Horvátország a V4-ek vendége
Háromnapos látogatásra hazánkba érkezett Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő asszony, aki ma találkozik Áder János köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is. A horvát elnök részt vesz a V4-országok holnapi csúcstalálkozóján. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter közben úgy fogalmazott: nem tartja barátságos lépésnek, hogy Csehország katonákat küld a horvát–magyar határra, hogy segítsen Magyarországnak a schengeni határ őrzésében.
Utoljára frissítve: 2015. október 7. 21:37
2015. október 7. 12:19

A Magyarországnak nyújtandó segítség második szakaszában Csehország több mint 25 katonát és rendőrt küld Magyarországra – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök Prágában, miután tárgyalásokat folytatott a cseh hadsereg vezérkarával. A cseh kormány hétfőn döntött arról, hogy az első szakaszban Prága 25 katonát, valamint szárazföldi műszaki eszközöket küld Magyarországra, hogy segítsen a schengeni határ őrzésében. A hazánknak nyújtandó segítségről csütörtökön tárgyalnak Luxemburgban a négy visegrádi ország belügyminiszterei, az európai uniós belügyi találkozó előtt. Sobotka bízik abban, hogy az akcióba Lengyelország és Szlovákia is bekapcsolódik. Milan Chovanec belügyminiszter korábban úgy fogalmazott, hogy Csehország több mint 100 katona és rendőr kivezénylésére számít.

Ranko Ostojic horvát belügyminiszter nem tartja barátságos lépésnek, hogy Csehország katonákat küld a horvát–magyar határra, hogy segítsen Magyarországnak a schengeni határ őrzésében. – Ez rossz üzenet, és nincs a baráti kapcsolatok szellemiségével összhangban – fogalmazott, hozzátéve: ha már katonákat akarnak küldeni valahova, küldjék inkább a görög–török határra, vagy Macedóniába. A belügyminiszter újságíróknak arról is beszélt, hogy a hatóságok továbbra is ingyen szállítják a migránsokat a horvát–magyar határra, amivel azt szeretnék elkerülni, hogy embercsempészek áldozataivá váljanak a már így is „sokat szenvedett emberek”.

Áder János köztársasági elnök meghívására háromnapos látogatásra tegnap Magyarországra érkezett Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő. A magyar államfő ma délelőtt fogadja horvát kollégáját a Sándor-palotában, majd a horvát elnök megkoszorúzza a Hősök emlékkövét a fővárosi Hősök terén. Kolinda Grabar-Kitarovic szintén ma találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd ellátogat a Budapesti Corvinus Egyetemre, ahol Horvátország hozzájárulása a közép-európai együttműködéshez címmel tart előadást.

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke meghívására holnap Magyarországra látogatnak a visegrádi országok államfői, akik Balatonfüreden találkoznak magyar és horvát kollégájukkal. A Horvátországgal kibővített V4-csúcstalálkozó résztvevői a migrációval kapcsolatos témák mellett a klímaváltozás és a nyugat-balkáni helyzet kérdéseit tárgyalják meg.

Frusztráció

A migránsválság kezelésében tanúsított magyar–szerb együttműködés példaként szolgálhat mások számára is, de Horvátország szemlátomást nem tud mit kezdeni a helyzettel – jelentette ki Trócsányi László igazságügy-miniszter a Vecernje Novosti című szerb napilapnak. Mint fogalmazott: figyelembe kell venni, hogy Horvátországban hamarosan választások lesznek. – Zágráb nem tud mit kezdeni a migránsválsággal járó kihívásokkal, és ez bizonyára frusztrációt okoz, amelytől, azt hiszik, megszabadulhatnak, ha más – például Magyarország – ellen fordítják a szavaikat – mondta a miniszter.

Áder János szerint a nemzetközi közösségnek is tennie kell a válság megoldásáért

Nemcsak az érintett országoknak, hanem az egész nemzetközi közösségnek rövid-, közép- és hosszú távú lépéseket kell tennie a migrációs válság megoldásáért - mondta Áder János köztársasági elnök szerdán a Sándor-palotában, miután fogadta Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfőt.

A két elnök megbeszélését követő sajtótájékoztatón Áder János kiemelte: az uniós kvótarendszer nem jelent megoldást, mert nem a probléma lényegét oldja meg. De ha már kvótákról beszélnek, nemcsak uniós, hanem világkvótákra van szükség, hiszen más országok is alkalmasak menekültek befogadására - érvelt.

A magyar államfő közölte: horvát kollégájával egyetértettek a válság minden elemét illetően, így abban is, hogy egyszerre van szó humanitárius, bűnügyi és nemzetbiztonsági kérdésről, és aki bármelyik szempontról elfeledkezik, az súlyos politikai hibát vét.

Áder János a szükséges lépésekről beszélve rövidtávú feladatként nevezte meg a határvédelem megerősítését, az ellenőrzött belépés feltételeinek biztosítását minden EU-tagállamban, továbbá a gondoskodást a rászorulókról.

Középtávú teendőként említette a görög-török határszakasz megerősítését, a válságövezet szomszédságában, már biztonságos országokban új menekülttáborok létrehozását, az EU forrásainak növelését a menekülttáborok létrehozására és fenntartására, a humanitárius szervezetek közötti együttműködés javítását, a rendőri szervezetek együttműködésének erősítését az embercsempész bandák eddigi korlátlan lehetőségeinek szűkítésére, valamint a szakszolgálatok kooperációjának fokozását a terrorveszély elhárítására.

A magyar elnök a hosszú távú lépések között beszélt arról, hogy az ENSZ-nek vissza kell emelnie a korábbi szintre a migránsoknak nyújtott támogatás összegét, és az uniónak folyamatosan biztosítania kell a menekülttáborok létesítésének és fenntartásának költségeit.

Áder János reményét fejezte ki, hogy hamarosan béke lesz a válságövezetben, és álláspontja szerint nemzetközi segélyalapot kell létrehozni, amely Szíria és a térség újjáépítését segítheti.

Arra a kérdésre, amely annak a vonatnak a sorsát firtatta, amely három hete lépte át a magyar-horvát határt, az államfő közölte: azt hitte, a szerelvény már régen visszakerült Horvátországba, és reméli, hogy ez mielőbb megtörténik. Remélhetőleg ez lesz a legsúlyosabb probléma a kétoldalú kapcsolatokban a jövőben - tette hozzá.

Kolinda Grabar-Kitarovic hangsúlyozta: az utóbbi időben mintha árnyék vetült volna a magyar-horvát kapcsolatokra, de magyar kollégájával egyetértettek abban, hogy a migrációs válság nem ronthatja el a két ország viszonyát.

Kifejtette: ez a krízis hosszú ideig elhúzódó gondokat jelent, a megoldás a térségbeli szegénység felszámolása, az Iszlám Állam tevékenységének megszüntetése lehet. Az uniós fejlesztési politikát is úgy kell átalakítani, hogy migránsok származási országaiban ínséges sorban élők méltó körülmények közé kerülhessenek, hogy ne kényszerüljenek hazájuk elhagyására - magyarázta. Úgy vélte, a helyzet kezeléséhez minden erőfeszítést meg kell tenni, valamint együtt kell működni az Egyesült Államokkal és Törökországgal is.

A horvát elnök is fontosnak nevezte a menekülttáborok létesítését és a görög-török határ ellenőrzését. Lényegesnek értékelte az EU-n kívüli hot spotok létrehozását, a menekültek és a gazdasági bevándorlók különválasztását, továbbá a határok ellenőrzését, hogy tudni lehessen, ki mikor és milyen céllal lépi át azokat.

A migrációs válság nem Magyarország vagy Horvátország problémája, hanem az egész unióé és azoké az országoké, ahonnan kiindult a válság - vélekedett.

Kolinda Grabar-Kitarovic kiemelte a két országot összekötő barátság jelentőségét, és emlékeztetett: Magyarország mindig Horvátország mellett állt.

Mindkét elnök megemlítette, hogy a migrációs válságon túl áttekintették a kétoldalú kapcsolatok aktuális ügyeit, így szó volt a gazdasági, energetikai, közlekedési és kulturális együttműködésről.

Kolinda Grabar-Kitarovic kitért a kisebbségek helyzetére is, mint mondta, e közösségek különös kapcsot jelentenek a két ország között. Horvátország törekszik a magyar kisebbség jogait a legmagasabb nemzetközi elvárásoknak megfelelően érvényesíteni - közölte, egyúttal üdvözölte, hogy Magyarország támogatja magyarországi horvát közösséget.

A horvát államfő részvétét fejezte ki Áder Jánosnak és a magyar népnek Göncz Árpád korábbi államfő halála miatt.

 

Erősíteni kell a közép-európai együttműködést

Az Európai Unió és a NATO közép-európai "szárnyának" megerősítését, valamint a térségbeli együttműködés javítását is fontosnak nevezte Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő a Budapesti Corvinus Egyetemen szerda este tartott előadásában, nagy teret szentelve beszédében a migránsválságnak is.

A horvát elnök azt mondta, hogy Magyarországnak és Horvátországnak a jószomszédi kapcsolatok példáját kell mutatnia, tekintettel a két ország közös múltjára és hagyományaira. Kolinda Grabar-Kitarovic elégedetlenségét hangoztatta országa közelmúltbeli külpolitikája miatt, Zágráb szerinte nemcsak az előtte álló kihívásokat nem ismerte fel, hanem azokat a lehetőségeket sem, amelyek az Európai Unióban, az együttműködésben, egymás érdekeinek támogatásában rejlenek.

A horvát elnök előadásában és az utána következő kérdésekre adott válaszában többször kitért a közép-európai térség északi-déli irányú, a Baltikumtól Adriáig húzódó térség együttműködésének fontosságára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a térség országaiban átlagosan az egy főre jutó nemzeti össztermék az EU-átlag mintegy 45 százalékát teszi ki, ami jól jelzi azt, hogy még nagy utat kell megtenniük a gazdaság fejlődés terén, szorosabban kell együttműködniük. Ezzel összefüggésben fontosnak nevezte a térségbeli energiabiztonság megteremtését, az energiahordozók északi-déli irányú szállítását lehetővé tevő infrastruktúra kiépítését, a horvátországi Krk szigetén épülő csepfolyósgáz- (LNG-)terminál összekötését a lengyelországi LNG-terminállal, és a kétirányú gázszállítás megteremtését Horvátország és Magyarország között. Fontosnak nevezte a térség országait összekötő közlekedési folyosók és távközlési vonalak kiépítését is.

Kolinda Grabar-Kitarovic hangsúlyozta, hogy nem egy újfajta, intézményesített szervezet létrehozását vagy a visegrádi négyek kibővítését akarja, hanem egy cselekvőképes informális "platformot" javasol, amely összeköti a térségbeli országokat a Baltikumtól az Adriáig, szolgálva a fejlődésüket.

A horvát elnök nagy teret szentelt előadásában az Európát sújtó migrációs válságnak. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak nincs elképzelése és stratégiája a krízis kezelésére. Tartós megoldásokat kell keresni, az EU szintjén foglalkozni kell a jelenség gyökereivel, a közel-keleti térségben zajló háborúkkal, a terrorizmussal, az ottani szegénységgel, beruházni kell azokban az országokba, ahonnan a menekültek érkeznek, segítséget kell nyújtani nekik. Hangsúlyozta, hogy meg kell védeni az unió külső határait, elsősorban a török-görög tengeri határt, ahol beáramlanak a menekültek.

A magyar-horvát határ magyar oldalán épülő kerítéssel kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Magyarországnak joga van eldönteni, hogyan védje meg a határát és biztonságát.

A horvát államfő hangsúlyozta, hogy a háború és a pusztítás elől menekülőknek menedéket kell nyújtani. Emlékeztetett arra, hogy a boszniai és horvátországi háború idején csaknem egymillió menekült élt Horvátországban. Grabar-Kitarovic szerint azonban a migránsválság nem csupán humanitárius kérdés, annál sokkal bonyolultabb probléma, amelynek sok, egyebek mellett gazdasági és biztonsági vetületei is vannak. Gondnak nevezte, hogy a migránsok megkerülik a határátkelőket, a zöldhatáron lépnek át anélkül, hogy regisztrálnák őket, nem adnak ujjlenyomatot, holott ezt teljesen megszokott eljárás az európai országokban személyi okmányok kiállításakor. Mindez szerinte biztonsági kockázatot jelent.

Kolinda Grabar-Kitárovic több ízben hangsúlyozta, hogy Zágráb nem a migráció, hanem a határok ellenőrizetlen átlépése ellen van. Menedéket és humanitárius segítséget kell nyújtani a rászorulóknak, de különbséget kell tenni a "gazdasági bevándorlók" és a menekültek között - tette hozzá.

Horvátország és Magyarország egyaránt tranzitország, ennek ellenére mindkettőjüket gazdasági problémák és biztonsági kockázatok elé állítja a migránsválság. Horvátország eddig is sok pénzt költött a migránsválság kezelésére, és a tél közeledtével egyre fognak nőni ezek a költségek.

A horvát államfő arról is beszélt, hogy a migránsválság nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, márpedig államfőként az ország biztonsága az ő alkotmányos hatáskörébe is tartozik. Leszögezte, hogy ő nem a hivatalos határátkelők lezárását szorgalmazza, hanem azt akarja elérni, hogy a hatóságok tudjanak mindenkiről, aki átlépi a határt. Hangsúlyozta, hogy ez Horvátországot nehéz feladat elé állítja, mert nagyon hosszú zöldhatára van.

Felkészületlenek voltunk, a rendszer összeomlott

Felkészületlennek nevezte saját országát a migránshullám kezelésében a horvát államfő, aki arról is beszélt, hogy a rendszerük összeomlott, de nincs kapacitása Horvátországnak ilyen mértékű áradat kezelésére. Kolinda Grabar-Kitarovic az M1 aktuális csatornának adott exkluzív interjút szerdán.

A Horvát Köztársaság elnöke hangsúlyozta: barátként érkezett Magyarországra, Magyarország és Horvátország baráti szomszédos országok. Hozzátette: a migránskérdéssel kapcsolatos retorika ugyanakkor némileg veszélybe sodorta a két ország kapcsolatát, de ezt átmeneti állapotnak nevezte.

"Soha nem szép dolog a saját országunkat külföldön kritizálni, de el kell mondanom azt is, amit Horvátországban mondtam: felkészületlenek voltunk erre a helyzetre, bár hónapokkal ezelőtt számítani lehetett a migránshullám elindulására" - fogalmazott a köztársasági elnök. Hozzátette: Horvátország szeretne segíteni ezeknek az embereknek, de a menekülteket és migránsokat szét kell választani. A menekülteket segíteni kell, a migránshullám azonban meghaladta a kapacitásaikat. "Sok hónapot veszítettünk el, elmulasztottunk tárgyalni a szomszédos országokkal, Makedóniával, Szerbiával, Magyarországgal, Szlovéniával, Ausztriával és másokkal, Brüsszelben is elmulasztottuk ezt" - mondta.

Azzal összefüggésben, amikor Horvátországot elérte a nagymértékű migránshullám, azt mondta: "be kell vallani, hogy a rendszer összeomlott, méghozzá néhány órán belül". Hozzátette: ő már korábban is arra figyelmeztetett, hogy ennek a kérdésnek nem csak humanitárius, de gazdasági, társadalmi dimenziói is vannak.

Leszögezte: Horvátország nem ellenzi a migrációt, nem kívánják megtiltani azt, hogy a bevándorlók belépjenek az Európai Unióba, ugyanakkor ellenőrizni szeretnék az eseményeket.

"Tudnunk kell, ki miért lép be Horvátországba, mik a szándékai, mik a céljai, hova megy tovább. Sajnos a rendszer ilyen formában nem működött" - mondta, hozzátéve: nem lett volna szabad előfordulnia, hogy a migránsok nem a határátkelőknél, hanem a zöldhatáron léptek be Horvátországba.

A kontrollálatlan beáramlással összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy Horvátországnak nem csak a schengeni térséghez való majdani csatlakozás, hanem a saját állampolgáraik biztonsága érdekében is érettséget kell mutatniuk. Leszögezte: a regisztrációt végre kell hajtani, nem lehet visszautasítani az ujjlenyomatadást. Hangsúlyozta: felelősségük a biztonság és biztosítani kell azt is, hogy a migránsok közt ne legyenek terroristák.

Hangsúlyozta: a megoldásra kell koncentrálni, de Európában jelenleg csak a hatásokat kezelik, ami elválaszt a valós problémától. Hosszú távú migránshullámról van szó, sokáig fog Európa küzdeni ezzel. Úgy vélte, a diplomácián, segélyezésen és egyéb tevékenységeken keresztül, együttműködve Törökországgal és Libanonnal, a gyökerénél kell kezelni a problémát. Emellett hosszú távú migránspolitikára van szükség, védeni kell az európai határokat - mondta.

 

magyaridok.hu
MTI Hírfelhasználó