Áldom a Teremtőt – újabb portréfilm készült László Gyuláról
A magyar őstörténet-kutatás kiemelkedő alakjának állít emléket a film. Csak olyan szöveg hangzik el benne, amit László Gyula leírt, lektorált, ellenőrzött és megjelent.
2015. október 28. 15:52

László Gyula nevéről általában mindenkinek a kettős honfoglalás elmélete jut az eszébe. Hogy mit fed ez a fogalom, hogy még mi mindent alkotott ez a 20. századi nehéz sorsú, mégis derűt, hitet sugárzó festő, író, régész, egyetemi tanár, azt megtudhatjuk Jelenczki István: Áldom a Teremtőt című kétrészes filmjéből, amelyet vasárnap vetítettek az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A film célja, hogy a magyar őstörténet-kutatásnak, a kiemelkedő tudású László Gyulának állítson emléket.

Küzdelmes utat kellett bejárni László Gyulának és családjának. „A 20. század összes olyan drámai sorsfordulóján átment, ami egy hallatlan erős etikai és morális tartásban nyilvánult meg, életszeretetben, haza és nemzet iránti szeretetben. Ez a megtartó szeretet, egy teljes életet bontakoztatott ki László Gyula esetében, hiszen régész volt, tudós volt, grafikus és festőművész, és kiváló előadó volt, rajongtak az előadásáért az emberek” – mondta a Kossuth Rádióban Jelenczki István, a László Gyuláról szóló portréfilm rendezője.

László Gyula: "Áldom a Teremtőt: a családomért, mestereimért, barátaimért, tanítványaimért, hogy magyarként éltem át az európaiságot és hogy édes anyanyelvünk élt bennem".

László Gyuláék szegénységben éltek, de ahogy mondta, „köszöni a sorsnak ezt a fajta szegénységet, mert megtanította arra, hogy értékelje az életet, értékelje a szegénységben felmutató értéket”. Jelenczki István szerint ott a szegénységben volt valami tisztaság, valami vállalt szerénység, ami végigkísérte az életét.

A rendező elmondta, hogy az életmű hatalmas, olyannyira, hogy szinte nem is lehetett a kétszer 52 percbe belesűríteni. A film „párhuzamos szerkesztésű és csak olyan szöveg hangzik el benne, amit László Gyula leírt, lektorált, ellenőrzött és megjelent” – mondta a filmrendező.

A hagyaték gondozója és kezelője a régész fia, László Zoltán, aki szintén megszólal a filmben. Elmondja: László Gyula soha nem mutatta ki a keserűségét, soha nem mondott senkire egy rossz szót sem. Az életszeretetét és a belső nemességét mutatta mindenki felé. Holott valószínűleg volt benne a keserűség, például azért, mert háromszor jelölték őt az MTA tagságára, de mindháromszor leszavazták.

A filmrendező kitért László Gyula fontos mondatára is: „tudva tudatlan édes nemzetemet szolgáltam”. Jelenczki István szerint ez egy olyan alapállás, ami László Gyula életében, munkásságában jelen volt és ez minősítette mindvégig, a haláláig.

A Magyar Televízióban már készült portréfilm László Gyula közreműködésével, őstörténeti, régészeti kutatásairól, képzőművészi munkásságáról, Bulla Károly szerkesztésében és rendezésében.

Kossuth Rádió/Vasárnapi Újság
  • Szomorú séta ezzel a Gergővel
    Azt, hogy máris zöldebb és szabadabb lett a főváros, szép szülővárosom, nem kérdés, azt csak a hülye nem érzi.
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
  • A diaszpóra magyarsága azonos súllyal jelenik meg a Kárpát-medence magyarsága mellett
    A diaszpóra magyarsága 2010 óta azonos súlyú és azonos méltóságú nemzetrész a Kárpát-medence magyarsága mellett - hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács IX. plenáris ülésén, csütörtökön Budapesten.
  • Várhelyi Olivér baloldali kereszttűzben
    Az EP pártcsaládjai most értékelik a magyar biztosjelölt teljesítményét, majd kora délután ülnek össze, hogy kialakítsák a közös álláspontjukat. Ideális esetben Várhelyi Olivér már ma zöld jelzést kaphat.
  • Osztogat és tisztogat az ellenzék
    Alpolgármesteri székekben, tanácsnoki tisztségekben és jól fizető cégvezetői pozíciókban landolt több olyan ellenzéki politikus, akiknek pártjai, szervezetei sokat tettek azért, hogy sikerüljön leváltani egy-egy kormánypárti irányítású város polgármesterét. Akadt azonban település, ahol gondot okozott, hogy kevesebb a tisztség, mint az éhes száj.
MTI Hírfelhasználó