A magyarok jellemét meghatározza a bátorság és a szabadságvágy
Ezt mondta Simicskó István honvédelmi miniszter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezett 1956-os megemlékezésen.
Utoljára frissítve: 2015. október 22. 21:18
2015. október 22. 19:03

A miniszter beszédében kiemelte: bátorságból és helytállásból az 1956-os hősök példát mutattak az egész emberiségnek.

A magyarok jellemrajzában egy másik fontos elem a bajok felismerésének, jelzésének képessége, mert nem mindenki látja a veszélyeket, vonja le a következtetéseket - mondta. Hozzátette, ma is vannak veszélyek, és Orbán Viktor miniszterelnök elsőként jelezte ezeket Európának, majd Magyarország megtette a szükséges lépéseket.

Mint mondta, ma is helytállnak a rendőrök és a katonák a határainkon, védik Magyarországot, ez a feladatuk, ez a dolguk. "Nem azért ontották az 56-osok a vérüket, nem azért ontották 1848-49-ben magyar emberek a vérüket és a háborúk során sem, hogy azt a békét", amelyet kiharcoltunk, azt a kultúrát, civilizációt, amelyet Európában kialakítottunk, "most más kultúrából" - amelyet tisztelünk -, "elvegyék tőlünk" - jelentette ki. Hozzátette: védeni kell a nemzeti érdekeket, óvni kell a gyermekek jövőjét.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja ünnepségsorozatának rendezvényen a honvédelmi miniszter elmondta: a Műegyetem történelmi hely, hiszen itt nemcsak kiváló mérnököket adtak a világnak, hanem itt indultak a forradalom és szabadságharc eseményei. Megtiszteltetés itt lenni az 1956-os hősökkel, akik nagy dolgokat vittek véghez, és ezért életük végéig tiszteletet érdemelnek - hangoztatta.

A miniszter úgy fogalmazott: az '56-os hősök mindent odaadtak a hazának, az életüket is kockára tették érte.

Simicskó István szerint háromféle ember van: azok, akik nem ismerik fel, miért születtek, azok, akik élik a maguk életét és a közösségi ügyek iránt közönyösek, és azok, akik alkotni akarnak, cselekedni a közösségük, a nemzet javára. Az 1956-os hősök az utóbbi csoportba tartoznak - mondta.

Emlékeztetett: még véget sem ért a második világháború, a győztes nagyhatalmak megállapodtak, hogy Magyarország a szovjet rendszer érdekzónájába kerül, és erről nem kérdezték meg a magyarokat, a fejük felett döntöttek, egy diktatórikus rendszernek odaadták az országot, és a félelem rendszere alakult ki. De itt voltak fiatalok, akik bátran és jogosan bírálták a rendszert, és azért voltak olyan bátrak, mert azokat, akik a Műegyetemre jártak, nemcsak oktatták a tanárok, professzorok, hanem nevelték is, értékrendet adtak nekik, becsületes emberekké nevelték őket, olyan emberekké, akik kiállnak az igazságért. Ma is ez a rendeltetése, küldetése egy iskolának, egy egyetemnek - mondta.

Simicskó István felidézte: sok együttérző nyilatkozat, ígéret érkezett 1956-ban a világból, de az ország mégis magára maradt, egyedül hagyták a forradalmat, mert bár voltak gesztusok, nem kapott külső segítséget.

Józsa János, az egyetem rektora hangsúlyozta: negyedszázada hagyomány, hogy az 1956-os megemlékezések nyitó rendezvényét a Műegyetemen tartják, visszaemlékezve az 1956. október 22-i hallgatói gyűlésről és az abból kibontakozó forradalmi tettekről. Ma már hagyomány a tisztelgés az előtt, ami akkor itt történelmi tett volt - mondta.

A rektor beszélt a forradalom előestéjén a Műegyetemen "feltételek nélkül helytálló egyetemi hallgatók" mellett a professzorokról is, akik "atyaian támogatták és védték" a diákokat. 1956 után gyakran meghurcoltatásban volt részük, és csak több mint 30 év után ismerték el, amit tettek, rehabilitálták őket - mondta.

Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke a 16 pontról beszélve felidézte: október 22-én délután háromkor kezdődött a hallgatók ülése, amelyen egyre komolyabb kérdésekről esett szó, és csakhamar a rendszerváltás vált kulcskérdéssé. A politikai követelések közfelkiáltással születtek, majd ezeket többen lejegyezték és írógéppel legépelték - közölte. Mint mondta, többen próbálták elérni, hogy egy nyomda sokszorosítsa, vagy egy újság leközölje a pontokat, de senki sem vállalta a rendszerellenes röplap kiadását, így írógéppel és indigóval sokszorosították a hallgatók követeléseit.

Hajtó Ödön emlékeztetett: másnap estére szabadságharc lett a forradalomból, és ebben nagy szerepe volt a Műegyetemen történteknek. Ekkorra az 5-6 ezres műegyetemi tömegből olyan százezres tömeg lett a városban, amellyel az elnyomó hatalom nem tudott mit kezdeni.

A megemlékezés végén megkoszorúzták az egyetem 1956-os emléktábláját.

Az ünnepség után fáklyás menet indult a Műegyetemtől a Bem József rakpartra.

Szász Jenő: a nemzeti történelmet nem elég tanítani

A nemzeti történelmet nem elég tanítani, eszméinek követésére a fiatalokat nevelni kell - mondta Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a budapesti Bem József-szobornál tartott koszorúzási ünnepségen csütörtökön.

A Rákóczi Szövetség rendezvényén Szász Jenő hangsúlyozta: az '56-os forradalom hatása csak akkor lehet teljes, ha az egymást követő nemzedékek saját múltjukként megismerik, vállalják eszméinek és céljainak követését, és nem távolodnak el tőlük "divatos áleszmék és a globalizáció kóros és káros jelenségeinek hatására".

Úgy fogalmazott: "ha összmagyar együttgondolkodással fogalmazzuk meg nemzetpolitikánkat, (...) ha nemzetmentő akarásunkat és cselekedeteinket nem veszélyeztetjük belső széthúzással, ha nem ijedünk meg (...) néhány nemzetközi csoport rosszallásától, akkor és csak akkor tudunk példát mutatni, csak akkor tudjuk egységes nemzetté kovácsolni hazánkat".

A nemzet helyzetének, közös nemzeti érdekeinek felismerése a hit, a lelkiismeret parancsa. "Lehetnek eltérő válaszaink, cselekedni azonban csak egyféleképpen lehet, és ehhez a cselekvéshez szükség van minden magyar emberre" - hangoztatta a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.Ki kell mondani, hogy 1956-nak voltak példaképei, de voltak árulói is. A következő évtizedek történelme pedig azon múlik majd, hogy melyik magatartást tanulják meg jobban a fiatalok, az a nemzedék, amelyik majd alakítja az ország sorsát.

"Fel kell ismerni egymásra utaltságunkat. Ennek az országnak, ennek a nemzetnek mi vagyunk a tulajdonosai, a gazdái, és kizárólag rajtunk múlik, hogyan gazdálkodunk akarásunkkal, időnkkel és történelmi tapasztalatainkkal", az 1848-as szabadságharccal, az 1956-os forradalommal és az 1989 utáni lehetőségekkel.

Az ünnepségen részt vett mások mellett Tarlós István, Budapest főpolgármesterre. A résztvevők - köztük ezer határon túli fiatal - a Műegyetemnél tartott megemlékezésről vonultak át fáklyákkal a Bem József térre.
 

MTI
MTI Hírfelhasználó