TTIP: inkább méreg, mint orvosság
Alig serkenti az európai növekedést a szabad kereskedelmi megállapodás
Az autógyártáson kívül alig van előnye Magyarország szempontjából az Európai Unió és az Egyesült Államok között formálódó szabad kereskedelmi megállapodásnak. A hazai agrárium és az elektronikai ipar ugyanakkor sokat veszíthet. A tisztánlátást nehezíti, hogy alig tudunk valamit a két éve indult tárgyalásokról.
2015. október 23. 11:07

Nem sok előnnyel kecsegtet hazánk szempontjából az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP). – Összességében minimális hatása lenne a hazai nemzeti jövedelem és a foglalkoztatottság növekedésére, az is leginkább a gépjárműipar területén, a multinacionális cégeken és beszállítóikon keresztül érvényesülhet – olvasható a HVG.hu honlapjára felkerült tanulmányban, amelyet a Századvég Gazdaságkutató Zrt. készített a kormány számára. A vitaanyag szerint az európai autóipar a megállapodás egyik nyertese lehet, mivel az amerikai cégekkel könnyebben vehetik fel a versenyt, ha az Egyesült Államokban működő gyártókhoz hasonló feltételekkel léphetnek piacra a tengerentúlon. Az elektronikai eszközök gyártásában azonban versenyképesebbnek tűnnek az amerikai cégek, így a Századvég szerint az európai ágazat ezt megsínyli. Ez utóbbi már csak azért is káros hazánknak, mert Írország után Magyarországon a legmagasabb a szektor nemzetgazdasági súlya. Munkahelyek szűnhetnek meg az ágazatban, és tucatnyi kis- és középvállalkozás veszíthet megrendeléseket.

A legfontosabb mezőgazdasági termékek többségére szintén negatívan hathat az egyezmény. Az Egyesült Államokban az európainál kevésbé szigorúak az állat- és növény-egészségügyi előírások, valamint az élelmiszer-biztonsági szabályok, miközben hatalmas területeket művelnek kevés élőmunkával, csúcstechnológiájú gépesítés mellett, génmódosított növényekkel (GMO). A Századvég szerint a költséghatékonysághoz tartozik, hogy az átlagüzemek is nagyobbak, a beszerzés és értékesítés koncentráltabb, az energiaárak – részben a palagáz-kitermelés megindulásának köszönhetően – hosszabb távon is alacsonyabbaknak tűnnek, mint Európában. Magyarország csak a búzatermelésben tud versenyelőnyt felmutatni. Itthon leginkább a húsfeldolgozók, a kukoricatermelők, valamint a lédig (nem palackozott, olcsóbb) borok termelői aggódhatnak a TTIP miatt, mert az amerikaiak ezeket a termékeket nagy tömegben, olcsón állítják elő. Ami pedig a GMO-termékeket illeti, többek között a magyar kormánynak köszönhetően sikerült Brüsszelben kilobbizni azt, hogy az egyes tagállamok maguk dönthessenek a GMO-termesztés engedélyezéséről.

0,3 százalékos növekedés?

Mint ismeretes, az Európai Bizottságot 2013-ban hatalmazták fel az uniós tagállamok a TTIP-tárgyalások lefolytatására. Brüsszel kezdetekben a lehetséges megállapodás előnyeit hangsúlyozta, amely szerint 0,5-1 százalékkal nőhet addicionálisan (vagyis a jelenlegi ütemet kiegészítve) az EU és az USA gazdasága.

Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint a szerződést az Európai Bizottság az unió minden demokratikus alapelvét felrúgva zárt ajtók mögött tárgyalja, a társadalmi partnerek nem kaphatnak betekintést, csak részinformációk állnak rendelkezésre. Pogátsa szerint – az alapján, amit most tudni lehet – a szerződés jelenlegi formája masszívan gyengítené a nemzetállamok bíráskodási kompetenciáit, mert a befektetők profitjának védelme érdekében a nemzetállami igazságszolgáltatási rendszeren kívüli bíróságokra bízná a vitás kérdések eldöntését. – Nagy kérdés, hogy mekkora lehet a valós gazdasági növekedés, mivel a legtöbb komolyan vehető elemzés is csak 0,3-0,4 százalékos bővülést jelez 2027-re összesen, tehát nem éves növekedési ütemről van szó – tette hozzá a szakember.

Nem ez az orvosság

A foglalkoztatásra gyakorolt hatás tekintetében sem jobb a helyzet. – Az Európai Bizottság által használt elemzések a Világbank úgynevezett Computable General Equilibrium (CGE) modelljeit használják, amelyeket rengeteg kritika ért, mivel nem életszerű alapfeltételezésekre építenek a foglalkoztatási hatások tekintetében – mondta Pogátsa Zoltán. Szerinte ennek fő oka, hogy ez a modell változatlan foglalkoztatást feltételezve azon alapul, hogy az egyik szektorban a szabad kereskedelmi megállapodás miatt bekövetkezett foglalkoztatási veszteséget a másik szektor azon nyomban felszívja. – A Tufts Egyetem elemzése egy komplexebb modellszámítás szerint több mint félmilliós foglalkoztatás-csökkenést vetít előre – mondta a közgazdász.

Pogátsa szerint az eddigi akadémiai elemzések nem támasztják alá az Európai Bizottság hurráoptimizmusát azzal kapcsolatosan, hogy a TTIP lenne Európa gazdasági problémáira az orvosság. – Hatalmas a vele kapcsolatos társadalmi ellenállás, és több európai kormány is jelezte, hogy nem kívánja aláírni – tette hozzá. Ismeretes, legutóbb a múlt héten Berlinben tiltakoztak több mint 150 ezren a szabad kereskedelmi megállapodás ellen.

MNO
  • Magas lengyel állami kitüntetést kapott Kövér László Varsóban
    A lengyel-magyar parlamenti együttműködésben és a két ország viszonya fejlesztésében szerzett kiemelkedő érdemekért a lengyel államfő által adományozott kitüntetést Kövér Lászlónak a lengyel alsóházi elnök, Elzbieta Witek adta át.
  • Hollómese
    Mindenki ismeri La Fontaine meséjét, melyben a róka kiravaszkodja a holló csőréből a sajtot. Ha az ifjabbak közül valaki mégsem, akkor sürgősen pótolja. Alapsztori.
  • A kereszténydemokrata felfogás mást tart értékesnek, mint a liberális
    A kereszténydemokrata felfogás mást tart értékesnek, mint a liberális, például a kereszténydemokrata megközelítés közösségben: családban, nemzetben gondolkodik – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megítéléséért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
MTI Hírfelhasználó