Falat emelne Lettország az orosz határon
Biztonsági kerítést húzna fel Lettország az orosz határra, hivatalosan a migráció megakadályozására. Moszkva azonban a lettek oroszfóbiáját látja a bejelentés hátterében.
2015. augusztus 12. 08:32

Lettország falépítésbe kezd Oroszországgal közös határán, hogy megakadályozza az illegális bevándorlást az ország területére, nyilatkozta Rihards Kozlovskis lett belügyminiszter egy hétfői tévéinterjúban. A mintegy 214 kilométernyi határszakaszon megépítendő kerítés a tárcavezető szerint 17 millió euróba kerülne, a munkálatok pedig négy évig tartanának. A hivatalos indoklás szerint a biztonsági fal az Oroszországon keresztül érkező közép- és délkelet-ázsiai migránsokat hivatott feltartóztatni.

Az illegális bevándorlók száma azonban rendkívül alacsony Lettországban. Idén mindössze mintegy 250 migránst fogtak el a lett hatóságok, szemben a százezernél is több bevándorlót regisztráló dél-európai uniós tagállamokkal. Moszkva éppen ezért úgy gondolja, hogy a biztonsági kerítés ötlete elsősorban az oroszok ellen szól, az illegális bevándorlásra való hivatkozás pedig csak ürügy a lett kormány részéről.

A rigai vezetés két éve már döntött egy ideiglenes kerítés létrehozásáról a határon, ám ekkor nem a bevándorlás állt a biztonsági intézkedések hátterében, hanem az afrikai sertéspestis. A fal végül nem épült meg, mivel az EU lemondott a finanszírozásáról, illetve a zoológusok is aggályosnak találták a kerítést, mivel a sajátos földrajzi adottságok miatt lehetetlen lett volna egy olyan ideiglenes akadály felállítása, ami hatékonyan meggátolta volna a járványt terjesztő vaddisznók mozgását a két ország között. Az orosz–lett határ mocsaras erdőségeken és vizenyős területeken keresztül húzódik, valamint több kisebb tavat is kettészel. Az egyenetlen talajszerkezet és a gyér infrastruktúra miatt tehát reálisnak tűnhet a lett belügyminiszter által említett négyéves határidő.

Lettország a Szovjetunió szétesése után vált függetlenné Észtországgal és Litvániával egyetemben. A három balti állam a mai napig negatív érzelmeket táplál az oroszok ellen. Moszkvára mint a függetlenségükre legnagyobb veszélyt jelentő fenyegetettségre tekintenek.

A nyugat-európai és transzatlanti integráció ezért is kifejezetten fontos nekik, a balti trió 2004-ben vált az Európai Unió és a NATO teljes jogú tagjává. Külön problémát jelent a balti államokban a nagyszámú orosz származású állampolgár, akik nagyrészt a szovjet idők alatt érkeztek a régióba. Lettország népességének negyede, mintegy 500 ezer fő orosz nemzetiségű. Moszkva a múltban már többször is felhasználta az orosz kisebbséget agresszív külpolitikája során, ezáltal is mélyítve a törésvonalakat a helyi társadalmakban. A lett többség és az orosz kisebbség közötti viszály minden év márciusában reflektorfénybe kerül, mikor a helyi jobboldali szervezetek és veteránok a szovjetek ellen harcoló lett SS-hadosztályokra emlékeznek.

Napi Gazdaság Online
  • Szlávik: bár jók az oltási adatok, a védekezést nem lehet elengedni
    Bár az oltási adatok rendkívül kedvezőek, de ez nem azt jelenti, hogy a védekezést "el kell engednünk"; a brit vírusmutáns jobban terjed a fiatalabbak körében is, így a maszkhasználatra, a távolságtartásra és az egymás iránti figyelemre továbbra is, akár még egy jó ideig szükség lesz - figyelmeztetett a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője szombaton a közmédiának adott interjújában.
  • Bayer Zsolt: Tusk a Katynban
    Donald Tusk remek fizetéséért bárkit bármivel megrágalmaz, minden birodalmi gazemberséghez lelkesen asszisztál, és hazudik.
  • Novák Katalin: Komoly jobboldali erő a láthatáron
    A Fidesz külkapcsolatokért felelős alelnöke elmondta, pártjuk egyelőre élvezi a nagyobb mozgásteret és szabadságot jelentő függetlenséget.
MTI Hírfelhasználó