Áldom a Teremtőt – újabb portréfilm készült László Gyuláról
A magyar őstörténet-kutatás kiemelkedő alakjának állít emléket a film. Csak olyan szöveg hangzik el benne, amit László Gyula leírt, lektorált, ellenőrzött és megjelent.
2015. október 28. 15:52

László Gyula nevéről általában mindenkinek a kettős honfoglalás elmélete jut az eszébe. Hogy mit fed ez a fogalom, hogy még mi mindent alkotott ez a 20. századi nehéz sorsú, mégis derűt, hitet sugárzó festő, író, régész, egyetemi tanár, azt megtudhatjuk Jelenczki István: Áldom a Teremtőt című kétrészes filmjéből, amelyet vasárnap vetítettek az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A film célja, hogy a magyar őstörténet-kutatásnak, a kiemelkedő tudású László Gyulának állítson emléket.

Küzdelmes utat kellett bejárni László Gyulának és családjának. „A 20. század összes olyan drámai sorsfordulóján átment, ami egy hallatlan erős etikai és morális tartásban nyilvánult meg, életszeretetben, haza és nemzet iránti szeretetben. Ez a megtartó szeretet, egy teljes életet bontakoztatott ki László Gyula esetében, hiszen régész volt, tudós volt, grafikus és festőművész, és kiváló előadó volt, rajongtak az előadásáért az emberek” – mondta a Kossuth Rádióban Jelenczki István, a László Gyuláról szóló portréfilm rendezője.

László Gyula: "Áldom a Teremtőt: a családomért, mestereimért, barátaimért, tanítványaimért, hogy magyarként éltem át az európaiságot és hogy édes anyanyelvünk élt bennem".

László Gyuláék szegénységben éltek, de ahogy mondta, „köszöni a sorsnak ezt a fajta szegénységet, mert megtanította arra, hogy értékelje az életet, értékelje a szegénységben felmutató értéket”. Jelenczki István szerint ott a szegénységben volt valami tisztaság, valami vállalt szerénység, ami végigkísérte az életét.

A rendező elmondta, hogy az életmű hatalmas, olyannyira, hogy szinte nem is lehetett a kétszer 52 percbe belesűríteni. A film „párhuzamos szerkesztésű és csak olyan szöveg hangzik el benne, amit László Gyula leírt, lektorált, ellenőrzött és megjelent” – mondta a filmrendező.

A hagyaték gondozója és kezelője a régész fia, László Zoltán, aki szintén megszólal a filmben. Elmondja: László Gyula soha nem mutatta ki a keserűségét, soha nem mondott senkire egy rossz szót sem. Az életszeretetét és a belső nemességét mutatta mindenki felé. Holott valószínűleg volt benne a keserűség, például azért, mert háromszor jelölték őt az MTA tagságára, de mindháromszor leszavazták.

A filmrendező kitért László Gyula fontos mondatára is: „tudva tudatlan édes nemzetemet szolgáltam”. Jelenczki István szerint ez egy olyan alapállás, ami László Gyula életében, munkásságában jelen volt és ez minősítette mindvégig, a haláláig.

A Magyar Televízióban már készült portréfilm László Gyula közreműködésével, őstörténeti, régészeti kutatásairól, képzőművészi munkásságáról, Bulla Károly szerkesztésében és rendezésében.

Kossuth Rádió/Vasárnapi Újság
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Példátlan erőszakhullám sújtja Amerikát
    Chicagótól New Yorkig és Los Angelesig felrobbantak az utcák: újabb erőszak- és gyilkossághullám sújtja az Egyesült Államok nagyvárosait, különösen a feketék által lakott szegénynegyedeket – miközben több demokrata politikus is a rendvédelmi szervek ellen hergel, addig csecsemők és kisgyerekek is golyó általi halált halnak az utcákon.
  • Orbán: a vírus behurcolása ellen kell védekezni
    A koronavírus Magyarországra való behurcolása ellen kell védekezni, minden egyes újabb magyarországi fertőzésnél megtalálható ugyanis valamilyen külföldi "mozzanat" - mondta a miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban.
  • Az Árpád-házi dinasztia négy és fél évezredes DNS-e
    Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt - közölte az emberi erőforrások minisztere pénteken, Budapesten.
MTI Hírfelhasználó