Közös európai megoldást sürget a magyar és a szlovén államfő
Egyetlen ország nem képes megoldani a jelenlegi bevándorlási helyzetet, ezért közös európai megoldást kell találni - hangsúlyozta Áder János és Borut Pahor.
2015. szeptember 3. 15:45

Áder János a budapesti Sándor-palotában kiemelte: elsősorban humanitárius problémáról van szó, az emberekről még a tél beállta előtt gondoskodni kell.

Másrészt büntetőjogi, bűnügyi gondot is támaszt a helyzet, mert az embercsempészek kíméletlenül kihasználják az Európa felé tartó migránsok százezreinek kiszolgáltatottságát. Végezetül nemzetbiztonsági problémával is szembe kell nézni, ezt nem lehet tagadni - vélekedett.

A magyar államfő azt kérte szlovén partnerétől, hogy fontolja meg, országa támogatná-e közös uniós pénzügyi alap létrehozását, vagyis azt, hogy uniós forrásból finanszírozzák menekülttáborok létesítését és fenntartását azokban az első országokban, amelyek biztonságot nyújtanak a migránsoknak.

A humanitárius probléma megoldására valószínűleg ez lenne a leggyorsabb és leghatékonyabb megoldás, és ebbe akár az ENSZ menekültügyi szervezetei, az Egyesült Államok és a gazdag arab olajtermelő országok is bekapcsolódhatnának - magyarázta.

Áder János véleménye szerint javítani kell a rendőri szervezetek unión belüli együttműködését, hogy megfékezzék az ember- és kábítószercsempészeket, valamint erősíteni kell a nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködését, hogy elhárítsák a terrorveszélyt.

Szavai szerint "be kellene fejezni az ötletelést", mert az európai vezetők felelőssége nagyobb annál, mint hogy újabbnál újabb ötletekkel álljanak elő, miközben ráadásul az idő sürget.

A kvótarendszer nem oldja meg a probléma lényegét, a feladat rövid távon a bevándorlási hullám megállítása az EU határainál, hosszú távon pedig, a politikai stabilitás megteremtését követően, a gazdasági gyarapodás lehetőségeinek biztosítása nemzetközi és uniós forrásokkal az érintett országokban - mondta.

Áder János arról is beszélt, hogy Magyarország szándéka világos és egyértelmű: közös európai megoldás kell, és ezért lobbizik már hónapok óta a miniszterelnök.

Emellett meg akarja védeni a határokat - ez az államnak az alkotmányból fakadó kötelezettsége -, továbbá be akarja tartani a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeket. Márpedig a schengeni megállapodás Magyarországnak az uniós határok védelmét is feladatul szabja - közölte.

Borut Pahor hangsúlyozta: a 2008-as gazdasági válságot is sikerült európai intézkedésekkel leküzdeni, és most is közös erőfeszítésekre van szükség.

Nem lehet egyetlen országra hárítani a terhet, de az sem lehetséges, hogy a 28 tagállamnak 28 különböző megoldása legyen a helyzetre - mondta. Hozzátette: emberekről van szó, akik háború elől menekülnek, és gondoskodni kell róluk; közös felelősségvállalásra van szükség rövid és hosszú távon is.

A szlovén államfő szerint ugyan egyelőre nem létezik közös európai politika az ügyben, de az európai intézmények, ahogyan eddig is, ebben a válságos esetben is megtalálják majd a megoldást.

Szlovéniának közvetlen érdeke a közös európai politika kialakítása, hogy tehermentesítsék azokat az országokat, amelyeket a válság elsősorban érint, így Magyarországot is, máskülönben még drámaibb lesz a helyzet - mondta.

Áder János a találkozó további témáiról szólva kifejtette: visszatérő kérdés tárgyalásaikon, miként lehet javítani a két ország közúti összeköttetését. Közös cél, hogy 2020-ra elérjék azt, amit az EU legtöbb szomszédos országa biztosít az állampolgárainak, vagyis hogy 5-8 kilométerenként legyen közúti összeköttetés a határon - mondta.

Ugyancsak gyakran beszélnek a koperi kikötőről is, hiszen Ausztria után Magyarország a második legfontosabb üzleti partnere a kikötőnek. Ezért Koper fejlesztése Magyarország érdeke is, ahogyan a kikötőhöz vezető vasútvonal fejlesztése is közös érdek - mutatott rá.

A magyar államfő felidézte: szó volt az energiabiztonságról is, mert mindkét ország érdeke annak az összeköttetésnek a megépítése, amelynek révén Magyarországnak lehetősége teremtődne kapcsolódni az olaszországi gázvezetékrendszerhez, Szlovénia pedig hozzáférhetne a magyarországi tározókhoz.

Áder János a megbeszélés további témái között említette a kereskedelmi forgalom és a pénzügyi befektetési lehetőségek növelését, valamint a klímaváltozást.

Mindkét államfő hangoztatta, hogy a két ország kapcsolatait nem terhelik nyitott politikai kérdések. Borut Pahor elmondta: Szlovénia és Magyarország nemcsak az EU tagállama és szövetségesek a NATO-ban, hanem elsősorban szomszédos baráti országok.

Az elmúlt 25 évben példaértékű együttműködést alakítottak ki, és ezt akarják fejleszteni, erősíteni a jövőben - közölte.

Délután Borut Pahor megkoszorúzza a magyar hősök emlékkövét a Hősök terén, majd Áder János társaságában megtekinti a Műcsarnokban kiállított szlovén tematikájú tárlatokat.
 

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • A kormány célja, hogy megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot
    A kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot, és csaknem háromezer új hely megteremtésével felszámolja a börtönbizniszt - fogalmazott az igazságügyi miniszter hétfőn Veszprémben, tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyainak közös átadórendezvényén.
  • Szegénységi bizonyítvány a sorozatos baloldali vereség
    Az ellenzéki pártok egy évtizede tartó, permanens politikai sikertelensége egyfelől szétesett világképükre, választási és kormányzati stratégiájuk hiányára, másrészt arra vezethető vissza, hogy képtelenek válaszokat adni a nemzeti együttműködés rendszerére és egységes jövőképet kínálni a választóknak – olvasható a XXI. Század Intézet elemzésében.
  • Szobrok, rasszok, alkotmányok, átírt történelem
    Ne legyen kétségünk afelől, hogy a most elindult folyamatok a világháború után – a nyugati blokkban – felépített demokratikus társadalmi rend alapjait kezdhetik ki végleg.
MTI Hírfelhasználó