Megosztja Katalóniát az elszakadás
Bár megszerezhetik a többséget a szeparatista erők a vasárnapi katalán választásokon, ez még nem garantálja a tartomány függetlenedését. Ha Artur Mas koalíciója győz, számos jogi, gazdasági és társadalmi akadállyal kell még megküzdenie Katalónia függetlenségéig.
2015. szeptember 27. 10:10

„Katalónia, Spanyolország, Európa és az egész világ tudja: ez a választás népszavazás! Kérlek, vegyetek részt rajta!” – szólította fel a katalánokat Artur Mas kormányfő a vasárnapi, előre hozott regionális választásokon való szavazásra. A választásra, noha a gyakorlatban csak az autonóm tartomány parlamentjének összetételéről dönt, a katalán nacionalista erők kvázi függetlenségi voksolásként tekintenek. Éppen ezért a jelenlegi kormánykoalíció, a Konvergencia és Unió (CiU) már júliusban, az ellentéteket félretéve közös platformot hozott létre a függetlenségpárti politikai erőkkel, hogy egységesen lépjenek fel a választásokon. Kijelentették: amennyiben elnyerik a többséget a 135 fős barcelonai parlamentben, Katalónia másfél éven belül Spanyolországtól független állam lesz.

Bár Mas közölte, vereség esetén kész lemondani is, a közvélemény-kutatások szerint nincs mitől tartania. A függetlenségpárti koalíció, a Junts pel Sí (Együtt az igenért) ugyanis jelenleg 66-67 helyet, azaz az abszolút többségnél eggyel kevesebbet szerezhet a parlamentben, miközben folyamatosan nő a népszerűsége. A szintén függetlenségpárti, radikális baloldali párt, a Népi Egység listája (CUP) – várhatóan – 10-11 mandátumával együtt azonban könnyen megszerezheti az abszolút többséget, írja az El País.

A függetlenedés folyamata több lépcsőn is fennakadhat. A spanyol kormány ugyanis határozottan elutasítja a törekvéseket, tekintettel arra, hogy a spanyol alkotmány kizárja az ország területi feldarabolását. Tavaly Mas  kezdeményezett a kérdésben népszavazást, amelyet azonban a spanyol kormány alaptörvénybe ütközőnek nyilvánított, és panaszt emelt az alkotmánybíróságnál, amely a referendum felfüggesztése mellett döntött. Novemberben végül „nemzeti konzultációt”, vagyis tét nélküli szavazást tartottak. Ezen ugyan csak a szavazók 40 százaléka vett részt, a függetlenségi elképzelés elsöprő sikert aratott.

De a lehetséges elszakadás azon felül, hogy illegális, egyéb kérdéseket is felvet. Mas ugyanis kijelentette, a győzelem esetén saját diplomáciai szolgálatot, jegybankot és adóhatóságot, sőt akár még saját katalán hadsereget is felállítana, de nem világos, hogyan. Kérdéses például, hogy Katalónia az Európai Unió, illetve az euróövezet tagja tudna-e maradni, egy új csatlakozási kérelem benyújtása ugyanis hosszú és körülményes folyamat volna, amelynek sikere korántsem garantált. Nem tudni azt sem, hogy a hitelpiacon hogyan fogadnák a befektetők az új országot. Mindenesetre az elszakadást követő alkotmányos válság minden bizonnyal egész Spanyolországban aláásná az üzleti bizalmat, fogalmaz a The Financial Times.

Ez pedig végzetes lehetne a válságból éppen csak kilábaló országnak. Arról nem is beszélve, hogy Katalónia Spanyolország leggazdagabb régiója, amely az ország GDP-jének 19 százalékát adja, így a spanyol gazdaság sem járna jól az elszakadással. Mas egyébként „őrült forgatókönyvnek” nevezte Katalónia kiválását az eurózónából, miután a spanyol központi bank elnöke, Luis María Linde is az uniós fizetőeszköz, illetve források lezárásának rémképét vetítette előre. „Linde csak pánikot akar kelteni a piacokon, és befolyásolni a vasárnapi szavazást” – mondta Mas. A kérdés egyébként most teljesen meghatározza a közhangulatot a tartományban. Mint Jorge Fernández Díaz spanyol belügyminiszter fogalmazott, a „függetlenségi projekt” kettéosztott társadalommá alakítja Katalóniát. Két hete, a Diada elnevezésű nemzeti ünnepen 1,4 millió ember vonult utcára a „függetlenség” jelszót skandálva és nemzeti zászlóval. „Ha Spanyolország szétszakad, akkor a La Liga is. Reménykedjünk, hogy nem jut el idáig a helyzet” – tweetelte a spanyol labdarúgó-szövetség elnöke, Javier Tebas is, miután a spanyol sportminiszter kijelentette: a független ország nem indulhatna a spanyol bajnokságban.

Sokan egyébként nem értenek egyet a törekvéssel. „Katalónia, maradj, és küzdjünk együtt Rajoy ellen!” – fogalmazott Pablo Iglesias, a népszerű újbaloldali párt, a Podemos vezetője a spanyol miniszterelnökre utalva. Az együtt maradásnak egyébként mások is örülnének. Barack Obama amerikai elnök az erős és egységes Spanyolország mellett szólalt fel, ahogyan Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök is kiállt spanyol kollégájuk mellett a függetlenedés ellenzésében. Szakértők szerint egyébként megoldást jelenthetne, ha a tartományi parlament még szélesebb jogköröket kapna a központi kormánytól, akár a speciális skót jogköröket biztosító devolúciós modellhez hasonlóakat. A viszonylag racionálisnak tűnő megoldásra azonban jelenleg egyik oldalról sem mutatkozik hajlandóság. Arról nem is beszélve, hogy a tartomány jogköreinek kiszélesítése felerősítené a baszk, az andalúz és a galíciai szeparatista törekvéseket is az Ibériai-félszigeten.

Magyaridok.hu
  • Gulyás: második gazdaságvédelmi akciótervet kíván a kormány elfogadni
    Várhatóan öt százalék körül alakul a magyar gazdaság idei növekedése - mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
  • A hősök nem halhatnak meg
    Meghalt az Öregisten, és mi öltük meg – állapítja meg Nietzsche a 19. század végén. Lassan meghalnak a hőseink is, és mi hagyjuk lemészárolni őket, ha engedünk a liberálfasizmus végtelen terjeszkedésének, ha tétlenül nézzük a szabadosság antikultúrájának hegemóniáját az ifjúság körében. Pesszimista kultúrdiagnózis a nyugati létforma jövőjéről.
  • Reneszánszát éli a gyógynövénytermesztés Magyarországon
    A gyógynövények gyűjtésének, termesztésének és feldolgozásának több évszázados hagyományai vannak hazánkban. Az egészségtudatos életmód elterjedésével a gyógynövénykészítmények reneszánszukat élik.
MTI Hírfelhasználó