Hetven éve égette porig Hirosimát az atombomba
Idén hetven éve, hogy Amerika atombombát dobott Hirosima és Nagaszaki japán városokra. Az újonnan kifejlesztett fegyverből csupán kettő legkevesebb 210 ezer ember halálát okozta, a túlélők éveken át a sugárzással járó kórokkal küszködtek. A borzalmas pusztítás már akkor megkérdőjelezte bevetésének helyességét, végezetül az atomfegyver-kísérletek tilalmáról rendelkező szerződés létrejöttéhez vezetett
2015. augusztus 6. 08:48

1945. augusztus 6-án a második világháborút lezárandó Amerika atombombát dobott a japán Hirosimára, egy szempillantás alatt elpusztítva körülbelül 70 ezer embert. Az év végére a 350 ezer lakosból 140 ezren haltak meg, a mintegy 60 ezer túlélő átlagéletkora a 80-hoz közelített. A Little Boy (Kisfiú) nevet kapott, 4400 kilogrammos uránbombát az Enola Gay B-29-es nehézbombázó szállította le, 12 emberrel fedélzetén.

A város felett mintegy 600 méteres magasságban felrobbant fegyver 15 ezer tonna TNT-nek megfelelő energiát szabadított fel, másodpercek alatt 12 négyzetkilométernyi területen tarolva le az épületeket. A Jomiuri Sinbun által idézett hirosimai hivatalos adatok arról árulkodnak, hogy a lökéshullám 10 másodperc alatt mintegy 3,7 kilométert tett meg a hipocentrumtól, a fából készült házak többségét 2,3 kilométeren belül elpusztítva. A robbanással járó hősugárzás a hipocentrumban 3-4 ezer Celsius-fokra hevítette a talajt.

Három nappal később újabb bombát oldottak ki, ezúttal Nagaszaki felett, további 40 ezer ember életét oltva ki. A Fat Man (Kövér Ember) nevet kapott 4500 kilogrammos plutóniumbombát a Bockscar repülőgép szállította. A halálos áldozatok számát érintő becslések 39-80 ezer ember között mozognak. Japán 1945. augusztus 15-én kapitulált, ezzel véget ért a második világháború.

Az atomtámadáshoz eredendően négy nagyvárost szemeltek ki lehetséges célpontként: Hirosimát, Kokurát, Nagaszakit és Nígatát. Augusztus 6-án Hirosima felett tiszta volt az égbolt, ezért döntöttek a támadás mellett. Kokura csak azért menekült meg három nappal később, mert köd takarta, és nem látszott tisztán a célpont.

A Harry Truman amerikai elnök engedélyezte éles bevetés máig a történelem egyetlen nukleáris támadása. A BBC kiemelte, az atomtámadásnak volt egy olyan öröksége, amely megkülönböztette a második világháború egyéb borzalmaitól. Hetekkel a bombázás után egyébiránt egészséges embereken furcsa, új betegség tünetei jelentkeztek. Elveszítették étvágyukat, magas lázuk lett, vörös foltok jelentek meg bőrük alatt. Akkor még senki sem tudta, hogy a sugárzásfertőzés érezteti káros hatását, ami a számadatok alapján mintegy 100 ezer ember lassú, fájdalmas halálát követelte. A legtöbb túlélő máig titokban tartja múltját, attól félvén, hogy családjukat a sugárzástól való félelem miatt kiközösítik.

A History tévécsatorna szerint a bomba fejlesztésén 1942-től kezdve a Manhattan terv több mint 100 ezer szakembere dolgozott. Akkoriban ez volt a legnagyobb tudományos összefogás, 37 intézettel, 13 egyetemi laboratóriummal és egész sor tekintélyes résztvevővel Amerika szerte. A terv emellett a történelem legtitkosabb háborús projektje volt, a kutatók először egymástól elszigetelten, kis csoportokban dolgoztak az ország különféle szegleteiben, anélkül, hogy tisztában lettek volna a terv egészével.

Később viszont a projektet centralizálták, és egy elszigetelt laboratóriumba helyezték át, amelyet J. Robert Oppenheimer fizikus vezetett. 1945. július 16-án sort kerítettek a bomba első tesztelésére az új-mexikói sivatagban. Oppenheimer a sikeres tesztet követően kedvenc olvasmányát, a Bhagavad Gítát idézte: „Én lettem a halál, világok pusztítója.”

Annak ellenére, hogy néhányan óvatosságuknak adtak hangot az új fegyver Japán elleni bevetésével kapcsolatban, Truman meg volt róla győződve, hogy a bomba a megfelelő és egyetlen megoldás, 37 japán város hat hónapig tartó intenzív gyújtóbombázása ugyanis nem sokat segített Hirohito császár rezsimjének megdöntésére, és Japán továbbra sem volt hajlandó a feltétel nélküli megadásra, amelyet a szövetségesek a potsdami csúcstalálkozón lefektetettek alapján elvártak. Ilyen körülmények között az atombomba bevetését látták a legmegfelelőbb eszköznek megadásra kényszerítésére és a háború befejezésére. A másik lehetségesnek tartott alternatíva – a japán szigetek szövetségesek általi megszállása – több százezer élet kioltásával járt volna.

A megjósolt japán kapituláció – amelyre végül augusztus 15-én került sor, csupán hat nappal a Nagaszaki feletti detonációt követően – véget vetett a második világháborúnak. De az atomtámadás emberi testet érintő szörnyűséges hatásai miatt egyre többen kétségbe vonták az ilyen fegyverek használatát, a vita bevetésük helyességéről máig nem lankad. A helyszínre elsőként megérkező nyugati kutatók, újságírók és katonák színes és szívfacsaró jelentéseket írtak a felperzselt tájról és a szörnyűségesen összeégett emberekről, akik vért öklendeztek fel és ürítettek, és csak a halálra vártak.

Miután egyre többen kérdőjelezték meg az atombombák használatát, az amerikai légierő és haditengerészet már olyan jelentéseket tett közzé, amelyek szerint a hagyományos bombázás és tengeri összecsapások hamarosan térdre kényszerítették volna a szigetországot, így hadászatilag nem is indokolta semmi az erődemonstrációt. Sőt, Amerika háború előtti utolsó nagykövete Japánban nyilvánosan azzal vádolta a Truman-kormányt, hogy tudott Japán tárgyalásra irányuló kísérleteiről a Szovjetunió közvetítésével, és figyelmen kívül hagyta őket. Az atombomba bevetése Amerika részéről a történészek szerint közvetve a Szovjetuniót is célozta, a körvonalazódó hidegháború részét képezte, tulajdonképpen a nyitányának tekinthető.

Sok történész úgy véli, hogy nem maga a bombázás vezetett Japán kapitulációjához, és két nappal később a Szovjetunió hadüzenete jóval nagyobb sokkhatásként érte őket, hiszen véget vetett minden reménynek, hogy a szovjetek kedvező megadási feltételekért közvetítenek majd az ellenfelek között. A súlyosan meggyengült Japán Császári Hadseregnek már nem volt ereje felvenni a harcot a szovjetekkel a kínai és észak-japán második fronton. Tanaka Juki japán történész szerint az országnak nem volt más választása, mint a kapituláció, mivel a szovjetek megölték volna Hirohito császárt, akit a császári Japán szívének és lelkének tekintettek.

Az ABC megszólaltatta történész szerint, míg Amerika abban hitt, hogy az új bombák pusztító hatása miatti sokk megadásra kényszeríti a szigetországot, a lakosok mindezt nem így látták. Az amerikaiak addigra már 66 japán várost pusztítottak el a kiterjedt gyújtóbombázási-kampányban. Tokióban például egyetlen éjszaka alatt 100 ezer civil veszítette életét. Vagyis a japán hadsereg szemszögéből már nem sokat nyomhatott a latban, hogy az emberek gyújtó- vagy atombombáktól halnak-e meg, csak azt látták, hogy újabb két városközpont pusztult el.

Az adatok szerint Hirosimában az orvosok és ápolók 90 százaléka életét vesztette, a 45 kórházból 42 használhatatlanná vált, az áldozatok 70 százaléka több sérüléstől, a legtöbb esetben súlyos égéstől szenvedett. A két japán nagyvárosban az áldozatok többsége úgy halt meg, hogy nem volt, aki gondot viselt volna rájuk. Akik a bombázás után érkeztek segítségnyújtás szándékával, a sugárzásba haltak bele.

A hosszú távú hatásokat illetően kiderült, hogy a támadásokat követő 5-6 évben a túlélők között megnövekedett a leukémiás esetek száma, egy évtized múltán pedig pajzsmirigy-, mell-, tüdő- és egyéb rákos megbetegedéseket mutattak ki náluk az átlagosnál jóval nagyobb arányban.

A szöveti daganatok esetén a sugárzással járó kockázatok aránya egész életükben, mind a mai napig nő. A támadás alatt terhes nőknél megnőtt a vetélések száma és a csecsemőhalálozás aránya. A sugárzásnak még az anyaméhben kitett gyermekeket pedig nagyobb valószínűséggel jellemezte intellektuális fogyatékosság és növekedési zavar, emellett náluk is nagyobb a rizikója a tumoros megbetegedések kialakulásának.

Az MTI közlése szerint 1945. augusztus 6-án reggel negyed kilenckor az emberiség új korszakba lépett. E napot a Béke Világtanács elnöksége 1978-ban A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánította örök emlékeztetőül. 1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ közgyűlése az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező átfogó atomcsendszerződést (CTBT), Magyarország az elsők között írta alá.

------------------------------------

Hirosimát is túlélte egy veterán bonszai

A 390 éves japán selyemfenyő a washingtoni nemzeti arborétum bonszaigyűjteményének legidősebb egyedeként már eleve hírnévnek örvendett. 2001-ben két testvér – nagyapjuk adományozta a fát a kertnek – megvizsgálta, és bejelentette, hogy a bonszai fa különlegesebb, mint ahogy eddig hitték, ugyanis nemcsak négy évszázados, de a hirosimai atomtámadást is túlélte. A The Washington Post riportja szerint a fát eredetileg Jamaki Maszaru bonszaimester adományozta az arborétumnak. Történetéről semmit sem tudtak a két fiatal vizsgálatáig.

A fa eredendően Jamaki falakkal védett faiskolájában kapott helyet, kevesebb, mint 3 kilométerre Hirosimától. Ez a távolság éppen csak elegendő volt ahhoz, hogy megkímélje a robbanástól. A szakemberek szerint valószínűleg a fal tövében élt, ami megvédte. A faiskolában a bombázás után készített képek tanúsága szerint érintetlenül állt edényében.

Olybá tűnik, hogy a túlélés szinte természetes a fának. A japán selyemfenyő feltételezett átlagos élettartama mintegy 200 év. Egy ilyen idős fa gondozása nem egyszerű, naponta locsolják, megvizsgálják a kártevők miatt, hetente kétszer elfordítják, és alkalmanként átültetik, télen pedig beviszik egy klímakontrollált pavilonba.

hirado.hu - MTI
  • A Föld napja
    Az emberiség egész létmódjának kell megváltoznia, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát.
  • A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti
    A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti, továbbra is fontos a védelmi és járványügyi intézkedések, valamint a higiénés rendszabályok betartása, a pincéreknek a teraszokon is kötelező lesz a maszkviselet, a vendégeknek csak akkor, ha belépnek a vendégtérbe - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs nevében a csütörtöki online sajtótájékoztatón.
  • Az ország szabadságát jelképezi a megújuló Citadella
    Elkezdődött a Citadella megújítása Budapesten. A hosszú évek óta elzárt és mára lepusztult erőd felújítása 2023-ig tart - közölte a Várkapitányság az MTI-vel csütörtökön.
MTI Hírfelhasználó