Kitelepítettek "kincse" - Csehországban
"Szudétanémet kincsnek" minősítették a cseh történészek azt az 1945-ben elrejtett, 113 dobozból álló leletet, amelyet a közelmúltban fedeztek fel.
2015. augusztus 5. 14:11

A dobozokra Rudi Schlatter liboucheci születésű német állampolgár hívta fel a cseh hatóságok figyelmét, miután egy csehországi látogatása alkalmával megállapította, hogy szülei villája még áll, és nem kizárt, hogy az elrejtett dobozok is megmaradtak.

Schlatter közlése szerint a dobozokban kitelepítésre ítélt családja, rokonai és néhány ismerőse helyezett el számos olyan tárgyat, amelynek nagy hasznát vehették volna a háború utáni ínséges években, és amelyet nem tudtak magukkal vinni Németországba. A házban akkoriban mintegy ötven ember lakott.

"Egyedi leletről van szó. Ilyen nagy mennyiségű, a világháborús évekből származó, aránylag jó állapotban lévő tárgyat még egyszer sem sikerült sértetlenül megtalálnunk" - nyilatkozta Václav Houfek, az Ústí nad Labemben működő városi múzeum igazgatója.

Emlékeztetett arra, hogy a 2. világháború vége felé a helyi németek tudták, nehéz idők következnek, ezért sokan biztonságos helyre menekítették vagy elrejtették értékeiket és a mindennapi élethez szükséges tárgyakból is nagyobb mennyiségeket halmoztak fel, amit szintén elrejtettek.

"A pénznek akkoriban nem volt értéke. A mindennapi használati tárgyak nagy vagyonnak számítottak" - mutatott rá a múzeumigazgató.

A családi házban kialakított rejtekhelyet Schlatter megmutatta a cseh hatóságoknak, majd részt vett annak felnyitásán is. Miután a háború végén még gyerek volt, maga is kíváncsi arra, mi minden található a dobozokban.

A múzeum szakértői a héten megkezdték a dobozok felnyitását és leltározását. A ruhaneműk, bundák, kabátok, gombok, kalapok, szappanok, esernyők, villanyégők, háztartási eszközök, festmények mellett eddig régi újságok és náci propagandajelvények is előkerültek.

A múzeum igazgatója és Rudi Schlatter megegyeztek, hogy az anyag teljes leltárba vétele után Schlatter ellátogat a múzeumba, megnézi a leletet és esetleg kommentárokat fűz hozzá.

A hatályos törvények szerint az ilyen leletek a cseh állam tulajdonát képezik. Houfek azonban bízik abban, hogy a múzeumnak sikerül megállapodnia az állammal, hogy teljes egészében elraktározhassa, kezelhesse a leletet, és bizonyos tárgyakat kiállíthasson.

A 2. világháború után a csehszlovák állam kollektív háborús bűnösnek minősítette a szudétanémeteket és a magyarokat, megpróbálta elérni kitelepítésüket az országból. Az 1945 nyarán lezajlott potsdami nagyhatalmi konferencia azonban csak a szudétanémetek kitelepítését hagyta jóvá, a magyarokét nem. Mintegy hárommillió németet telepítettek ki Csehszlovákiából, míg a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot más eszközökkel próbálta meg felszámolni a korabeli csehszlovák rendszer.

MTI
  • Az EU Gondolatrendőrsége vadabb a volt Szovjetunióénál
    Bogár László: Van a feminizmus, amely destruktív indulattal harcol azért, hogy a nő ugyan biológiailag nagyon is nő maradjon, de szuperférfiként tarolhasson le mindent és mindenkit, főként a hímeket. Aztán van a transzgender, ami még nagyobb indulattal harcol azért, hogy egyáltalán ne is létezhessen lételméletileg sem az, hogy nő és/vagy férfi.
  • Aranyrögök az irodalmi bőségszaruban
    Soltész Márton: Péter számára nem létezett önmagáért való irodalmiság; az irodalmat, annak törzsi hagyományaihoz hűen közösségi élményt adó, rituális-szakrális gyakorlatként művelte, olyan tevékeny jelenlétként, amelynek áldásait mindenkor a közösség – elsősorban annak gondolkodó, önépítő tagjai – élvezi(k).
  • Globális cselekvés nemzetállami tettekkel
    Az az évtizedek óta ismert mondás, hogy gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, már kevés - húzta alá Áder János. Jelenleg az elnök szerint helyesen így hangzik: cselekedj globálisan, cselekedj lokálisan.
MTI Hírfelhasználó