Ennek folyománya a menekültáradat
Az elmúlt három évtizedben, mióta az Egyesült Államok a vezető nagyhatalommá vált, gyakran lép fel rendteremtőként a konfliktuszónákban – jelentette ki Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára.
2015. szeptember 15. 14:10

Kifejtette, az amerikaiak sokszor kaotikusabb helyzetet hagynak maguk után, mint amilyen előtte volt. Afganisztán és Irak esetében például az Egyesült Államok sok hibát követett el. Amikor a nemzetközi erők kijöttek onnan, félkész állapotban maradt a válságkezelés. Ebben persze nyilván ludas az adott ország vezetése.

A szakértő szerint az amerikai diplomácia gyakran gondolja úgy, hogy a demokráciát tankokkal kell elvinni az érintett országokba. Ráadásul a térségek olajkincse is csábító lehetőség.

Ha valaki azt hiszi, hogy a demokráciát a hadsereggel kell exportálni, akkor nagyon nagyot téved. Tudjuk, az afganisztáni háború a 9/11-gyel kezdődött, abban a tálibok keményen részt vettek, az offenzíva erre volt egyfajta reakció. Egy hét alatt kiderült, hogy katonai célpont már nincs, viszont politikailag rendezni kell a helyzetet. Ez a folyamat pedig enyhén szólva nagyon hosszúra nyúlt, és még most sincs vége – fejtette ki.

Ha Irakot nézzük, akkor egyértelműen az olajról van szó, Szaddám Huszein inkább ürügye, mint oka volt ennek a támadásnak. Ahogy Afganisztán esetében, Irakot illetően is azt lehet mondani, egy befejezetlen folyamatról van szó, és ennek komoly következménye a menekültáradat, mely ezekből az országokból jön. Líbiában nyilván meg kellett dönteni Kadhafi uralmát, de aki ismeri a Szahara olajkincsét, az tudja, hogy kiváló minőségű. Erre fájt a foga Franciaországnak és Nagy-Britanniának is – hangoztatta.

Kis-Benedek József azt mondja, az Egyesült Államok bevándorláspolitikája az egyik legszigorúbb a világon.

"Megnézik azt, hogy ki fogadnak be, kinek adnak állampolgárságot, nagyon keményen őrzik a határaikat. Elsősorban délről vándorolnak be, Mexikón keresztül" – részletezte.

A szakember szerint az amerikai bejelentés néhány száz szír befogadásáról részben reklámfogás, hiszen nemsokára elnökválasztás lesz, részben szolidaritás Európával.

PR-fogásnak is lehet tekinteni, de lehet rá azt is mondani, hogy transzatlanti együttműködés – foglalta össze.

hirado.hu - Kossuth Rádió, 180 perc
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó