A gazdasági növekedést méltatta Varga Mihály
A magyar gazdaság beindult növekedése lehetőséget teremt a nehezebb időkre való felkészülésre - mondta Varga Mihály az 53. Közgazdász-vándorgyűlésen.
2015. szeptember 5. 19:19

A miniszter kijelentette, hogy a kormányzat "árgus szemekkel figyeli" a külföldi eseményeket, amelyek közül a kínai gazdasági növekedés lassulását és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelését emelte ki, mint kockázati tényezőket, de közben végrehajtja a tartós gazdasági növekedés fenntartásához szükséges gazdaságpolitikai intézkedéseket.

A nemzetgazdasági miniszter az aktuális gazdaságpolitikai helyzetképet felvázoló előadásában úgy fogalmazott, hogy a gazdaság a 3 százalék körüli növekedési pályán maradhat, "reményeink szerint ez magasabb is lesz".

Az elmúlt években az államadóság kedvezőtlen tendenciáját sikerült megállítani, megtörni és megfordítani, 2011-től jelentősen csökkent az államadósság, már alatta van az uniós átlagnak, 76,9 százalék volt a GDP arányában az elmúlt év végén. Ezt ugyanakkor a devizaárfolyam alakulása befolyásolhatja - tette hozzá a szakminiszter. Szólt arról, hogy Magyarország sebezhetőségének csökkentését szolgálja az államadósság szerkezetének tervezett változtatása.

Mint mondta, az adósságfinanszírozásra fordítandó összegnek a GDP 4 százalékát kitevő arány alá csökkentésével együtt, a kormányzat célja hosszabb távon a devizaadósság arányának 10 százalék alá csökkentése, jelenleg ez valamivel 40 százalék alatti értéket muatat.Ezzel együtt szeretnék a lakossági források arányát 20 százalék fölé emelni, amihez új kínálatot kell teremtenie az Államadósság Kezelő Központnak.

Megjegyezte: a devizahitelek év eleji forintosításával az állami gazdálkodás terhei is jelentősen csökkentek: a lakossági hitelállomány devizaaránya 54 százalékról 3 százalékra csökkent.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország bizonyította: ösztönözhető a gazdasági növekedés úgy is, hogy nem növekszik az államadósság. Mint fogalmazott egy 80 százalékos adósságrátával rendelkező ország számára nem lehetséges út az anticiklikus gazdaságpolitika. Ennek megfelelően szerinte nemzetközi problémák esetén is folytatni kívánják a hiány csökkentésének politikáját, a ciklus végére a költségvetési hiányt 1,7-1,8 százalék közötti értékre szorítják le.

A miniszter szerint az országnak szüksége lenne arra, hogy a hitelminősítők javítsák az adósi besorolását, többek között azért is, mert ez csökkentheti az állampapírok hozamát, és ez szerinte indokolt is lenne. Megjegyezte, hogy a költségvetési hiány éves alakulásának kisimítására intézkedésekre készülnek a második fél évben.

A tartós növekedést szolgáló intézkedések között említett több, az adózással kapcsolatos tervezett intézkedést, így az iparűzési adó rendszerének áttekintését. Az adózás területén kiemelte a szürke- és feketegazdaság - egy tanulmány szerint a GDP 22,1 százalékát is elérő mértéke - visszaszorításának szükségességét. E téren a kormány készül az online pénztárgépek rendszerének kiterjesztésére egyes szolgáltatásokra, az elektronikus útdíjrendszer keretében a kamionok súlyának megállításuk nélküli mérési lehetőségének bevezetésére, miként az elektronikus számlázási és fizetési rendszerek bővítésére. Az adóhatóság várható átalakítása is ezt fogja szolgálni - tette hozzá.

Ugyancsak a tartós növekedés fenntartását szolgáló feladatok közé sorolta a foglalkoztatás további bővítését, annak ellenére, hogy a Magyarországon elért 64 százalékos arány európai viszonylatban is jónak mondható. E területen a kismamák foglalkoztatási lehetőségeinek javítását és a szakképzés, az oktatás szerepének növelését emelte ki, ez utóbbit a közfoglalkoztatás terén is.

Ugyancsak külön szólt a beruházások növekedéséhez szükséges hitelbővítés szükségességéről, amit a kormányzat a bankadó csökkentésével kíván ösztönözni, amely szavai szerint két év alatt a felére csökken. Varga Mihály utalt arra, hogy a jegybankkal vitája volt a kormánynak e területen, mert az MNB szerint ezt "kényszerítő eszközökkel" lehet csak elérni a bankoknál, a miniszter szerint azonban a kormányzat reméli, hogy a bankok teljesítik e téren tett vállalásaikat, illetve további felajánlásokat várnak.

A miniszter kiemelte, hogy szükséges a gazdaság diverzifikációja. A járműgyártás jelentős mérete miatt ugyanis komoly problémát okozhatna a gépkocsik iránti kereslet csökkenése - jegyezte meg. Ezt a kormányzat olyan programokkal próbálja segíteni, mint például a Jedlik Ányos terv, de mint említette e tekintetben is érdemes például a német elképzelésekre figyelni. Megjegyezte azt is, hogy a fenntarthatóság eléréséhez hozzájárulhat a bürokrácia csökkentése, amelyben további lépéseket terveznek, illetve a belső kereslet növelése, amit többek között az életpálya-modellek bevezetésével is segítenek.

Domokos: az állammenedzsment továbbfejlesztésére van szükség

A sikeres költségvetési konszolidáció eredményeinek megőrzéséhez és a gazdasági növekedés felgyorsításához az állammenedzsment továbbfejlesztésére van szükség - jelentette ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szombaton Miskolcon.

Domokos László az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén megtartott előadásában leszögezte, a költségvetési szervek irányítását, az állam tulajdonosi jogainak gyakorlását, valamint a közpénzeknek a magánszférához kerülő szabályos és célszerű felhasználását ellenőrző állammenedzsment fejlesztésének két fontos pillére van, a közpénzek eredményes és hatékony felhasználásának megkövetelése, valamint a korrupciómentes, tisztességes gazdálkodás.

A közpénzek minden egyes forintja elé eredményességi célt kell kitűzni, és annak elérését meg kell követelni, és ennek ki kell terjednie az uniós pénzekre és a központi költségvetési kiadásokra, az adókedvezményekre és a közvagyon-hasznosításából származó, ahhoz kötődő bevételekre is - tette hozzá.

Az alaptevékenységet támogató kiszolgáló területeken célszerű lenne az üzleti életben alkalmazott gazdálkodási technológiák bevezetése - mondta Domokos László. Fontos célnak nevezte az adórendszer működtetésének javítását, a kivetett adók behajtását, valamint az adóbeszedési és adóellenőrzési feladatok, illetve az erőforrások összehangolását is.

Az állam gazdasági szerepvállalásának kiterjesztése csak akkor lehet sikeres, ha az állam jó tulajdonossá válik - fogalmazott. Kitért arra, a korrupciós kockázatok kezelésére 2011 óta integritás-felmérést készít a költségvetési szervek körében az ÁSZ. Az idei adatok szerint a felmérésben tavalyhoz képest kétszer annyi szervezet vett részt, mint 2014-ben, a kedvező tapasztalatok miatt a felmérést 2016-tól a többségi állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokra is kiterjeszti a számvevőszék.

Az ÁSZ elnöke a 2014-es zárszámadásról szólva elmondta, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tartalma megfelel a törvényi előírásoknak, bár az ellenőrzés sok szabályszerűségi és megbízhatósági hibát talált. Példaként említette, hogy volt olyan költségvetési szerv, amely hónapokon keresztül hatályos szervezeti és működési szabályzat (szmsz) nélkül működött.

Sajnálatos, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknél még mindig súlyos gazdálkodási szabálytalanságok fordulnak elő, általában véve azonban javult a gazdálkodás szabályszerűsége - összegezte Domokos László, hozzátéve, utóbbi annak is köszönhető, hogy az ÁSZ az elmúlt években szisztematikusan ellenőrizte a belső kontrollrendszer működését a központi költségvetési szerveknél.

Az előző év költségvetési folyamatainak makrogazdasági összefüggéseiről készített tanulmányt idézve a számvevőszék elnöke kifejtette, az állammenedzsment jelentőségét jól mutatja, hogy 2014-ben az állam a Magyarországon megtermelt jövedelem 52,3 százalékát osztotta újra. Ezt arányt maga a kormányzat is soknak tartja, ezért a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatban 48,3 százalékra csökkentették - tette hozzá.

Miniszterelnökség: a jó közigazgatás néha alakítja is a folyamatokat

Az állam reformjának egyik célja, hogy a közigazgatás ne csak passzív szemlélője legyen a folyamatoknak, hanem időnként annak alakítójává váljon - jelentette ki Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén, szombaton Miskolcon.

Az erős, szolgáltató állam megvalósulása a magyar társadalom és a magyar vállalkozások egészének érdekében áll - tette hozzá, kiemelve az integrált ügyfélszolgálatok és az elektronikus ügyintézés kiterjesztését. Az államtitkár hangsúlyozta, 2018-ra a szélessávú internet Magyarország minden fehér foltján elérhető lesz. Az elektronikusan intézhető ügyek száma meghaladja majd az ezret, míg jelenleg 423 ügytípust lehet a kormányablakokban - mint integrált ügyfélszolgálatoknál - ügyintézni - mondta.

Rámutatott: az informatikai rendszer kialakításában most körülbelül "félúton" tartanak, annak teljes kiépülése "nagy előrelépés lesz a közigazgatásban". Kitért arra, hogy a kormány a centralizációs lépésekben nem kívánja tagadni a piacgazdaság vagy a demokrácia értékeit, hanem szerepet kíván vállalni ott, ahol a piac nem képes önkorrekcióra, önszabályozásra.

Magyarázata szerint az átalakítások érdekében a Jó Állam Program három eleme: az igazságügy átalakítását célzó Moór Gyula Program, az önkormányzati reform, valamint a közigazgatást megújító Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program. Ezek keretében már az elmúlt időszakban is számos intézkedés történt az államigazgatás hatékonyságának növelése érdekében - ismertette.

Az önkormányzati programból kiemelte: átalakították az önkormányzati szervezetrendszert, illetve adósságkonszolidáció történt. 1200 milliárd forintot vállalt át az állam az önkormányzatoktól, amely már a működőképességet veszélyeztette. Az önkormányzati reform része lett a szolgáltatási feladatellátás és intézményfenntartás, így az egészségügy-, oktatás-, szociális-, kulturális- és környezetvédelem átrendezését is magában foglalta - tette hozzá.

A Magyary Program pedig azt állította fókuszába, hogy az államapparátus a lehető legkevésbé terhelje meg a gazdaság jövedelemtermelő részét. Átalakult a központi államigazgatás, a csúcsminisztériumi rendszer, és létrehozták a területi középszintet - mondta. Véleménye szerint a járások tekintetében nincs politikai vita, az állam a korábbi felfogásokkal szemben nem a régiós intézmények irányába tolta a rendszert, hanem azt szerette volna elérni, hogy minél közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz. 198 járás, kerület jött létre, egy szűnt meg összevonás miatt.

A jövőt illetően megjegyezte: a megkezdett intézkedések folytatásaként már a tartalmi elemekre kell koncentrálni. Ma a közigazgatásban 3400 ágazati szakrendszer működik és ezek nem átjárhatóak. Ezt kell megoldani - jegyezte meg.

Nagy Márton: a bankok aktivitása a lényeg

Nagyon sok bank azt állítja, hogy szeretne Magyarországon maradni, mert stratégiai országnak tekinti, az MNB azt várja, hogy ezt cselekedeteikben, aktivitásukban mutassák meg - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén Miskolcon szombaton.

A pénzügyi szakember fogalmazása szerint: "a duma az nem kell", mert minden bank azt mondja, hogy fontos számukra ez az ország, de a számokból ez nem látszik. Ma a Magyarországon lévő nyolc univerzális bankból hat aktív, a többi passzív - mondta, neveket nem említve. Szólt arról is, hogy finanszírozási oldalról "össze kell rakni a növekedést, és ebben a bankrendszernek kulcsfontosságú szerepe van..., tisztítani kell a mérlegeket, a jegybank ezt ösztönözni fogja", a bankrendszer konszolidációjának meg fel kell gyorsulnia, a passzív bankoknak aktívvá kell válniuk, "vagy igenis szint kell vallaniuk".

A hitelezésről szólva azt mondta Nagy Márton, hogy a bankok nagyon sokszor azt mondják, nincs hitelkereslet, a vállalatok ugyanakkor azt állítják, hogy nincs hitelkínálat. Mivel a bankok mondják meg, hogy melyik vállalat tekinthető hitelképesnek, "kirekesztenek az ajtón egy csomó vállalatot", így nem látják a valódi hitelkeresletet. A bankok nagyon messze vannak attól az állapottól, mint amelyben a válság előtt voltak az adósminősítésben - hangoztatta. Hozzátette: azt az állapotot szeretné látni, hogy ugyanazokat a vállalatokat tekintik hitelképesnek, mint a válság előtt, és akkor "rendben leszünk".
 

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A nemzetet békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni
    A magyar nemzetet 2010 után a meglévő határok mellett, békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
  • Nácizás
    A nácizó képviselő abban reménykedik, hogy a globális hatalmi átrendeződés lokális zavarosában halászva talán neki is akad majd valami „jutalomfalat” a „globális gazditól” – írja Bogár László.
  • Két válságot is sikeresen kezelt már a kormány
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma az Országgyűlés gazdasági bizottságában „brutális látleletet” adott a kormányzásról. A baloldali képviselő szerint a kormány és a jegybank nem működik együtt, mert a Nemzeti Bank felszólítása ellenére a kormány a beruházásokat nem halasztotta el, ezért a válság örvényei durvábbak nálunk, mint a környező országokban.
MTI Hírfelhasználó