Átadták a Szent István-rendet
Polgár Judit és Eötvös Péter a díjazott
A legmagasabb állami kitüntetést az államfő a Sándor-palotában Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében adta át. Áder János a kitüntetetteket méltatva arról beszélt, hogy pályájukon mindketten közösség- és nemzetformáló erővel bírtak, tudásukat továbbadták, példájukkal neveltek, világraszólót alkottak és ezzel Magyarországnak dicsőséget szereztek.
2015. augusztus 20. 13:49

"Mindig örülök, amikor nemcsak a szakmán belül, hanem azon kívül is elismerik a tevékenységeimet" - nyilatkozta a kitüntetett Polgár Judit. 

A 39 éves játékos - aki 1988-ban és 1990-ben nyert sakkolimpiát a női válogatottal, 2002-ben és 2014-ben pedig tagja volt az ezüstérmes férfi nemzeti együttesnek - tavaly vonult vissza az aktív versenyzéstől, de nem szakadt el a sportágtól, ugyanis a Polgár Judit Sakk Alapítványon keresztül a sakk bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, a választható iskolai tantárgyak közé. 

Polgár Judit: Fantasztikus, hogy ilyen hatalmas kutatók, művészek és világklasszisok között lehetek

"A munkám és a szenvedélyem, s ugyan már nem a sakktáblánál ülve, hanem oktatási intézményekben előadások formájában vagy szimultánon keresztül művelem. Ez kisgyermek koromtól kezdve az életem, a második anyanyelvem, aminek az ezer arcát szeretném bemutatni a fiataloknak" - beszélt a sakkozásról.
A Magyar Szent István-rend a legmagasabb állami kitüntetés, amelyet 2013-ban az ötszörös olimpiai bajnok úszó Egerszegi Krisztina, valamint Lámfalussy Sándor jegybankár, az euro "atyja" kapott meg, míg 2014-ben Kertész Imre Nobel-díjas író és Rubik Ernő Kossuth-díjas feltaláló érdemelt ki. 

"Fantasztikus, hogy ilyen hatalmas kutatók, művészek és világklasszisok között lehetek. A Rubik-kocka például gyermekként végigkísérte az életemet, mindig ott volt velünk, amikor mentünk egy-egy versenyre. Óriási élmény volt a találkozásunk Rubik Ernővel" - mondta Polgár Judit.

A női világranglistát 26 éven át vezető Polgár Judit, aki idén is megrendezi majd hagyományos sakkfesztiválját, elmondta: mivel ez a legmagasabb kitüntetés, amit valaki a hazájában kaphat, természetesen "fontos helyet kap majd a polcon", ugyanakkor ő mindig is olyan ember és játékos volt, aki előrenéz. 
"Sohasem ragadtam le egy vesztett vagy egy győztes parti után, nem agyaltam sokat, mindig mentem előre. Teszem tovább a dolgom, ugyanolyan szenvedéllyel és kitartással, mint eddig" - fogalmazott Polgár Judit.

A sakktörténet legjobb női játékosa sakkozó családban született 1976. július 23-án Budapesten. Apja, Polgár László nevelési elméletének bizonyítására mindhárom lányából sakkozót nevelt és mindhárman világklasszisok lettek. Apjuk számos könyvet írt pedagógiai módszeréről, köztük a Nevelj zsenit! címűt is. 
Polgár Judit kilencévesen megnyerte a New York Open versenyt a minősítés nélküliek között, 13 évesen megnyerte a 14 éven aluli fiúk világbajnokságát, 15 évesen ő lett minden idők legfiatalabb férfi nemzetközi nagymestere, fiatalabban, mint annak idején Bobby Fischer. 1989-től 1995-ig folyamatosan vezette a női világranglistát, de 14 éves kora óta nem játszott olyan versenyen, amelyen csak nők játszanak, mert az abszolút világbajnoki cím elérése lebegett a szeme előtt.

Eötvös: Negyven éves munkásságom elismerése a díj

Negyven éves munkásságomat honorálja a Magyar Szent István-rend, azt, hogy nemzetközi sikereim a magyar zenekultúra hírét vitték szerte a világba - mondta Eötvös Péter zeneszerző, karmester a kitüntetés átadásán.

Az elismerés meglepetésként érte a zeneszerzőt, mert úgy érezte, hogy a művészek közül nem ő a legismertebb Magyarországon. "Ugyanakkor nemzetközileg valóban a legmagasabb szintű zenei produkciókban veszek részt karmesterként és zeneszerzőként is. Ezért örülök annak, hogy a kitüntetés elismeri az életművet" - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy viszonylag szűk, szakmai körben ismert, a kortárs zene nem tartozik a populáris műfajok közé. A Magyar Szent István-rend lehetőséget ad arra, hogy szélesebb körben is felfigyeljenek a munkájára.
Hangsúlyozta, hogy alapítványa is kulturális híd szerepet tölt be. "Ahogy azt szeretnénk, hogy a világon mindenütt megismerjék a magyar zenekultúrát, ugyanúgy itthon is meg kell ismerjük a világ zenekultúráját, saját korunk zenei gondolkodását és hangzását. Ezt tekintem állandó feladatomnak" - hangoztatta Eötvös Péter.

Pályájára visszatekintve elmondta: első mérföldkőnek az 1960-as években a budapesti színházi- és filmvilágban végzett zeneszerzői munkáját érzi. Rengeteg filmzenét és színházi zenét írt, a Vígszínház zenei vezetője volt. A budapesti zenei élet része volt 1966-ig, amikor Németországban, Kölnben folytatta tanulmányait. Mint mondta, a '60-as években alakult ki az a szoros kapcsolata a színházzal, amely operák írásához vezette.

Pályája fontos időszakaként beszélt az 1970-es, '80-as évekről, a 20. század négy legnagyobb zeneszerzőjével, Karlheinz Stockhausennel, Pierre Boulezzel, Ligeti Györggyel és Kurtág Györggyel való személyes kapcsolatáról és munkájáról.

"Karmesterként a világ legjelentősebb együtteseivel, zenekaraival és rendezőivel dolgozom együtt és rendszeres vendége vagyok a nagy fesztiváloknak" - foglalta össze pályája utóbbi 30 évét. Többek között a berlini, a müncheni, a londoni és a bécsi filharmonikus zenekarokat dirigálta rendszeresen. A leghíresebb operaházakban (köztük a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben, a párizsi Chatelet-ben) és a világ legjelentősebb fesztiváljain vezényelt.

"Fordulópont volt életemben az első nagyoperám átütő nemzetközi sikere a '90-es évek végén" - mondta a művész, akinek Csehov Három nővér című darabjából írt zeneművét a Lyoni Operában mutatták be, a mű több zenei díjat is kapott. "Fontos dolognak tartom a fiatal karmesterek és zeneszerzők továbbképzését" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezzel a céllal alapította 1991-ben a Nemzetközi Eötvös Intézetet, ahol személyesen is tanít és neves professzorokat hív meg. 

Jelenlegi munkáiról elmondta: most fejezte be Halleluja című oratóriumát, amelyet Esterházy Péter szövegére írt. A művet a 2016-os Salzburgi Ünnepi Játékokon mutatják be a Bécsi Filharmonikusok és a Magyar Rádió kórusának közreműködésével. Az oratóriumot 2016 novemberében Bécsben és a Müpában is műsorra tűzik a zeneszerző vezényletével.

A művész az év mintegy felét tölti Magyarországon, olyankor többnyire komponál, felkészül munkáira, mostanában azonban egyre több az itthoni fellépése is. Magyarországon legközelebb októberben a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon hallhatja a közönség da capo című kamaradarabját a Budapest Music Centerben (BMC), a szólista Lukács Miklós cimbalomművész, a karmester Vajda Gergely lesz.

A Senza sangue (Vér nélkül) című kamaraoperája - amelynek világpremierje május 1-jén volt Kölnben - 2016 nyarán lesz látható az Armel Operafesztiválon. Eötvös Péter elmondta: a Magyar Állami Operaház 2017 januárjában tűzi műsorra Gabriel García Márquez Szerelemről és más démonokról című regényéből a Glyndebourne-i Fesztiválnak 2007-ben írt operáját, amelyet 2008-ban Silviu Purcarete rendezett. Magyarországon is a világhírű román rendező állítja színpadra a darabot a zeneszerző vezényletével.

Eötvös Péter Az aranysárkány (Der goldene Drache) című korábbi operáját szerdán mutatták be a Bregenzi Ünnepi Játékokon (Bregenzer Festspiele), a mű pénteken is látható lesz.
Arról szólva, hogy mi lehet sikerének a titka, Eötvös Péter az egyszerűséget és a közvetlenséget említette. Mint mondta, a zenekarokkal való munkáját és zeneszerzői tevékenységét is ez jellemzi, műveinek zenei nyelvezete megpróbál dialógusban maradni a közönséggel. Ennek a törekvésnek az a tapasztalat az alapja, amelyet fiatalkorában szerzett a színházban és filmes munkáival. 

"Egy színházi előadásnak vagy egy filmnek közvetlenül meg kell szólítani a közönséget, az első másodperctől kezdve. Ez az alapállásom, minden téren - nemcsak az operákkal, a zenekari darabokkal is - ez a közvetlenség, ez a párbeszédre való törekvés" - mondta, hozzátéve, hogy közösséget tud teremteni karmesterként és zeneszerzőként is.

Az opera műfaja a nagy szerelme, de az utóbbi időben egyre több versenyművet ír. Mint mondta, ez annak köszönhető, hogy a zenei világ nagy szólistáival való kapcsolata szoros és kérik, hogy írjon nekik. Ez is a személyes kapcsolatok következménye, egyfajta dialógus - mondta Eötvös Péter.

A Szent István-rend története

A Szent István-rendet 1764. május 6-án alapította Mária Terézia királynő, és 1918-as megszűntéig a legmagasabb magyar kitüntetés volt. Koptik Odó dömölki apát az 1741. évi Országgyűlésen javasolta egy Szent Istvánról elnevezett nemesi lovagrend létrehozását. 1760-ban, a Habsburg Birodalmat megrendítő hétéves háború idején nyújtott be Esterházy Ferenc gróf - Moson megye akkori főispánja, 1762-től magyar kamarai főkancellár - részletes javaslatot az uralkodónak egy civil érdemrend létrehozására az 1757-ben alapított Katonai Mária Terézia-rend mintájára.

A Szent István-rend (Insignis Ordo Sancti Stephani) alapítására a királynő legidősebb fia, József főherceg (a későbbi II. József) római királlyá történő koronázásának napján, 1764. május 5-én került sor, és másnap már megtörténtek az első adományozások. A rend magyar jellegének hangsúlyozása érdekében a királynő magyar viseletben jelent meg, kíséretét kizárólag magyar nemesek alkották, és fontos szerepet játszott a ceremónián a magyar testőrség. A rend ünnepe augusztus 20., Szent István király emléknapja, nagymestere pedig az uralkodó lett, latin nyelvű jelmondata így szólt: "Publicum Meritorum Praemium", azaz a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma.

Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as felbomlása után a Szent István-rend megszűnt, újjáalapítását az a vita is nehezítette az immár független Ausztria és Magyarország között, hogy Mária Terézia osztrák főhercegnőként, német-római császárnéként vagy magyar királynőként volt-e alapító. Az 1938-as Anschluss (Ausztria német bekebelezése) után Horthy Miklós kormányzó rendelkezett a Magyar Királyi Szent István-rend adományozásáról, és átvette a rend nagymesteri tisztségét, de a felújított rendet csak néhány alkalommal adományozták.

A kitüntetéssel az adományozók elsősorban a polgári szolgálatokat kívánták elismerni, politikusok, diplomaták, hivatalnokok, a 19. században már művészek és tudósok is megkaphatták. Az elismerést azonban protokolláris és külpolitikai okokból is adományozták, a kitüntetettek listáján így szerepel a szabadságharcot leverő Windischgrätz herceg, a bevonuló orosz csapatok parancsnoka, Konstantin orosz herceg, a megtorlást vezénylő Haynau, vagy 1938 után Hermann Göring, a német Harmadik Birodalom marsallja és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter.

2011-ben újították meg

A Szent István-rendet 1946-ban, a köztársaság kikiáltásakor megszüntették, majd 2011-ben megújították. Az ismét a legmagasabb magyar állami kitüntetésnek számító Magyar Szent István-rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál.

A kitüntetést 2013 óta augusztus 20-án adományozza a köztársasági elnök, aki tisztségénél fogva maga is kitüntetett. A Magyar Szent István-rendnek nincsenek osztályai, de a jelvény ugyanolyan, mint amilyen Mária Terézia korában volt. 2013-ban Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszónő és Lámfalussy Sándor magyar születésű, Belgiumban élt (belga állampolgárságú) közgazdász, bankár, az "euró atyja" részesült az elismerésben, 2014-ben pedig Kertész Imre Nobel-díjas író és Rubik Ernő feltaláló.

MTI nyomán
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Vakond a titkosszolgálatok világában
    Nem fogadhatjuk el, hogy az amerikai titkosszolgálati közösség egyik nyíltan deklarált fedőszervezete, a Natio­nal Endowment for Democracy (NED) továbbra is aktívan dolgozzon a magyar belpolitika számukra kívánatos irányba befolyásolásán, megváltoztatásán. Mert miként lehet értelmezni azt, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester a mai napig ennek a szervezetnek az ösztöndíjasa? – veti fel Horváth József.
  • Wolfgang Schüssel kapta idén a Petőfi-díjat
    Wolfgang Schüssel, Ausztria volt szövetségi kancellárja vehette át a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány Petőfi-díját csütörtökön, a budapesti Terror Háza Múzeumban rendezett ünnepségen.
  • A baloldal irányítja a tüntető álcivileket
    Baloldali pártok állnak a pedagógustüntetéseket szervező Tanítanék Mozgalom mögött. A hangfelvétel azt bizonyítja, hogy Tordai Bence adott tanácsokat az álcivil mozgalomnak arra, hogyan kezeljék a hétfői parlamenti botrányukat, mit mondjanak az újságíróknak.
MTI Hírfelhasználó