Az igazság Canossa-járása
avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel története
Az igazságtétel tárgyalások és többirányú kompromisszumok megkötése útján történt,Az igazságtétel tárgyalások és többirányú kompromisszumok megkötése útján történt, amely magán hordta azokat a korlátokat, amelyeknek eltávolításához 20 év kellett. amely magán hordta azokat a korlátokat, amelyeknek eltávolításához 20 év kellett.
2015. szeptember 28. 10:12

„Az igazságtétel egyrészt a sérelmet szenvedettek erkölcsi, jogi és – az ország teherbíró képességéhez képest megengedhető – anyagi sérelmeinek orvoslását, másrészt a bűnök még élő elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonását, harmadrészt a bolsevik típusú diktatúra hatalomra jutásának és regnálásának történeti feltárását és elméleti bírálatát jelenti.

A gyakorlatban ehhez kapcsolódik a diktatúra intézményrendszerének teljes lebontása, s egyidejűleg a jogállami intézmények helyreállítása. Magyarországon mindez nem egy forradalom útján, hanem tárgyalások és többirányú kompromisszumok megkötése útján történt, amely magán hordta azokat a korlátokat, amelyeknek eltávolításához 20 év kellett, s amelynek a végére a 2012. évi Alaptörvény tett pontot." (Részlet Kahler Frigyes: az Igazság Canossa-járása, avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez című könyvéből.) 

A kötetet a RETÖRKI adta ki és az Antológia Kiadó gondozásában 2014-ben jelent meg Lakiteleken, melyet olvasásra szívesen ajánlunk.

Dr. Kahler Frigyes 1942. szeptember 12-én született Mátészalkán. Történész, jogász. Jogi diplomáját 1965-ben szerezte meg Szegeden, 1977-ben végezte el a történelem szakot Debrecenben. Bölcsészdoktori értekezését 1978-ban védte meg. Tanított a Miskolci Egyetem és az ELTE Jogtudományi Karán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Egyetemi docensi kinevezését 1989-ben kapta. Az 1993-ban létrehozott, a kommunizmus bűneit vizsgáló Történelmi Tényfeltáró Bizottság elnöke volt. Történész szakértőként részt vett Mindszenty József boldoggá avatásának előkészítésében. Jelenleg a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum külsős munkatársa.

Kutatási területe: a kommunista diktatúra jogrendszere és a diktatúrából a jogállamba való átmenet a büntetőjog területén. Ezen belül az 1945 utáni időszakban a jogrendszer felszámolása és a diktatúra eszközévé silányítása, különös tekintettel a koncepciós perekre. Az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlásának története és a kádári megtorlás következményei. A rendszerváltoztatás büntetőjogi kérdései, különös tekintettel az igazságtétel ellentmondásos folyamatára.

Fontosabb kötetei: Joghalál Magyarországon 1945-1989 (1993), Kinek a forradalma? (M. Kiss Sándorral közös munka, 1997), A Brusznyai-per (1998), A Mindszenty-per, III/III-as történelmi olvasókönyv (1998), Szemtől szembe a múlttal (1999), „Mától kezdve lövünk” (Közös munka M. Kiss Sándorral, 2003).

gondola
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Lehetetlen megvalósítani az Európai Egyesült Államok vízióját
    Az európai parlamenti választás kampányában az Európai Egyesült Államokban látta a jövőt a baloldal egy része. Fricz Tamás politológus azonban úgy gondolja ez lehetetlen, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok történelme teljesen eltér az úgynevezett öreg kontinensétől.
  • Világszerte növelni kell az agrárium hatékonyságát
    Tovább kell javítani a mezőgazdasági termelés hatékonyságát az élelmiszer-ellátás biztosításához, mert egyre növekszik a világ népessége, az erőforrások viszont folyamatosan szűkülnek – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).
  • Hetvenöt éve robbantották fel Budapest hídjait
    Budapest ostroma a második világháborúban 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyt. A halottak száma százezer fölé emelkedett, romhalmazzá váltak értékes épületek, és a főváros hídjai is megsemmisültek. A visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án robbantották fel az Erzsébet királynéról elnevezett átkelőt, a Lánchidat és a Margit híd addig még álló három budai nyílását.
MTI Hírfelhasználó