A válságok társadalmi és gazdasági hatásairól tanácskoztak Szegeden
A világ különböző régióiban jelentkező pénzügyi, gazdasági krízisek továbbterjedésének sebessége rendkívüli módon felgyorsult az elmúlt évtizedekben.
2015. november 2. 21:53

Ebben értettek egyet a válságok társadalmi és gazdasági hatásairól rendeztek hétfői szegedi kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gazdaságtudományi Karán szervezett beszélgetésen elmondta, többek között a globalizáció erősödése és a kommunikáció fejlődése következtében a válságok lefutása felgyorsult, a világban jelentkező krízisek hatásai egyre hamarabb érezhetőek Magyarországon.

Az SZTE professzoraként is dolgozó szakember felhívta a figyelmet arra, Magyarország gazdasági teljesítményét a rendszerváltozás óta folyamatosan külső finanszírozással érte el, kezdetben a privatizációs bevételek, majd az eladósodás, az utóbbi időszakban pedig az uniós támogatások jelentették ezt a forrást.

"Ha nem akarunk újabb válságba kerülni, 2020-ra költségvetési és gazdasági értelemben is önfenntartóvá kell, hogy váljunk" - hangsúlyozta Kovács Árpád. Hozzátette: ezért nagyon sokat kell dolgozni a következő években, de a cél nem elérhetetlen, az idei évre várható 2 százalék körüli költségvetési hiány ebben az irányba tett jó lépés.

Szapáry György, a jegybank korábbi alelnöke úgy fogalmazott, a 2008-ban az Egyesült Államokból indult pénzügyi válság gazdasági, majd politikai krízissé alakult, és ezek következményeként bizalmi válság alakult ki. Ennek hatásaként nyúlt hosszúra a válságból való kilábalás időszaka. Olyan országokban, ahol a költségvetési hiány és az adósság is alacsony, a fogyasztók a bizalom hiánya miatt továbbra sem költik a pénzt, inkább a megtakarítás mellett döntenek - tette hozzá.

A szakember rámutatott, Magyarország az elmúlt években a költségvetési hiány és a külső forrásokra való utaltság csökkentésével mérsékelte sebezhetőségét.

Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára szerint a bizalmi válság egyik következménye a túlszabályozottság, ez az oka annak, hogy a pénzintézetek nem tudnak a gazdaságban olyan aktív szerepet játszani, mint amilyenre szükség lenne.

A főtitkár közölte, a Bankszövetség megállapodott a jegybankkal azokról a lépésekről, melyek rövid távon ellensúlyozni tudják a növekedési hitelprogram kivezetésének hatásait a vállalkozások hitelezésében.

Hári Tibor, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársának azon felvetésére, hogy a pénzügyi kultúra erősítésére lenne szükség, Kovács Levente elmondta, az elmúlt tanévben - az Európai Bankföderáció kezdeményezéséhez csatlakozva - a szövetség 660 iskolában tartott a diákoknak foglalkozásokat a családi költségvetés témájában. A kedvező fogadtatásnak köszönhetően az idei tanévben a programot már valamennyi iskolára kiterjesztik.

MTI
  • Gulyás: még bőven vannak kapacitások az egészségügyben
    A magyar egészségügy továbbra is képes ellátni a megnövekedett feladatát, bőven vannak még szabad ágykapacitások, így minden rászoruló színvonalas ellátást kaphat. A jövő hétig nem változnak a jelenlegi korlátozások - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online Kormányinfón a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapcsolatban.
  • Tisztifőorvos: könnyítik a gyógyszerhez jutást
    Jogszabályokkal könnyítik a gyógyszerekhez és a gyógyászati segédeszközökhöz jutást - közölte az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs csütörtöki, online sajtótájékoztatóján.
  • Máért - Semjén: 2021 legyen a nemzeti újrakezdés éve!
    Legyen 2021 a nemzeti újrakezdés éve - javasolta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet ülésén csütörtökön. A tanácskozást a járványhelyzet miatt idén online rendezték meg.
MTI Hírfelhasználó