Klímacsúcs: áttörésben bízik az ENSZ
Reményteljesek, de még mindig nem elegendőek az üvegházhatású gázok csökkentésére tett vállalások az ENSZ szerint. A világ országainak vezetői decemberben ülnek össze, hogy közös tervet dolgozzanak ki a globális felmelegedés megelőzésére.
2015. október 31. 12:55

November utolsó napján kezdődik meg a civilizációnk szempontjából sorsdöntőnek titulált ENSZ-klímacsúcs Párizsban. A világ 196 országának vezetői abban igyekeznek közös nevezőre jutni, hogyan állítsák meg a globális felmelegedést, visszafogva az üvegházhatású gázok kibocsátását. „Az országok vállalásainak döntő többsége, mintegy 105, konkrét csökkentési célokat határoz meg. Ez jelentős előrelépés a koppenhágai 27-hez képest” – utalt Taryn Fransen, a nemzetközi kutatóintézeteket összefogó Open Climate Network igazgatója a 2009-es dániai tárgyalások eredménytelenségére. Azóta számos ország álláspontja változott, ám még több kérdésben nincs egyetértés.

Az ENSZ arra kérte az országokat, hogy október elejéig fogalmazzák meg nemzeti vállalásaikat, az úgynevezett INDC-ket (Intended Nationally Determined Contributions). A cél egy olyan globális megállapodás tető alá hozása Párizsban, mely biztosítja, hogy a globális középhőmérséklet emelkedése 2 Celsius-fok alatt marad az évszázad végéig az ipari forradalom előtti szinthez képest. A tudósok szerint ugyanis ez az a határ, mely feletti növekedés visszafordíthatatlan környezeti folyamatokat indít el. „A 2 Celsius-fokos cél karnyújtásnyira van” – írta az ENSZ tegnap kiadott dokumentuma, mely a világ országainak vállalásait összesíti. Nagy eredmény, hogy az ígéretek lefedik a globális kibocsátás mintegy 86 százalékát, bár a felmelegedést így is 2,7 Celsius-fokra prognosztizálják a század végéig. „Ez nem elég, de sokkal jobb, mint az eddigi négy-, öt-, illetve még több fokos előrejelzések” – mondta Christina Figueres, az ENSZ klímaügyi vezetője.

Az áttörést most az jelenti, hogy míg a klímaváltozás elleni harcban eddig Európa járt elöl, most a legnagyobb kibocsátók álláspontja is változóban van. Tavaly a világ széndioxid-kibocsátása stagnált, ami Kínának köszönhető, mely a jelenleg a legtöbbet fektet megújuló energiaforrásokba. Az ország ígéretet tett arra is, hogy 2030-ig a 2005-ös szinthez képest 60-65 százalékkal csökkenti az egységnyi GDP-re jutó károsanyag-kibocsátást. Kína mellett az Obama-kormány is elkötelezett a klímavédelem mellett, és a nagy környezetszennyezők között utolsóként India is vállalást tett. A világ 196 országából 154 fogalmazott meg ígéretet, persze kérdéses, hogy ezeket mennyire fogják betartani. A klímacsúcs egyik fontos célja ezért most az, hogy olyan jogi keretet hozzon létre, amely kötelezővé teszi a vállalások végrehajtását.

A részt vevő országok feladata lesz továbbá a 100 milliárd dolláros kérdés megválaszolása is: a 2009-es koppenhágai ENSZ-klímacsúcson ugyanis ekkora összeget ajánlottak fel a gazdag országok a szegényebbek részére, melyek a fejlett országokat tartják felelősnek a globális felmelegedés kialakulásáért. Az összegből, mellyel a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítenék, a fejlődő országok még nem sokat láttak, sőt még a finanszírozás mikéntje sem tisztázott.

A Föld órája pedig ketyeg, a klímaváltozás ugyanis az egész világra hatással lehet. A Berkeley és a Stanford Egyetem kutatásai szerint a legnagyobb terhet a trópusokon és szubtrópusokon fekvő fejlődő államok viselik majd, azonban az életszínvonal-esés minden országban bekövetkezhet. A tanulmány szerint az évszázad végére 20 százalékkal csökkennek világszerte az átlagjövedelmek, az éghajlatváltozással járó vízhiány, illetve vízbőség pedig jelentős migráció megindulását idézheti elő a közel-keleti, illetve afrikai területekről. Kérdés persze, hogy a 2 Celsius-fokos cél mennyire tekinthető „szentírásnak”, számos kutató szerint ugyanis a felmelegedésért nem a szén-dioxid a legnagyobb felelős, míg mások az emberi tevékenység szerepét is megkérdőjelezik az éghajlatváltozásban.

Magyaridok.hu
  • A Föld napja
    Az emberiség egész létmódjának kell megváltoznia, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát.
  • A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti
    A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti, továbbra is fontos a védelmi és járványügyi intézkedések, valamint a higiénés rendszabályok betartása, a pincéreknek a teraszokon is kötelező lesz a maszkviselet, a vendégeknek csak akkor, ha belépnek a vendégtérbe - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs nevében a csütörtöki online sajtótájékoztatón.
  • Az ország szabadságát jelképezi a megújuló Citadella
    Elkezdődött a Citadella megújítása Budapesten. A hosszú évek óta elzárt és mára lepusztult erőd felújítása 2023-ig tart - közölte a Várkapitányság az MTI-vel csütörtökön.
MTI Hírfelhasználó