Muravidéken is elindult a hungarikum mozgalom
Szükség van arra, hogy a határokon túli értékgyűjtés kellő lendületet kapjon - mondta el Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár Lendván, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzetiségi Közösség által rendezett, Muravidéki magyar értékeink nyomában című konferencián.
2015. november 5. 11:02

Szakáli István Loránd előadásában rámutatott: a hungarikum törvény a maga nemében egyedülálló Európában. Hasonlóra van példa, de azok inkább termékekről szólnak, míg nálunk ez a törvény ágazatokon átívelő szabályozást biztosít.  A törvény 2012-ben született meg ugyan, de maga a gondolat sokkal messzebbre mutat vissza. A magyarság XX. századi történelme negatív elemekkel terhelt, nemzeti büszkeségünkön számos csorba esett. A szocialista internacionalizmus eszmeiségének idején nem volt érték, ami magyar volt, majd a rendszerváltás után többre értékeltük a globalizáció termékeit.  Többek között azért kell foglalkoznunk a hungarikumok ügyével, hogy tisztában legyünk saját értékeinkkel és el tudjuk foglalni Európa és a világ népei között a bennünket megillető helyet.

A helyettes államtitkár kiemelte, a hungarikum törvény nem akar túlszabályozni, inkább az alulról jövő kezdeményezéseknek kíván teret adni. A törvény értelmében a nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme egy alulról felfelé építkező rendszerben, az úgynevezett Nemzeti Értékpiramisban történik, az értékek gyűjtésében fokozatosság érvényesül, a piramisnak minden eleme egyaránt fontos. Szakáli István Loránd felhívta a figyelmet arra, hogy a hungarikum törvény nemzeti törvény, teljes egészében a magyarokról szól, éljenek azok a Kárpát-medence vagy a világ bármelyik szegletében.

Az előadó beszámolt a hungarikum törvény elfogadása óta felhalmozódott tapasztalatokról. A hungarikum mozgalmat illetően az elmúlt három év igazi sikertörténet, közel 550 települési értéktár bizottság jött létre, ami azonban Magyarországon sikertörténet az a határokon túl nem az.  Nem sikerült a külhoni magyarságot kellő eredményességgel úgy megszólítani, hogy érezzék, a hungarikum törvény róluk is szól. Szükség van arra, hogy a határokon túli értékgyűjtés kellő lendületet kapjon, ennek érdekében jelent meg idén márciusban az első, külhoniaknak szóló pályázati felhívás, mindezzel a hungarikum törvény szellemiségének pozitív, közösségformáló hatását kell a határon túli magyarlakta területekre is kiterjeszteni. Továbbá beszámolt arról is, hogy a hazai és a külhoni értékgyűjtés támogatására, valamint a kihaló félben lévő hagyományos népi mesterségek tovább örökítésére október 26-án megjelentek az idei hungarikum pályázatok, azzal a céllal, hogy serkentsék a közös értékgyűjtést.

A helyi gazdaságfejlesztés kitörési pontot jelenthet a közösségek számára a globalizálódó világban.  Azonban helyi gazdaságfejlesztés csak ott lehet eredményes, ahol vannak helyi erőforrások, ezek az erőforrások megegyeznek a helyi értékekkel. Tisztában kell lennünk meglévő értékeinkkel, mert csak azokkal sáfárkodhatunk. A hungarikum egy nemzeti márka, a Hungarikumok Gyűjteményében számos olyan elem van, amely gazdasági sikerekkel kecsegtethet, többek között ezért is van a szükség összefogásra - mondta el a helyettes államtitkár.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke köszöntőjében elmondta, Muravidék is becsatlakozik a Kárpát-medencére kiterjedő hungarikum mozgalomba, mindezzel az a céljuk, hogy minél több embert vonjanak be az értékgyűjtés folyamatába.

 

Földművelésügyi Minisztérium Sajtóirodája
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Hatvanöt éve végezték ki Tóth Ilonkát, az 1956-os forradalom mártírját
    Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás koncepciós perei közül az egyik legbotrányosabb eljárásban ítélték halálra a 24 éves Tóth Ilonát. A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája alapján ki lehet mondani, hogy Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket.
  • Karácsony Gergely elszólta magát
    Magyarázkodni akart Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután kiderült, hogy Brüsszel utasítására lejjebb veszik a világítást, nyáron a klímát, télen a fűtést a közintézményekben.
  • Lengyel–ukrán föderációról álmodnak
    Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.
MTI Hírfelhasználó