fontos, hogy ezekben az államokban nagyon kiterjedt gyermekfelügyeleti, bölcsődei hálózat működik.

A déli államokról úgy tartják, hogy sokkal családcentrikusabbak, a családok bennük sokkal népesebbek. Ezzel szemben, vagy éppen ezért, például Olaszországban szinte ismeretlen a bölcsőde, óvoda fogalma, iskolás koráig a családok feladata vigyázni a gyerekre. Ami jó viszont az olasz rendszerben – kicsit hasonlatos a magyarhoz –, hogy huszonkét hét szülési szabadságot kapnak a kismamák, és erre a huszonkét hétre a korábbi fizetés 80 százalékát kapják meg.

Az angolszász országokban gyakorlatilag nem létezik pénzbeli támogatás, mert úgy tartják, azzal az állam túlságosan is beavatkozna a család életébe. Ezekben az államokban szabadpiaci elven működő rendszer van.

Abban is különböznek a tagállamok, hogy a nemzeti össztermék hány százalékát fordítják családtámogatásra. Ha nemcsak a pénzbeli támogatásokat vesszük alapul, hanem azt is, hogy az állam milyen egyéb szolgáltatásokat nyújt a családoknak - például adó- és lakhatási kedvezményeket -, akkor az EU-ban az Egyesült Királyság ad a legtöbbet és Görögország a legkevesebbet a családok megsegítésére.

Egyvalami azonban közös az egyes tagállamokban: minden európai ország meg akarja állítani saját népességének az elöregedését. Egy országnak ugyanis az egyik legfontosabb gazdasági erőforrása a lakosság.

Az EU össznépessége a statisztikák szerint, ha lassan is, de számbelileg gyarapszik. Az egyes tagállamokról ez már nem mondható el: 28 országból 12-ben fogy a népesség. Hazánkban a leggyorsabb a népességfogyatkozás.

hirado.hu - M1
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Orbán: Taktika helyett stratégiára van szükség
    Az Európai Unió (EU) szükségleteire fókuszáló stratégiára van szükség, a valódi kihívást a gazdasági teljesítmény és a versenyképesség erősítése jelenti - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Európa cenzúrázatlanul címmel rendezett online nemzetközi konferencián, szerdán.
  • Morricone: Remélem, imáim meghallgatásra találnak
    Július 6-án, 91 éves korában elhunyt a Ferenc pápa által is nagyra becsült, Oscar-díjas olasz zeneszerző, Ennio Morricone. Rá emlékezve korábbi interjúját közöljük újra, amelyben hitéről, a zene földöntúli erejéről nyilatkozott.
  • Átveheti a kormány a Lánchíd felújítását
    A kormány kész fontolóra venni, hogy átvegye a Lánchíd felújításának felelősségét, amennyiben a főváros vezetése továbbra sem lesz hajlandó megkezdeni a lassan életveszélyessé váló híd rekonstrukcióját – értesült lapunk. A hazánk nemzeti jelképének számító híd egyelőre a főváros tulajdonában áll, így a felújításról is a városvezetésnek kellene gondoskodnia.
MTI Hírfelhasználó