Jogszabályainknak az alaptörvény szellemiségét kell tükrözniük
Törvényeinknek és egyéb jogszabályainknak az Alaptörvény szellemiségét kell tükrözniük, erre kötelez a Szent István-i hagyomány, az Alaptörvényben is megjelenő Szent Korona-eszme - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter csütörtökön, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban elmondott beszédében.
2015. augusztus 20. 18:18

A jogszabályok legyenek közérthetőek, mert társadalmi elfogadásuk és egyéni követésük csak így várható el - hangsúlyozta a jogalkotásért is felelős miniszter augusztus 20-ai ünnepi beszédében.

Trócsányi László álláspontja szerint a jogszabályoktól ma is elvárható, hogy ne csak szabályozzák, hanem tegyék is jobbá az emberek életét. ,,Csak ha ez a két feltétel teljesül, akkor szilárdulhat meg a jogalkotásba, a törvényekbe vetett közbizalom" - fűzte hozzá.

Sajnálatosnak nevezte, hogy a jogi normák nem mindig közérthetőek, ami különösen igaz az európai uniós jogalkotásra, ahol a ,,technokraták által bonyolult nyelvezeten írt szövegeket" még a jogtudó emberek is nehezen értelmezik.

Trócsányi László szólt arról, hogy Szent István törvényei egyszerű szabályokat tartalmaztak az egyház szervezéséről, a tulajdon és az erkölcsök büntetőjogi és kezdetleges magánjogi védelméről.

Ma azok az életviszonyok jóval összetettebbek, de a mai jogalkotónak nincs nehezebb dolga, mint Szent Istvánnak volt, ,,akinek évezredes korszakváltást kellett megalapoznia és kormányoznia". Egy állam, egy nemzet születése nem egy pillanat műve, abban azonban biztosak lehetünk, hogy Szent István királyunk volt az, aki ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette - fogalmazta meg az életmű lényegét.

Trócsányi László az elmúlt évszázadok népmozgásait és a mai menekülthullámot összehasonlítva kiemelte, hogy korábban - ugyancsak háborúk következtében - elnéptelenedések, betelepítések, sajnálatos kitelepítések voltak a kiváltó okok. ,,Ma azonban merőben más típusú népmozgásnak vagyunk tanúi, és akaratunkon kívül érintettekké váltunk" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a szomszédos kontinensekről eddig nem látott embertömegek kerekednek fel, akik az anyagi, szociális biztonságot jelentő legfejlettebb országok eléréséig vállalnak sok és veszélyes kockázatot.

A menedékjogot szabályozó nemzetközi jogi kereteket és intézményrendszert szétfeszíti a kialakult helyzet - jelentette ki a miniszter. Utalt az 1951. évi genfi egyezményre, amely a menedékkérelem egyéni elbírására épült, az akkori hidegháborús politikai légkörnek megfelelően. 1956-ban a kétszázezer magyar menekült tette először próbára a rendszert, de az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága akkor jól vizsgázott, és nagy tekintélyre tett szert - emlékeztetett.

Trócsányi László úgy fogalmazott, hogy ma milliók kelnek útra különböző okokból, és Magyarország tranzitországgá változott.

Leszögezte: határozott álláspontja az, nem engedhető meg, hogy az államhatár egyfajta átjáróház legyen. A jog azt diktálja, hogy aki az ország területére be akar lépni, annak ezt szabályosan, az erre kijelölt határátkelőhelyeken kell megtennie - jelentette ki. Hozzátette azonban, hogy a menekültként igazoltan védelemben részesítendő embereket Magyarország a nemzetközi és az európai szabályok szerint kezeli.

Emlékeztetett: számos európai vezető politikus is megfogalmazta már, hogy a jelenlegi helyzet teljesen új jogi szabályozást és gyakorlatot igényel. Szomszédunk nem egy diktatórikus ország, hanem az Európai Unió tagjelölt státussal rendelkező állama - utalt Szerbiára.

Ellentmondásosnak nevezte, hogy bár a Magyarország felé irányuló migrációban érintett Görögország és Bulgária is az Európai Unió tagállama, mégis Magyarországra hárul leginkább a Balkánon keresztül átvonuló migrációs hullám kezelése.

Nem engedhető meg, hogy az államhatár illegális átlépése mindennapos és tömeges jelenség legyen - jelentette ki. A magyar kormány intézkedései azt szolgálják, hogy megszűnjék az illegális határátlépés, és a Szerbiából az országba történő belépésnek a jövőben rendezett keretei legyenek. Bizonyos abban, hogy a magyar lakosság döntő többsége a kormány törekvéseit támogatja - - tette hozzá.

Az ünnepre az államalapítás bölcsőjének nevezett Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egész napos hagyományőrző programokat szervezett. 

hirado.hu - MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó