Közkinccsé teszik az értékeket
Nincs idő tévutakra! Ez a jelmondata a lakiteleki Antológia Kiadónak, amely negyedszázados fennállása alatt 220 könyvet adott ki. A 25 éves évforduló kapcsán a kiadó igazgatójával, felelős szerkesztőjével, Agócs Sándorral beszélgettünk.
2015. október 30. 09:05

– Egy könyvkiadó működtetése nagy felelősséggel jár. Hogyan született meg az Antológia Kiadó ötlete?

– A kiadó ötlete az 1980-as évek elejére nyúlik vissza, abban az időben sokat jártuk az országot Lezsák Sándorral. Irodalmi estekre, kiállításmegnyitókra mentünk, már akkor mondta, hogy egyszer majd kiadót és nyomdát csinálunk Lakiteleken, és azt adunk ki, amit mi akarunk, és nem kell éveket várni egy-egy kötet megjelenésére. Ezt akkor nemigen hittem. Ez az álmunk azóta megvalósult, valóban azt adunk ki, amit mi akarunk, és ha kell, hetek alatt is elkészülhet egy-egy könyv. Akkoriban mindössze három-négy kiadó volt az országban, és évente csak három verseskötet jelenhetett meg például a Móra Kiadó Kozmosz sorozatában. Ennyi volt a terv! A szerzőnek éveket kellett várnia, és sokszor megalkuvásokat is be kellett vállalnia, mert különben nem adták ki a könyvét. Köztudott: tiltott, tűrt és támogatott kategóriába sorolták az írókat, költőket. Emlékszem, a Forgató idő című első verseskötetem – négyéves várakoztatás után – 1990 márciusában jelenhetett csak meg.

– Hogyan ismerkedett meg Lezsák Sándorral?

– Rendszeresen eljártam a kecskeméti művelődési ház irodalmi önképzőkörébe. Egyik este Hideg Antalt, a kör vezetőjét Lezsák Sándor helyettesítette. Mivel tudtam, hogy jönni fog, vittem néhány verset, hátha lesz alkalom arra, hogy át is adhatom. Kíváncsi voltam a véleményére. Ez 1979 elején volt. Elolvasta a verseket, majd egy rövid levélben válaszolt: „Örülök a verseidnek, azt hiszem: átkozott ember vagy Te is, elátkozott. Tudnod kell: csúfosan keserű sorsot kerülgetsz. Vagy az életedet teszed rá, vagy még a közeléből is menekülj!” Levelét ma is őrzöm. Ezek után rendszeresen kijártam a lakiteleki művelődési ház irodalmi estjeire is. Később tagja lettem az Írószövetség József Attila Körének, és nagyon zavart, hogy a kör tagjai közül nem ismertem mindenkit. Ekkor csináltam meg a József Attila Kör lexikonát, amely a kör akkori 133 tagját mutatta be. Nagy sikere volt, évekig haszonnal forgatták a könyvkiadók és a folyóiratszerkesztők. Az Antológia Kiadó 1990 augusztus elsején alakult. Az első két könyvét is én szerkesztettem még külsősként. 1992 novemberében hívott oda Lezsák Sándor, hogy legyek a kiadás előtt álló kéziratok szerkesztője, gondozója. A kiadó legelső könyve az 1987-es lakiteleki találkozó jegyzőkönyve, A magyarság esélyei volt. Már korábban is szerkesztettem több könyvet, így például a Homokfúvás című versantológiát, vagy a '86-ban, a Magyar–Finn Kulturális Egyesület által kiadott Csönd, ének, csönd… – Buda Ferenc ötven esztendős – című kötetet, benne az általam készített Buda Ferenc-bibliográfiával. Akkoriban nem volt ez egyszerű feladat. A Kiadói Főigazgatóság engedélye kellett hozzá, anélkül a nyomda hozzá sem kezdhetett a nyomtatáshoz. Mi a megyei „szerveket” kikerülve szereztük meg a Kiadói Főigazgatóság pecsétjét, ebből óriási botrány lett akkor Kecskeméten. Az Antológia Kiadóhoz kerülésem nagy öröm, nagy felelősség és még nagyobb megtiszteltetés volt számomra. Kiadó és nyomda! Korábban azt sem tudtam, hogyan működik egy nyomógép! A kezdetektől figyeltünk a nyugati magyar irodalomra is, 20-25 nyugati szerző művét adtuk ki eddig. Az anyaországi irodalmi közélet nagy adóssága ez! Igényes szépirodalmi és történelmi tárgyú könyvek megjelentetésére vállalkozunk. Az elmúlt negyedszázad alatt voltak remek időszakaink, voltak iszonyú mélypontjaink, de mégis élünk. Ma már egyre több ismert író szeretne nálunk megjelenni. Ennél nagyobb elismerés nem kell! Azt szoktam mondani, hogy bennünket, az Antológia Kiadót el lehet hallgatni, de megkerülni nem lehet!

– Sorolna néhány nagysikerű könyvet?

– Nagy sikere volt például 1993-ban a Vörös könyv 1919 című könyvnek, ami az úgynevezett dicsőséges 133 nap valós történetét írja le dokumentumokkal, képekkel alátámasztva. Szintén abban az évben jelent meg az ’56-os Sortüzek első kötete. Amikor a kiadóhoz kerültem, levélben megkerestük azokat a fiatal költőket, akiknek akkoriban nem volt publikálási lehetőségük. Így jelent meg nálunk többek között Tóth Erzsébet, Szikra János, Léka Géza, később Döbrentei Kornél, Nagy Gáspár könyve. A legnagyobb élményem a Páskándi Gézával való közös munka volt, a királydrámáit tartalmazó kötetét szerkeszthettem akkoriban. Figyeltünk arra is, hogy a környezetünkben élő szerzők műveit is kiadjuk, ami egyébként nem a mi feladatunk lett volna… Így jelent meg nálunk többek között Zám Tibor, Dobozi Eszter, Turai Kamil, Lovas Dániel, Kálmán Lajos, Békés József kötete…

– Önnek több verseskötete is megjelent már. Melyik a nagyobb szerelem, a költészet vagy a könyvkiadás?

– Abban a szerencsés és egyben szerencsétlen helyzetben vagyok, hogy mindkettőt nagyon szeretem, de sajnos a költészetre nem jut elég időm. Nagyon nehéz ellopkodni az időt magamra. Én szerkesztem, tördelem és korrektúrázom is a könyveinket. A szépirodalom, a vers valóságalakító hatása mindig fokozható, még akkor is, ha mondjuk elhallgatják, vagy éppen semmi remény nincs a mű megjelenésére. Ma már ott tartunk, hogy a tankönyveinkből kiszorulnak a nagy írók, költők, egyébként is mindenhonnan kiszorulnak, pedig verset írni akkor is muszáj, főleg, ha az ember nem akar beledögleni idő előtt. Jelenleg a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum újabb könyvein dolgozom. Ezek közül az egyik a Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Nagyon izgalmas, fiatal kutatók vizsgálják, hogyan tűntek el a rendszerváltás előtt a hagyományos magyar ünnepek. De készül egy feldolgozás a taxisblokádról, és szerkesztés alatt áll az a könyv is, ami fiatal egyetemisták kutatásai alapján a Kárpát-medencei magyar értékeket dolgozza fel. És nem szeretném kihagyni a sorból például Szász András első regényét sem.

– Az építőiparból nyergelt át a könyvkiadásba. Nem bánta meg a váltást?

– Véletlenül sem! Több mint tíz évig a kecskeméti házgyárban dolgoztam technológusként. Azért mentem annak idején építőipari szakközépiskolába, hogy komolyabb szakma legyen a kezemben. Nagyon jó érzékem volt hozzá, s később nagyon sok mindent hasznosítani tudtam a versírásban is. Az építészetnél és a versírásnál is az alap a legfontosabb. Ha nincs szilárd alap, összedől a ház vagy a vers is. A könyvszerkesztést a saját tapasztalataim alapján tanultam meg, ma már öt-hat szakma biztos alkalmazása van a birtokomban. Nagyon megterhelő ez, ám az a jó benne, hogy bármikor lehet csinálni: éjszaka, hétvégén, vagy akár ünnepnap is. Azonban ha kell, félre tudom tenni a munkát bármikor egyetlen kézmozdulattal, és verset írok akár reggelig! A következő kötetem talán tavaszra megjelenik.

Névjegy

Agócs Sándor költő, szerkesztő 1957-ben született Jánoshalmán. Versei 1980-tól jelennek meg hazai és külföldi folyóiratokban, antológiákban. Eddig három önálló verseskötete jelent meg Forgató idő (1990), Háttér (1995), Ördöglakat a számon (2010) címmel. Közben világra segített további 220 könyvet. Munkáját több díjjal is elismerték: József Attila Irodalmi díj (Cleveland) (1988), Kölcsey-díj (1994), Pilinszky-díj (1996), Márton Áron Emlékérem (2012).

Vajda Piroska, baon.hu
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • A Velencei Bizottság szerint is szembemegy a nemzetközi joggal az ukrán nyelvtörvény
    A Velencei Bizottság friss szakvéleménye ismételten világossá tette, hogy az előző ukrán elnök hivatali idejében elfogadott nyelvtörvény elveszi a nemzeti közösségek már meglévő, szerzett jogait az anyanyelv-használattal kapcsolatban – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton az MTI-vel.
  • Stadionstopból kórházstop lett Budapesten
    A fővárosi önkormányzat baloldali többségű vezetése olyan háttéralkukat kötött, amelyekkel Demszky- és a Gyurcsány-korszak emberei tértek vissza Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerint. Hangsúlyozta: egyelőre türelmesek a főpolgármesterként még tapasztalatlan Karácsony Gergellyel, ám elvárják, hogy a főváros lássa el a saját feladatait, s jövő év elejére kész Budapest-ví­ziót is várnak Karácsonytól és szövetségeseitől.
  • Bayer Zsolt: Húsz esztendőm hatalom…
    Ha tizenöt éves vagy, te vagy a legalkalmasabb világmegváltónak, de ha huszonkét éves, végzős joghallgató vagy és konzervatív, akkor nem vagy alkalmas ifjúságügyi helyettes államtitkárnak.
MTI Hírfelhasználó