Egyre kevésbé foglalkoznak politikával a fiatalok
A politikával kapcsolatos információkat, impulzusokat az egyetemisták és főiskolások elsődlegesen családon, baráti körön belül kapják, a média csak ezután jön.
2015. szeptember 1. 20:35

Nem túlzottan foglalkoznak politikával a fiatalok, a kutatási eredmények alapján ez évek óta elmondható, de némi változás azért van – az eddig is kevés figyelem tovább fogyott, az érdektelenség nemhogy múlna, egyre erősödik. A más ifjúsági csoportokkal összehasonlítva még viszonylag érdeklődőnek számító egyetemisták és főiskolások körében a néhány évvel ezelőttihez mérten idén tovább apadt a politikai problémák iránt érdeklődők aránya.

Közélet jöhet, politika nem

Az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport vizsgálatának fontos újítása volt, hogy elválasztotta egymástól a politika és a közélet fogalmát. Míg a közélet iránti érdeklődés 2011 végén, 2012 elején egy 1-től 5-ig terjedő skálán kiemelkedően magas, 3,7 átlagpont volt, addig a politikai érdeklődés – egyébként az ifjúsági társadalom általános érdeklődését meghaladó – 3,1-es értéket mutatott.

Idén valamivel alacsonyabbá vált a közéleti problémák iránti érdeklődés, de drámai változás nem történt, a korábbi 3,7-es átlagpont 3,5-re mérséklődött. A magyar egyetemisták és főiskolások döntő többsége, 53 százaléka jelezte, hogy valamilyen mértékben érdeklődik a közéleti kérdések, társadalmi problémák iránt, a nem érdeklődők aránya pedig 12 százalék körül található.

A politika iránti érdeklődés ugyanakkor lényegesen csökkent két év alatt. Míg korábban a hallgatók mintegy egyharmada volt az érdeklődők között, és mintegy 35–38 százaléka a nem érdeklődők csoportjában, addig 2015-ben 27 százaléknyi érdeklődő áll 45 százaléknyi nem érdeklődővel szemben.

További lényeges jellemző, hogy a politikához társított fogalmak már nem csak túlnyomórészt, hanem szinte minden esetben elítélően hangzanak, az asszociációk teljesen negatív kontextusba kerültek át. 2015-ben a magyar egyetemisták és főiskolások egyértelműen a korrupcióval azonosítják a politikát, valamint gyakorta előjön a hazugság, a csalás, a lopás fogalma, és a bélsár vulgárisabb formája is a leggyakoribb említések között van.

A család az első

Kovács Tamás politológus, kutató a hirado.hu-nak azt mondta, a politikával kapcsolatos információkat, impulzusokat a fiatalok elsődlegesen családon belül kapják, 27 százalékuk rendszeresen beszélget politikáról a családtagjaival, kétharmaduk alkalmanként, 8 százalékuk egyáltalán. A relatív többség az általános politikai kérdésekben egyetért a szüleivel, azok aránya, akik sem apjukkal, sem anyjukkal nem egyeznek véleményükben, mindössze 7 százalék. A rokonok mellett a barátok szerepe is fontos, a felsőoktatásban tanulók 29 százaléka beszélget társaival politikáról, míg 9 százalékuknál baráti társaságban nem jön szóba a téma. A közélet ügyeiben negyedük alapvetően egyetért a barátaival, 6 százalékuk egyáltalán nem.

Kovács Tamás tájékoztatása szerint a média csak a család és a barátok után jön a sorban a politikai tájékozódás tekintetében. Első helyen a Facebook áll, amelyet a megkérdezettek 52 százaléka használ rendszeresen informálódásra, és csak 15 százalékuk mellőzi. A felmérés szerint a legtöbb fiatal a médiumok közül a legtöbb politikai hírt az internetről szerzi. Az Index.hu-ról a megkérdezettek 35 százaléka tájékozódik rendszeresen, az Origóról 19 százalékuk, a 444.hu-t 15 százalék olvassa sűrűn, a Kurucinfónál ez az érték 4 százalék. A kereskedelmi tévéknél az arány 22 százalék, a közszolgálati csatornáknál 12, a rádióknál 14 és 9 százalék. A legkevesebben a napilapokból tájékozódnak rendszeresen, arányuk 8 százalék.

A felmérés szerint az Indexet leginkább a DK, az Együtt és a PM-mel rokonszenvezők választják, legkevésbé a Fidesz és a Jobbik támogatói. Ez természetesen csak hajlandóságot jelent, nem kizárólagosságot, vagyis ettől még Fidesz-szimpatizánsok is olvashatják nagyszámban az a portált. A 444.hu-nál hasonlóak a preferenciák. A Kurucinfónál egyértelműen az jött ki, hogy az oldalt legszívesebben olvasók között a Jobbikot választók vannak többségben. A köztévé csatornáit pedig leginkább a Fidesz támogatói részesítik előnyben.

Vezet a Jobbik, a baloldal alig látszik

Szüleikkel szemben nem tekinthetők lázadóknak a fiatalok, legalábbis politikával kapcsolatos véleményeiket illetően, de a régebbi pártokat nagyrészt elutasítják - hangsúlyozta Kovács Tamás. Az egyetemisták és főiskolások körében a Jobbik a legnépszerűbb politikai párt, 2015-ben támogatóinak aránya 20 százalék. A második legnépszerűbb párt a nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók körében az LMP 14,5 százalékkal. Harmadik a Fidesz–KDNP 12 százalékos támogatottsággal, ami a korábbi mérésekben még 15-16 százalék volt. A baloldali pártok népszerűsége rendkívül alacsony, 5 százalék alatt marad.

hirado.hu
  • Amerikától Szlovákiáig bírálják Sorost
    Robert Fico, Recep Tayyip Erdoğan, Matteo Salvini és Jarosław Kaczyński – csak néhány politikus azok közül, akik a belügyeikbe való beavatkozással vagy az országuk választásának befolyásolásával vádolták meg Soros Györgyöt az elmúlt években. A magyar származású amerikai milliárdos nevét könnyedén fellelhetjük a külföldi sajtóban is.
  • Tudatos vásárlásra kéri a lakosságot Müller Cecília
    Tudatos vásárlásra kéri a lakosságot az országos tiszti főorvos az adventi időszak beköszöntével a koronavírus-járvány miatt.
  • Copy-paste forradalmak
    A forradalomexport azért veszélyes, mert a Majdan-klónok képesek önmagukat területileg átmásolni.
MTI Hírfelhasználó