Kerítés - Érdekes eredményeket mutat egy friss felmérés
A többség teljesen alkalmatlannak gondolja a szerb-magyar határra tervezett kerítést arra, hogy megállítsa a menekülteket, ezért nem is építtették volna fel azt. A társadalom erősen megosztott: van egy menekültekkel szolidáris réteg, és vannak egyértelműen menekültellenesek, de megjelent egy harmadik csoport is, akik szolidárisak, de a menekülteket nem szeretnék az országban látni - derül ki a Publicus Intézet reprezentatív közvélemény-kutatásából.
2015. szeptember 20. 09:29

A Publicus Intézetnek a Vasárnapi Hírek megbízásából szeptember 10 és 14 között készített reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a szerb-magyar határra épített kerítést a megkérdezettek túlnyomó többsége, 78 százaléka, alkalmatlannak gondolja arra, hogy megállítsa a menekültek áramlását. Csupán 17 százalék gondolja azt, hogy az épített akadály sikeres lesz ebben. Két hónappal ezelőtt a választópolgároknak még kétharmada (67 százalék) gondolta a kerítést alkalmatlannak feladata betöltésére.

Nem található olyan társadalmi csoport, akik erről a kérdésről másként gondolkodnának: még a Fidesz szavazóknak is több mint fele (58 százalék) gondolja, hogy nem alkalmas a kerítés a migránsok megállítására.

A válaszadók fele nem is építette volna fel a kerítést, míg csupán a megkérdezettek 40 százaléka van azon az állásponton, hogy fel kellett építeni. Bár a többség egyértelmű, de a két hónappal ezelőtti közvélemény-kutatáshoz képest azok aránya növekedett 6 százalékponttal, akik felépítették volna a kerítést - jegyzi meg a Publicus.

Azzal együtt, hogy a Fidesz szavazóknak is több mint a felel nem tartja alkalmasnak a kerítést feladatának betöltésére, a Fidesz szavazói köre az egyetlen csoport, ahol többségben vannak azok, akik a kerítés felépítése mellett döntött volna - ez 65 százalékos arányt jelent. A többi párt szavazói, és a bizonytalanok körében azok vannak többségbe, akik nem építették volna fel a kerítést. Ezen belül is az MSZP szavazók 78 százaléka nem építette volna fel a kerítést, míg a Jobbik szavazóinak 44 százaléka cselekedett volna így.

Megosztott társadalom

Kettéosztott a magyar társadalom a menekültügyben - állapítja meg a Publicus. A társadalom egy nagy része szolidáris, egy része pedig menekültellenes, viszont a két hónappal ezelőtti felméréssel szemben most megjelent egy markáns harmadik csoport is, akik egyszerre szolidárisak, de a menekülteket nem szeretnék az országban látni.

A megkérdezettek 64 százaléka úgy gondolja, hogy kötelességünk segíteni ebben a helyzetben, illetve 52 százalék szerint emberségesebben kellene kezelni a menekülteket. Míg az előbbi esetben minden pártszavazói csoportban többségben vannak a szolidárisak, az utóbbi kérdésben a Jobbik szavazók körében azok vannak többségben (54 százalék), akik szerint nem kellene emberségesebben kezelni a menekülteket.

Nem kellenek menekültek

Mindazonáltal, a válaszadók többsége (57 százalék) nem támogatja, hogy a hazánk a teljesítőképességéknek megfelelő mennyiségű menekültet fogadjon be, azaz az EU-ban körvonalazódó kvótarendszer hazai alkalmazását tízből négy megkérdezett (37 százalék) támogatja csak. Az MSZP szavazók 57 százaléka, egyébként pedig a fővárosiak és a diplomások körében vannak többségben azok akik ezt támogatják.

A válaszadók túlnyomó többsége (87 százalék) úgy gondolja, hogy Európa nem fogja tudni befogadni a menekültek tömegeit. Enyhe többség (52 százalék) fegyverrel is megvédené Magyarország határait a menekültektől, szemben a megkérdezettek 41 százalékával, akik nem támogatják ezt. Ebben a kérdésben megjelennek a klasszikus politikai törésvonalak: a Fidesz és a Jobbik szavazói inkább egyetértenek azzal, hogy akár fegyveresen is megvédjük a magyar határokat, míg az MSZP és a baloldali szavazók, valamint a bizonytalanok inkább nem értenek ezzel egyet.

Romlott Magyarország megítélése

A választópolgárok kétharmada (66 százalék) szerint a menekülthelyzet kezelése következtében romlott hazánk nemzetközi megítélése. Tízből mindössze két ember (18 százalék) gondolja azt, hogy valamennyire javult volna.

Ebben a kérdésben minden társadalmi csoport egyetért, még a Fidesz szavazók többsége is (53 százalék) gondolja, hogy romlott hazánk nemzetközi megítélése, szemben a 33 százalékkal, aki szerint javult. Az MSZP szavazóknak 78, a Jobbik szavazóinak 65 százaléka véli, hogy romlott Magyarország nemzetközi megítélése.

A Publicus a válaszadókat arra is megkérte, hogy iskolai osztályzatokkal értékeljék, a kormányzati összességében miként kezeli a menekülthelyzetet. A válaszadók a kormányzat tevékenységét közepesre, kereken hármasra értékeik. Pártpreferenciák szétbontásánál azonban az látszik, hogy egyedül a Fidesz szavazók adnak közepesnél némileg jobb osztályzatot (3,8) a kormány tevékenységére, míg a legkritikusabbak az MSZP szavazók (2,3).

napi.hu
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
MTI Hírfelhasználó