Prőhle Gergely a belpolitikai problémák okáról beszélt
A mostani belpolitikai problémák bizonyos mértékig logikus következményei azoknak a kompromisszumoknak, amelyeket Magyarország a rendszerváltáskor megkötött.
2015. szeptember 29. 21:19

Ezt hangsúlyozta Prőhle Gergely a német újraegyesítés 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián Budapesten.

Az Emmi nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen Andreas Oplatkával, az intézet kuratóriumának elnökével vitatta meg az "annus mirabilisnek" tartott 1989-es év eseményeit. Hangsúlyozta: a határnyitás alapvető kérdése, hogy Magyarország érdeméről vagy véletlenről volt szó, esetleg azzal függött össze, hogy nem volt pénz a vasfüggöny felújítására. Magyarországon belpolitikai vita zajlott arról, hogy a történtekben mi volt a reformkommunisták érdeme, és mi volt a demokrata erőknek köszönhető - magyarázta. Hozzáfűzte: ezt a kérdést nehéz eldönteni, és a mai napig nem folytatták le rendesen ezt a vitát.

Arról is beszélt, hogy 1956-nak kulcsszerepe volt az események alakulásában, mert nem fogadható el, hogy a magyar kommunisták maguktól lettek volna ilyen nagyvonalúak. Valószínűleg inkább 1956 tapasztalata miatt cselekedtek így - vélekedett. Úgy látja, a rezsim belátta, hogy okosabb nem túlfeszíteni a húrt, ez volt a kádári konszolidáció mozgatórugója.

Prőhle Gergely szerint a magyar kommunisták megértették, hogy jobb nekik, ha a politikai hatalmat gazdasági hatalommá alakítják és idejekorán felkészülnek a rendszerváltásra, így a fordulat nem volt annyira radikális, mint az egykori kommunista tömb más országaiban.

Andreas Oplatka szerint az 1989-es határnyitásnak lett volna alternatívája, vagyis nem volt történelmi szükségszerűség. Kiemelte Németh Miklós akkori miniszterelnök szerepét, aki technokrata szemléletű politikusként felismerte, hogy a fennálló rendszer nem fenntartható gazdasági szempontból. Mint mondta, bár sokan azt gondolták, hogy Németh Miklós egy báb lesz, ehelyett reformokat vezetett be. Oplatka szerint kérdéses, hogy a reformok végbementek volna-e, ha egy sztálinista vagy keményvonalas politikus kerül az ország élére.

A egyetem kuratóriumának elnöke szerint a Németh-kormánynak köszönhető, hogy Magyarországon több más országgal ellentétben nem volt vérontás, hanem békésen történt az átmenet, miközben az ország fizetőképes és működőképes maradt. Hozzátette: az 1956-os forradalom szellemi hagyatéka fontos szerepet játszott a rendszerváltás folyamataiban, hiszen már a forradalom célkitűzései között megjelent a függetlenség, a politikai pluralizmus és a jogállamiság. Beszélt arról is, hogy Magyarország a határ megnyitásával kiváltotta azt a folyamatot, amely a német újraegyesítéshez vezetett.

Masát András, az egyetem rektora a konferenciát megnyitó beszédében kiemelte, hogy a német újraegyesítés folyamata a magyarok hozzáállásának is köszönhető volt, beleértve a keletnémet menekültek kezelését. A rektor az Európába tartó menekültáradatból adódó konfliktusokról szólva azt mondta, hogy ilyen helyzetekben, amikor különböző nézőpontok állnak fenn az országok között, különösen fontos az egyetem által is vállalt hídépítő szerep.

Bihari Katalin, az Antall József Tudásközpont igazgatóhelyettese reményét fejezte ki, hogy a konferencia újabb lépést jelent a német-magyar kapcsolatok feltérképezése és elmélyítése felé.

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Stiftung magyarországi képviseletvezetője elmondta: a német egység 25. évfordulójának október 3-i ünnepnapja a magyar-német barátság évének záróakkordja is. A konferencián szintén részt vevő Balog Zoltánt köszöntve kiemelte, hogy a magyar miniszter szívügye a két ország közötti kapcsolatok alakulása, a magyar-német barátság kiépítése. Mint kiemelte, a tárcavezető Németországban személyesen is síkraszállt azért, hogy megszüntesse a két ország közötti politikai félreértéseket és megértesse a különböző véleményeket.

Hettyey András, az egyetem oktatója emlékeztetett: az újraegyesített Németországnak nem volt stratégiája a közép-európai térséget illetően, inkább arra törekedett, hogy e régió európai uniós integrációja révén érje el céljait, ezért az EU-integráció ügyében gyakran "a közép-európai országok ügyvédjeként" tekintett magára.

A magyar-német kapcsolatok 1990-ben ígéretesen indultak a határnyitásnak és a modellszerűnek nevezett magyar átalakulásnak köszönhetően, Magyarország megítélése nagyon jó volt Németországban, és viszonylagos előnyt élvezett a térség más országaihoz képest Berlinben - magyarázta.

Hettyey András arra is kitért, hogy Németország Magyarország EU-tagságával ellentétben a NATO-tagságát már nem támogatta olyan elkötelezetten.

A szakértő szerint összességében normálisnak tekinthetők a magyar-német kapcsolatok, és ebbe belefér, hogy időnként voltak problémák, érdekellentétek a két ország között.

Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Stiftung magyarországi képviseletének korábbi vezetője hangsúlyozta: a kilencvenes években Németország különös elkötelezettséget érzett Magyarország iránt, de az érdekek határozták meg a politikáját, és elsősorban a stabilitás és a biztonság miatt támogatta az ország EU-csatlakozását. Úgy vélte, a német gazdasági érdekek mellett a történelmi összefonódások, 1956 és 1989 eseményei is meghatározzák a magyar-német kapcsolatokat.

Hans Kaiser arról is beszélt: az elmúlt időben Magyarországra nagyon sok menekült érkezett, és az ország azt tette, ami szükséges volt, teljesítette a schengeni határokkal kapcsolatos kötelezettségeit. Úgy látja, a kerítés volt az egyetlen lehetőség, hogy az ország biztosítsa a déli határát, ugyanakkor a menekülthelyzet kezelésében a kommunikációval kapcsolatban voltak problémák, többet kellett volna beszélni a külföldi, az uniós partnerekkel.

MTI
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Most a fiatal korosztályt érinti elsősorban a járvány
    A koronavírus-járvány első hulláma elsősorban az idősebbeket érintette, most viszont a 20-29 éves korosztályból kerül ki a legtöbb pozitív eset - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szombati online sajtótájékoztatóján.
  • Elismerte Upor László, hogy betanították az egyetemfoglalást
    Elismerte Upor László, hogy valós az Origó birtokába jutott dokumentum, ami bizonyítja: egy hónappal a Színművészeti elbarikádozása előtt a Színművészeti négy napos tábort szervezett, ahol megtanították a diákoknak, hogyan kell elfoglalni egy egyetemet.
  • Orbán: hat hónappal meghosszabbítja a kormány a hitelmoratóriumot
    A miniszterelnök részt vett a Gazdasági Operatív Törzs mai ülésén, ahol a hiteltörlesztési moratóriummal kapcsolatos javaslatot tárgyalták meg. Mint Orbán Viktor a közösségi oldalán bejelentette: ezt a kormány el is fogja fogadni, s január elsejével meghosszabbítják a moratóriumot további hat hónapig, de csak egyes társadalmi csoportoknál.
MTI Hírfelhasználó