Lakomák, vigasságok, Márton napi hagyományok
Egyre népszerűbbek Magyarországon is a Márton napi, november 11-i libalakomák, és egyre szélesebb körben válnak ismertté a népi hagyományok.
Utoljára frissítve: 2015. november 11. 08:38
2015. november 8. 12:11

Ilyen például a német eredetű fáklyás felvonulás - mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában.

Elmondta: Szent Mártont "az új bor bírájának" is tartják, mivel ekkorra érik meg általában annyira az új bor, hogy érdemes legyen megkóstolni. Ekkortájt volt "a kisfarsang" ideje, az utolsó "jó ivások időszaka" advent előtt, amikor már nem tartottak lakodalmat, hangos táncos mulatságokat.

A néprajzkutató ismertette: Márton Pannóniában, a mai Szombathelyen született 316-ban vagy 317-ben római katonatiszt fiaként. Hamar kereszténnyé vált, Franciaországban, Tours-ban lett püspök, ahol nagyon közkedvelt szent. Szent István király Szűz Mária után őt nevezte Magyarország legfontosabb védőszentjének - mondta Tátrai Zsuzsanna.

- - -

Szent Márton a mai Magyarország területén született 316-ban Sabariában, a mai Szombathely területén egy római tribunus fiaként. Apját követve először belépett a hadseregbe. Majd megtérése után misszionárius lett. Püspökké 371-ben választották. 397-ben halt meg in Candens-ben Franciaországban.

A legenda szerint Amiens kapuja előtt megosztotta kabátját (eltépte) egy kéregető koldussal. Amikor őt az emberek püspöknek akarták megválasztani, akkor búvóhelyet keresett magának és a libaólba bújt. A libák gágogása árulta el őt. Innen a "Márton lúdja" elnevezés. A katonák, utazók, foglyok, rabok, parasztok, pásztorok pártfogója, patrónusa volt.

Régen ezt a napot tartották az emberek a télkezdetnek. Ezen a napon fejezték be a mag és a szőlőszüretelést és elkezdődik a disznóvágások ideje. A 6. században ettől a naptól kezdődött a karácsonyig tartó ádvent.

A középkor legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott. Emlékét helységnevek, imák és oltárképek egyaránt őrzik.

A krónikák szerint Szent Márton napja a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Az erdélyi pásztorok e-napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte és tavasszal az állatok kihajtására használta. Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta volna.

Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”

Egy kalendáriumi regula szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” „A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor.

Népszokások

Baranyában azt tartják, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg.

Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is mondtak, a gazda megfizette a bélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. A bősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat.

A Dunántúlon különösen Vas megyében még sokan emlékeznek arra, hogy Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a házakat köszöntőjükkel. Kezükben dús lombú nyírfavesszőt tartottak, melyből a gazdának is adtak, hogy tavasszal ezzel hajtsa először a jószágot a legelőre. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: „Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van”. Baranya, a Mura-vidék lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág.

Néhol Márton-nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap. Dunaszerdahelyen híres volt a Márton-napi vásár. A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek.

 

Finomságok Márton-napra

Libacomb aszalt szilvával

Hozzávalók: 4 db libacomb, 2 paprika, 2 paradicsom, 10 dkg vegyes zöldség, 3 gerezd fokhagyma, 20-25 szem aszalt szilva, 1 dl vörösbor, cukor, fahéj, olaj, só, bors, majoránna

Elkészítés: A libacombokat sózzuk, borsozzuk, majd szórjuk meg a majorannával. A tepsibe rakott libacombok mellé szeletekre vágott zöldséget, 1 paprikát, 1 paradicsomot és fokhagymát teszünk, kevés olajat és vizet is öntsünk rá. Közepesen meleg sütőben, alufólia alatt 1 óra alatt puhára pároljuk, majd pirosra sütjük. Az aszalt szilvát beáztatjuk, serpenyőben, kevés vajon egy evőkanál cukrot karemellizálunk. Ehhez hozzáadjuk a szilvát, őrölt fahéjjal megszórjuk, és azonnal felengedjük vörösborral. Rövid ideig pároljuk.

Ludaskása

Hozzávalók 4 személyre: 25 dkg árpagyöngy, 1 libaaprólék, 1 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér, 2 fej vöröshagyma, 2 evőkanál olaj, 1 kávéskanál pirospaprika, 1 babérlevél, 1 kávéskanál majoránna, 2 evőkanál ételízesítő.

Előkészítés: Az árpagyöngyöt a főzés előtt körülbelül 1 órával hideg vízbe beáztatjuk. A libaaprólékot gondosan megtisztítjuk, megmossuk, és feldaraboljuk. A sárgarépát, a petrezselyemgyökeret megtisztítjuk, megmossuk, és karikára vágjuk. A hagymát meghámozzuk, egyiket apróra vágjuk, a másikat felkarikázzuk.

Elkészítés: Egy lábasba olajat öntünk, felforrósítjuk, beletesszük az apróra vágott hagymát, és üvegesre pirítjuk. Megszórjuk pirospaprikával. Beletesszük a libaaprólékot, a zöldségeket, megsózzuk, borsozzuk, és hozzáadjuk a fűszereket és az ételízesítőt. Felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi, és lefedve lassú tűzön kb. 40 percig pároljuk. Leszűrjük a beáztatott árpagyöngyöt, hozzáadjuk a zöldséges húshoz, és lefedve kb. 45 percig lassú tűzön készre főzzük. A ludaskását egy nagy előmelegített tálra szedjük.

Árpagyöngy helyet készíthető rizzsel is, csak akkor a húst és zöldséget kb. 1 óra hosszat főzzük, majd utána tesszük hozzá a rizst, amivel még kb. 25 percig pároljuk.

Töltött libanyak

Hozzávalók: 2 libanyakbőr, 30 dkg darált libahús, 3 zsömle, pirospaprika, őrölt gyömbér, fokhagyma, só, bors

Elkészítés: A hozzávalókból (a zsömlét előtte beáztatjuk, kinyomkodjuk) fasírtszerű masszát készítünk, ízlés szerint tehetünk bele még apróra vágott petrezselyemzöldet is. A nyakbőrök egyik végét zsineggel összekötjük. A tölteléket habzsák segítségével a nyakbőrbe töltjük. A töltött nyakak végét hústűvel összezárjuk és kizsírozott tepsibe tesszük. A nyakakat kiolvasztott zsírral megkenjük, alufóliával letakarjuk és 180 fokra előmelegített sütőbe tesszük. A 2-3 órás sütés közben többször szurkáljuk meg hústűvel, hogy a pára eltávozzon és a nyak ne hasadjon ki. Az utolsó negyedórát már alufólia nélkül süssük, hogy szépen megpirosodjon. Könnyebb felszeletelni, ha negyedórát pihentetjük. Különféle köretekkel pl. sólettel tálalhatjuk.

(Forrás: sulinet.hu, bogacs.com, pertedli.hu, torzsasztal.hu)

mti, gondola
  • Áder: Ne tévesszünk mértéket, amikor klímakatasztrófáról beszélünk
    Helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket – mondta Áder János köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
  • Sorsdöntő öt év vár Európára
    Ha a számok nyelvére fordítjuk le azt, ami az elmúlt években történt, akkor az iszlám terjedése Nyugat-Európában már elérte a kritikus szintet.
  • Varga Judit a kereszténydemokratáknál
    A Városliget Caféban rendezett találkozón Varga Judit miniszter derűs felszabadultsággal beszélt gyerekkoráról, diák éveiről. Kiemelte: a sport és a zene alakította karakterét. Távolugrás, síkfutás, kosárlabda, hegedű és több nyelv elsajátítása – ezek is ennek a korszaknak a „hozományai”.
MTI Hírfelhasználó