Reménytelen a muszlim bevándorlók integrálása
Európa illúziókat kerget, amikor azt gondolja, hogy háború elől menekülő, a hazájukba visszavágyó emberek tömegei érkeznek a kontinensre – fogalmazott a Magyar Időknek Kósa Lajos
2015. október 1. 14:37

A Fidesz frakcióvezetője szerint az elmúlt évtizedekben a Nyugatra érkező bevándorlók integrálása reménytelen, mert a muszlim kultúra gyökeresen eltér az európaitól. Szó esett arról, is, hogy frakcióvezetőként emberközeli politikai stílust szeretne megvalósítani, a polgári Magyarország építése pedig elérkezett a minőségi váltás korszakához, amelynek része a felesleges szabályok megszüntetése és a bürokrácia csökkentése.

– Mióta tudja, hogy frakcióvezető lesz?

– A ciklus elejétől szó volt arról, hogy esetleg lesz változás, de a múlt évben a választások miatt nem lehetett kivitelezni jelentős szerkezeti átalakításokat. A pártelnök úr nem sokkal a velencei frakcióülés előtt jelezte, hogy számít rám.

– Az ön érkezésével várható bármilyen stílusbeli változás a Fidesz-frakció politizálásában?

– Mindenkinek van egy sajátos stílusa, én sem akarok kibújni a bőrömből. Ilyen értelemben biztosan lesz stílusbeli változás. A fegyelem azonban nem stílus kérdése. Mindenki véleményét hajlandó vagyok meghallgatni, és próbálom keresni bizonyos határig a kompromisszumokat, ugyanakkor nem akarok elveszni a parttalan egyezkedésekben. Emberközeli, közérthető stílusú politizálást szeretnék megvalósítani.

– A változást az ellenzéki frakciók is érezhetik majd? Több lesz az általuk gyakran követelt egyeztetés?

– Alapvető félreértést tapasztalok az ellenzék részéről. Az egyeztetés színtere ugyanis maga a parlament, a különféle előterjesztésekről a plénum előtt és a bizottságokban beszélgetünk, vitatkozunk az ellenzékkel. Ez azt szolgálja, hogy megpróbáljuk egymást kulturáltan meggyőzni álláspontunk helyességéről. Az általam vezetett honvédelmi bizottságban is erre törekszem, jó példa erre az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésről szóló diskurzus. Ott olyan módosításokat is figyelembe vettünk, amelyeket én ugyan nem tartottam perdöntőnek, de ha az ellenzék fontosnak érezte, akkor miért ne? Tényleg nehéz mit kezdeni azzal, ha valaki az egyeztetés közepén az asztalt veri, hogy miért nincs egyeztetés. A parlamenti vitákban mostanában az ellenzéki felszólalások jelentős része a saját álláspontjuk markáns képviseletében merül ki, gyakran a valóság zavaró tényeit nélkülöző megközelítésben.

– A Fidesz-frakció tagjai milyen típusú vezetésre számíthatnak? Előfordulhat igazolt távolmaradás?

– A frakcióvezetés felelőssége a jelenlét biztosítása, ha nem engedélyezem a távolmaradást, akkor nincs olyan, hogy igazolt hiányzás.

– Milyen személyi változások várhatók a kormányzatban és a parlamenti bizottsági posztokon?

– Ha Rogán Antal miniszter lesz, nem tudja betölteni a gazdasági bizottság elnöki tisztségét. Abban az esetben, ha a frakcióból visz a minisztériumába államtitkárt, akkor az illető személynek fel kell állnia a bizottsági pozícióból. Aki államtitkár volt és parlamenti képviselő, annak pedig a házszabály szerint bizottsági helyet kell találni.

– Ön megtartja a honvédelmi bizottság elnöki székét?

– Igen, főleg ebben a helyzetben, amikor a honvédelmi és rendészeti bizottság az egész bevándorlási válsághelyzet szakbizottsága. Menet közben nem szívesen szállnék ki, egy sor olyan kezdeményezésünk fut, amit végig kell vinni.

– El is jutottunk a jelenünket meghatározó problémához, a sokak szerint modern kori népvándorlásnak is nevezett krízishez. Az említett bizottsági pozíciójából eredően a legtöbb politikusnál nagyobb a rálátása az illegális bevándorlásra. Mit gondol a körülöttünk zajló eseményekről?

– Európa illúziója, hogy a jelenlegi migrációs hullámmal hazájukból a háború által elűzött, de szülőföldjükre visszavágyó emberek érkeznek, akiken morális kötelességünk segíteni. De a valóság más. A bevándorlók döntő többsége ugyanis nem háborús menekült, tíz százalék alatt van a valódi menekültek aránya. A többségük kizárólag gazdasági bevándorló, aki a jobb élet reményében vagy kifejezetten a térfoglalás miatt igyekszik Európába. Erre teljesen másképpen kell reagálni, mint a háborús menekültekre. Vessük össze a helyzetet keleti szomszédunkkal: Ukrajnában tényleg háború dúl, és az életüket féltő, egyébként elenyésző számú menekültet természetesen be is fogadjuk. Viszont aki Szíriában a fegyverek elől menekülni kényszerül, annak miért nem elég biztonságos a szomszéd állam, Törökország? Aki az életét félti, és elindul Európa felé, annak miért nem elég jó Ausztria, miért akar Svédországba menni? Vajon az európai politikai elit miért nem akar szembesülni a valósággal? Miért nem veszik észre, hogy az általuk tett felelőtlen nyilatkozatok csak olajat öntenek a tűzre? Az utóbbi évtizedekben a nyugatra érkező bevándorlók integrálása nem egyszerűen problematikus, hanem egyenesen reménytelen. Elég elmenni Párizsba, Londonba, Amszterdamba, hogy belássuk: nem integráció folyik, hanem párhuzamos világok épülnek ki. Ezzel kapcsolatban egy sor olyan kérdés is felvetődik, amelyeknek a megválaszolása szétfeszíti az európai kereteket.

– Mire utal pontosan?

– Azokra a súlyos kérdésekre, amelyekről egyelőre nem beszél a nyugati politikai elit. Ha Európában él egy muszlim közösség, annak jogában áll-e a többségitől eltérő, belső szabályokat vonatkoztatni önmagára? Lehetséges-e például többnejűség Európában? Akár csak egy kicsit, csak egyeseknek? El lehet-e fogadni Európában, hogy a nők helyzete merőben más a muszlim közösségekben, mint amit mi elfogadhatónak tartunk? Hogyan fogunk együtt élni egy mellettünk kiépülő, de bezárkózó társadalommal? Erre nincsenek kimunkált európai válaszok.

– Elemzők szerint a baloldali európai elit potenciális szavazókat lát a migránsokban, ezért támogatja a bevándorlást.

– Szerintem ez is illúzió. Ha a bevándorlás ilyen mértékű marad, a muzulmánok nem az európai baloldalra vagy a liberálisokra adják majd a szavazataikat, hanem saját európai muszlim pártjaikra. Mert ha lesz szavazójoguk, akkor lesznek pártjaik, még akkor is, ha az arab országoknak nincs demokráciaképük a szó európai értelmében. Fel kell ébrednünk, mert ha ez elmarad, lehet, hogy elbúcsúzhatunk a mi Európánktól. Persze amikor az egyes EU-tagállami választások közelednek, hamar szembe fog jönni a politikai valóság. Nézzük meg Felső-Ausztriát: történelmi vereséget szenvedett a baloldal, győzött a Szabadságpárt. Spanyolországban a Podemos révén a radikális baloldal került képbe, Görögországban újrázott a radikális baloldal, tehát a kétirányú radikalizmus tör előre viharosan Európában. Kérdés, ráébred-e a mostani politikai elit, hogy lépnie kell. Nekem nem úgy tűnik. Ma már hetente 25 ezer migráns jön Magyarországra Horvátországból, Brüsszelben viszont azon polemizálnak hónapok óta, hogyan osszanak szét 60 ezer menekültet. De hiába telepítenének Kassára 800 menekültet, 24 órán belül visszamennek Németországba. A kvóta nem megoldás semmire.

– Megindulhatnak a visszatoloncolások nyugatról Magyarországra, vagy ez lekerült a napirendről?

– Én úgy látom, Európában teljes a tanácstalanság ezen a téren is. Mintegy 250 ezer, Magyarországon regisztrált migráns van, akiket bármikor vissza lehetne küldeni hazánkba, hiszen nálunk adták be a menedékkérelmet, de nem várták meg az elbírálást, hanem továbbálltak. Utóbbiak másik tagállamban már nem indíthatnak menekültkérelmi eljárást, hanem vissza kell jönniük Magyarországra, és meg kell várniuk a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal határozatát. És ami a legszörnyűbb: ha lesznek visszatoloncolások, ha nem, a bevándorlóhullám belátható időn belül nem fog kimerülni, mert olyan térségekből érkeznek az emberek, ahol komoly népességrobbanás fenyeget, vagy már le is zajlott. Európa pedig tologatja a problémát.

(A teljes interjó a Magyar Idők honlapján olvasható)

Eleméry Máté–Kis Ferenc, Magyar Idők
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • Hollandiában mindig a bemázolt arcú Fekete Péter kíséri a Mikulást
    A Karácsonyt megelőző időszaknak minden országban és minden családban megvannak a hagyományai. Vannak, akik a megváltó eljövetelére készülnek, mások vásárlási lázban égnek. Sok gyerek pedig az adventi kalendárium ablakait nyitogatva türelmetlenül számolja vissza a napokat a Jézuska vagy a Mikulás és az ajándékok érkezéséig.
  • Szuperexpresszel a fapadosok ellen
    Legyőzheti-e a nagy sebességű vasút a repülőgépet? A most 25 éves Eurostar példája azt mutatja, hogy ha odafigyelnek a részletekre, a vasút versenyképes alternatíva lehet, és egyre inkább azzá válik, ahogy nő a szén-dioxid-mentes közlekedés jelentősége.
  • A Momentum identitástipró ideológiája
    Azokat az értékeket, amelyeket elődeink csendes hangyamunkával megteremtettek, a momentumosok most zsetonként herdálják el az egyre mélyebbre züllő európai politikai kaszinóban.
MTI Hírfelhasználó