Prőhle Gergely a belpolitikai problémák okáról beszélt
A mostani belpolitikai problémák bizonyos mértékig logikus következményei azoknak a kompromisszumoknak, amelyeket Magyarország a rendszerváltáskor megkötött.
2015. szeptember 29. 21:19

Ezt hangsúlyozta Prőhle Gergely a német újraegyesítés 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián Budapesten.

Az Emmi nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen Andreas Oplatkával, az intézet kuratóriumának elnökével vitatta meg az "annus mirabilisnek" tartott 1989-es év eseményeit. Hangsúlyozta: a határnyitás alapvető kérdése, hogy Magyarország érdeméről vagy véletlenről volt szó, esetleg azzal függött össze, hogy nem volt pénz a vasfüggöny felújítására. Magyarországon belpolitikai vita zajlott arról, hogy a történtekben mi volt a reformkommunisták érdeme, és mi volt a demokrata erőknek köszönhető - magyarázta. Hozzáfűzte: ezt a kérdést nehéz eldönteni, és a mai napig nem folytatták le rendesen ezt a vitát.

Arról is beszélt, hogy 1956-nak kulcsszerepe volt az események alakulásában, mert nem fogadható el, hogy a magyar kommunisták maguktól lettek volna ilyen nagyvonalúak. Valószínűleg inkább 1956 tapasztalata miatt cselekedtek így - vélekedett. Úgy látja, a rezsim belátta, hogy okosabb nem túlfeszíteni a húrt, ez volt a kádári konszolidáció mozgatórugója.

Prőhle Gergely szerint a magyar kommunisták megértették, hogy jobb nekik, ha a politikai hatalmat gazdasági hatalommá alakítják és idejekorán felkészülnek a rendszerváltásra, így a fordulat nem volt annyira radikális, mint az egykori kommunista tömb más országaiban.

Andreas Oplatka szerint az 1989-es határnyitásnak lett volna alternatívája, vagyis nem volt történelmi szükségszerűség. Kiemelte Németh Miklós akkori miniszterelnök szerepét, aki technokrata szemléletű politikusként felismerte, hogy a fennálló rendszer nem fenntartható gazdasági szempontból. Mint mondta, bár sokan azt gondolták, hogy Németh Miklós egy báb lesz, ehelyett reformokat vezetett be. Oplatka szerint kérdéses, hogy a reformok végbementek volna-e, ha egy sztálinista vagy keményvonalas politikus kerül az ország élére.

A egyetem kuratóriumának elnöke szerint a Németh-kormánynak köszönhető, hogy Magyarországon több más országgal ellentétben nem volt vérontás, hanem békésen történt az átmenet, miközben az ország fizetőképes és működőképes maradt. Hozzátette: az 1956-os forradalom szellemi hagyatéka fontos szerepet játszott a rendszerváltás folyamataiban, hiszen már a forradalom célkitűzései között megjelent a függetlenség, a politikai pluralizmus és a jogállamiság. Beszélt arról is, hogy Magyarország a határ megnyitásával kiváltotta azt a folyamatot, amely a német újraegyesítéshez vezetett.

Masát András, az egyetem rektora a konferenciát megnyitó beszédében kiemelte, hogy a német újraegyesítés folyamata a magyarok hozzáállásának is köszönhető volt, beleértve a keletnémet menekültek kezelését. A rektor az Európába tartó menekültáradatból adódó konfliktusokról szólva azt mondta, hogy ilyen helyzetekben, amikor különböző nézőpontok állnak fenn az országok között, különösen fontos az egyetem által is vállalt hídépítő szerep.

Bihari Katalin, az Antall József Tudásközpont igazgatóhelyettese reményét fejezte ki, hogy a konferencia újabb lépést jelent a német-magyar kapcsolatok feltérképezése és elmélyítése felé.

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Stiftung magyarországi képviseletvezetője elmondta: a német egység 25. évfordulójának október 3-i ünnepnapja a magyar-német barátság évének záróakkordja is. A konferencián szintén részt vevő Balog Zoltánt köszöntve kiemelte, hogy a magyar miniszter szívügye a két ország közötti kapcsolatok alakulása, a magyar-német barátság kiépítése. Mint kiemelte, a tárcavezető Németországban személyesen is síkraszállt azért, hogy megszüntesse a két ország közötti politikai félreértéseket és megértesse a különböző véleményeket.

Hettyey András, az egyetem oktatója emlékeztetett: az újraegyesített Németországnak nem volt stratégiája a közép-európai térséget illetően, inkább arra törekedett, hogy e régió európai uniós integrációja révén érje el céljait, ezért az EU-integráció ügyében gyakran "a közép-európai országok ügyvédjeként" tekintett magára.

A magyar-német kapcsolatok 1990-ben ígéretesen indultak a határnyitásnak és a modellszerűnek nevezett magyar átalakulásnak köszönhetően, Magyarország megítélése nagyon jó volt Németországban, és viszonylagos előnyt élvezett a térség más országaihoz képest Berlinben - magyarázta.

Hettyey András arra is kitért, hogy Németország Magyarország EU-tagságával ellentétben a NATO-tagságát már nem támogatta olyan elkötelezetten.

A szakértő szerint összességében normálisnak tekinthetők a magyar-német kapcsolatok, és ebbe belefér, hogy időnként voltak problémák, érdekellentétek a két ország között.

Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Stiftung magyarországi képviseletének korábbi vezetője hangsúlyozta: a kilencvenes években Németország különös elkötelezettséget érzett Magyarország iránt, de az érdekek határozták meg a politikáját, és elsősorban a stabilitás és a biztonság miatt támogatta az ország EU-csatlakozását. Úgy vélte, a német gazdasági érdekek mellett a történelmi összefonódások, 1956 és 1989 eseményei is meghatározzák a magyar-német kapcsolatokat.

Hans Kaiser arról is beszélt: az elmúlt időben Magyarországra nagyon sok menekült érkezett, és az ország azt tette, ami szükséges volt, teljesítette a schengeni határokkal kapcsolatos kötelezettségeit. Úgy látja, a kerítés volt az egyetlen lehetőség, hogy az ország biztosítsa a déli határát, ugyanakkor a menekülthelyzet kezelésében a kommunikációval kapcsolatban voltak problémák, többet kellett volna beszélni a külföldi, az uniós partnerekkel.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó