Emberhez méltó körülmények kellenének
Nem számíthat könnyű körülményekre az a migráns, aki menekülttáborba kerül Magyarországon, mondják civilek, és erről szól egy tavaszi ombudsmani jelentés is. Javul azonban az együttműködés a civil és az állami szervezetek között migráns-ügyben, vannak előremutató kezdeményezések.
2015. augusztus 6. 10:30

Új megoldások kellenek a Magyarországon tartózkodó migránsok ellátására. Erről beszéltek a hirado.hu-nak nyilatkozó civil szervezetek képviselői, és erre az eredményre jutottak a témában Budapesten tartott egyeztetés résztvevői is. Utóbbin ott voltak az önkéntes segítők, civil és karitatív szervezetek, állami szervek és szervezetek, a fővárosi önkormányzat érintett intézményeinek, valamint a Budapesti Polgárőr Szövetségnek a képviselői is.

Ha a példa ragadós lenne

A fővárosi megbeszélés eredménye, hogy amint arról Pető György, a főváros rendészeti igazgatóságának vezetője beszámolt, migránsok által önkéntesen igénybe vehető úgynevezett tranzitterületeket alakítanak ki Budapesten, ezeken a főváros biztosítja a legalapvetőbb közegészségügyi és higiénés viszonyokat.

A kezdeményezés előremutató, jó lenne, ha a példa ragadós lenne – mondta a hirado.hu-nak Zsohár Zsuzsanna, a migránsokat segítő Migration Aid nevű civil szerveződés szóvivője. Kiemelte, hogy a migránskérdésben a civilek valamint a MÁV-val és a Belügyminisztérium közötti együttműködés is javul, „sikerült normális hangot megütniük” egymással.

Zsohár Zsuzsanna szerint a cél a Magyarországon elszállásolt és úton lévő migránsok ügyeinek hatékony intézése, a megfelelő ellátásuk, az emberhez méltó körülmények biztosítása számukra. Ezzel ugyanis, mint hangsúlyozta, jelenleg komoly problémák vannak. Alapgond a kapacitáshiány, a higiénés és egyáltalán a lakhatási viszonyok elégtelensége. A bajok a határ után nem sokkal kezdődnek, amikor a nagyrészt elcsigázott határátlépők az átmeneti gyűjtőpontokra kerülnek. Ilyen korábban Szegeden működött, most már Röszkén is, ahol a pár napig kell tartózkodniuk, amíg felveszik adataikat, és eldöntik, hová irányítják őket tovább.

A civil szerveződés szóvivője szerint ezeken a gyűjtőhelyeken nagyon rosszak a körülmények, a röszkei ideiglenes menekülttábor hangárjában nincs mosakodási lehetőség, mobilzuhanyt sem sikerült felállítani, ezen kívül nincs elég ágynemű, sőt ágy sem, de legalább van tér, legalábbis a szegedi egységhez képest. A városban működő határrendészeti kirendeltségen rács mögé kerülnek a migránsok, hatalmas a zsúfoltság. Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programkoordinátora szerint a ketrecekben együtt tartanak nőket, férfiakat, gyerekeket, nincs közvetlen hozzáférésük az ivóvízhez, őr kíséri őket a vécére. Megjegyezte, szerinte, ha az állatkertek lakói ilyen körülmények között élnének, az óriási közfelháborodást okozna.

Nem tetszett az ombudsmannak

A migránsok többsége számára a következő állomás valamelyik nyílt befogadóállomás, amelyekbe kétszer-háromszor annyi embert kell elhelyezni, mint amennyi hivatalosan beférne. Ezeket volt laktanyában, munkásszállón alakították ki vagy, mint Nagyfán lakókonténereket állítottak fel. Az épületek nyomasztóak, a zsúfoltság miatt a folyosón is emberek alszanak, szemét, elfogadhatatlan higiéniai körülmények jellemzik a táborokat – mondta Gyulai Gábor.  Hasonló a helyzet a vámosszabadi táborban, ahol kevés a vécé, szedett-vedett ágyakon, koszban élnek a migránsok, ám ott legelább nem csak egy kicsi udvar van az épülethez, mint Debrecenben.

Nagyon rossz körülmények várnak azokra is, akik zárt táborokba kerülnek, bár Gyulai Gábor szerint manapság viszonylag keveseket küldenek ilyen őrzött intézményekbe. Székely László, az alapvető jogok biztosa áprilisban készített jelentést a debreceni őrzött befogadó központban, ahol akkor koszovói családok laktak, és egy gyermektelen házaspár. Az ombudsman azt állapította meg, hogy indokolatlanul zsúfoltak közös lakóhelyiségbe menedékkérőket.  A csak résnyire nyitható ablakok miatt a lakószobákat nem lehetett megfelelően szellőztetni. Folyamatosan biztonsági őrök felügyelték a tevékenységeiket, még a férfiak borotválkozását és a gyermekfoglalkozásokat is.

Az egyik nő arra panaszkodott, hogy befogadáskor egy férfi őr előtt kellett meztelenre vetkőznie. A fogvatartottak egybehangzó állítása szerint befogadáskor az őrség a családtagokat együtt kísérte orvosi vizsgálatra, akiknek egyszerre kellett meztelenre vetkőzniük. Az egyik férfi beszámolója szerint „soha nem érezte magát annyira megalázva”, mint amikor a kislánya előtt mezítelenül kellett mutatkoznia – tartalmazza az ombudsman tavaszi jelentése. Őrzött intézménybe azért kerülhet a menedékkérő, hogy kérelmének elbírálása alatt rendelkezésre álljon, vagy hogy tisztázhassák személyazonosságát.

Inkább nem mond semmit

Zsohár Zsuzsanna szerint civil szerveződésükhöz eljutott információk szerint máshol sem sokkal jobb a helyzet. Az egyik őrzött szálláson elhelyezett szíriai menedékkérők, akik között volt banki dolgozó és állatorvos is volt, arról számolt be, hogy az intézményben kosz volt, nem kaptak megfelelő mennyiségű élelmiszert, tisztálkodószert, viszont a helyi kantinban pénzért árultak nekik ennivalót és sampont is, utóbbit 5 euróért, ennél is rosszabbul érintette őket, hogy az útlevelüket az egyik őr pénzért akarta nekik visszaadni.

Egy másik táborban dolgozó szociális munkás azt mondta a hirado.hu-nak, hogy bár lenne miről beszélnie, nem szeretne nyilatkozni a benti körülményekről, mert az megnehezítené a munkavégzését az intézményben.

Megoldhatók a problémák a civilek szerint

Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint a magyarországi menekülők, illetve a migránsok ellátásával korábban is voltak gondok, a problémák rendszerszintűek, amelyeket tíz-tizenöt éve nem sikerül megoldani, és most hatványozottan jelentkeztek.

A megoldás fontos része lenne szerinte – és ezzel Zsohár Zsuzsanna is egyetértett – a menekültügyi ellátás jövőbeni decentralizálása, több kisebb, legfeljebb néhány tucat fős szállások kialakítása, több száz, több ezer fő összezsúfolása helyett. Utóbbiakban ugyanis könnyebben alakulnak ki belső konfliktusok, nehezebb fenntartani a megfelelő higiéniai viszonyokat, akadályozzák az integrációt, illetve irritálják a környékbeli lakosságot. Nyugat-Európa több országában, így Ausztriában is az a gyakorlat, hogy sok településre szétszórva, kisebb szállásokon helyezik el a migránsokat.

Gyulai Gábor pozitív példának nevezte a magyarországi helyzet javítására a civilek és a rendőrség között kialakult együttműködést, amelynek eredményeként az idegenedészeti őrizetben lévők – ők azok, akiknek visszautasították a menedékérelmét, de még Magyarországon tartózkodnak – ellátása sokat javult. Idegennyelveket beszélő, akítv szociális munkások, pszichológusok segítik az ott élőket, illetve az intézményeket, az őröknek folyamatosan képzéseket tartanak. Ezeken a helyeken egészen más a bánásmód, a hangulat – tette hozzá.

hirado.hu - M1 Hiradó
MTI Hírfelhasználó