Országgyűlés: a bőség kosarában!
Hosszú hetet köszönt újra a Tisztelt Ház Az előre jelzett tervek szerint majd kéttucat törvényjavaslat kaphat zöld utat. Nem meglepetés: ellenzéki indítvány nem ékelődött közéjük. Készülő új törvények garmadájával is találkozhatnak.
2015. november 14. 10:53

Hétfőtől újra négy  napon át ütközhetnek a honanyák és a honatyák. Napirend előtti és utáni felszólalásokkal, hangos kérdésekkel, válaszokkal, interpellációkkal ingerelhetik egymást, a fő eseménynek azonban - értelemszerűen - a törvényjavaslatok vitái ígérkeznek. Mindez félreérthetetlenül jelzi: a szorgalommal aligha lesz baj. Zúghat, zakatolhat a Tisztelt Ház. Kedd lesz a zárószavazások napja. Az előre jelzett tervek szerint majd kéttucat javaslat kaphat zöld utat. Nem meglepetés: ellenzéki indítvány nem ékelődött közéjük. Íme.

Magyarország és a Belga Királyság között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről. 

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország és a Belga Királyság között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kötelező hatályának elismerésére. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az Európai Unió Tanácsa által a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvóták szerinti elosztásáról elfogadott határozattal összefüggésben indítandó bírósági eljárásról.

Az előterjesztők tudatában annak a történelmi kihívásnak, amelyet az irreguláris migráció napjainkban az Európai Unióra és benne Magyarországra nézve jelent, elismerve a kormány által a migrációs válsággal összefüggésben eddig kifejtett erőfeszítéseket, és egyetértve a kormány által eddig képviselt állásponttal, amely szerint hibás az Európai Unió által választott azon megoldás, mely a nemzetközi védelmet kérők tagállamok közötti, kötelező kvótákon alapuló elosztását írja elő.

A javaslat megállapítva, hogy a nemzetközi jog alapján egyetlen szuverén állam sem kötelezhető arra, hogy átvállaljon és elbíráljon más tagállamban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet, elutasítja kötelező kvóták elfogadását. (Előterjesztők: Fidesz-KDNP képviselők. Szövege: PDF.)

A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról. 

A törvényjavaslat alapvető és legfontosabb célja, hogy olyan jogi környezetet biztosítson, ami lehetővé teszi Magyarország részéről is a hivatalos fejlesztési támogatás hatékony és gyors nyújtását az erre jogosult fejlődő országokban.

A jelenlegi migrációs- és menekültválságban is felmerülő megoldási javaslat a közép- és hosszútávon elérhető élhető körülmények megteremtése, amelynek elősegítése a fejlett és fejlődő világ együttműködésén kell, hogy alapuljon. E fejlesztési partnerség sikere vehetné elejét annak, hogy ezen országok (jellemzően Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia egyes országai) nehéz sorsú közösségei tömegesen útra keljenek az európai jóléti államok felé. Ehhez jól működő és rugalmasan reagálni tudó nemzetközi fejlesztési együttműködési (NEFE)  és humanitárius segítségnyújtási mechanizmus szükséges a donorok, így Magyarország részéről is. (Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.)

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról.

Az államot megillető halgazdálkodási jogok haszonbérletére 15 évre kötött, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek haszonbérleti szerződéseinek jelentős része (673 nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén 2015-ben, 2016-ban pedig mintegy 300 vízterület) jár le. A folyamat zökkenőmentes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges a megfelelő jogszabályi háttér kialakítása. A módosítás a vagyonkezelési szerződéssel, vagy haszonbérleti szerződéssel való hasznosítási lehetőségek mellett a jövőben lehetővé teszi a kijelölés útján történő hasznosítást is, annak érdekében, hogy a hazai horgásztársadalom lehető legszélesebb körben, átlátható módon vehessen részt a halgazdálkodásra alkalmas vízterületek hasznosításában.

A horgász egyesületek országos érdekképviseletét ellátó, bírósági nyilvántartásba vett, jelenleg 26 tagszövetséget, a tagszövetségekben több mint ezer egyesületet, s ezekben az egyesületekben közel 320 000 tagot számláló szervezet bevonása lehetővé teszi a halgazdálkodási jog minél szélesebb körben történő, átlátható hasznosítását. (Előterjesztő: dr. Szűcs Lajos Fidesz képviselő. Szövege: PDF. )

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról.

A törvényjavaslat a földforgalmi törvény hatálya alá tartozó mezőgazdasági- és erdőgazdasági földek haszonbérletére kötött szerződések esetén lehetővé teszi, hogy a szerződésben megállapított haszonbér a törvényjavaslatban meghatározott időszakonként felülvizsgálható, és az Agrárkamara szakértői becslésében foglaltaknak megfelelő piaci mértékben meghatározható legyen. A javaslat az ilyen tartalmú szerződésmódosításra irányuló kezdeményezés szabályait állapítja meg.(Előterjesztő:  Győrffy Balázs, - Fidesz képviselő. Szövege: PDF.)

Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során a fogyasztók védelme érdekében szükséges egyes törvények módosításáról.

Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység a hagyományostól eltérő kereskedelmi formák egyike, ahol a fogyasztók fokozott védelmet igényelnek. A vállalkozások a legtöbb esetben magányos időseket céloznak meg, szerveznek részükre programokat, akik ezért úgy érzik, hogy cserébe „hálával” tartoznak és olyan magas áron kínált termékeket vásárolnak meg, amelyekre valójában nincs is szükségük. Az ilyen módon értékesített termékek kifizetése – önerő hiányában – sok esetben súlyos anyagi terhet, drága hitelek felvételét jelenti az érintett családok részére, negatív következményei hosszú éveken át érzetethetik hatásukat.

Tapasztalható, hogy ezek a termékek a hagyományos kereskedelmi forgalomban kapható hasonló jellegű árukhoz képest jelentős mértékben túlárazottak. Egyértelműen megállapítható, hogy a cégek csak az értékesítésről szóló szerződés megkötéséig és a termék átadásáig készségesek, ezután a fogyasztók részére már elérhetetlenné válnak. Különösen igaz ez az általuk közvetített hitelekre, mert esetleges nemfizetés esetén a fogyasztók már egy-egy pénzügyi intézménnyel állnak szemben.

Mindezen indokok alapján nem tűr halasztást a fogyasztóknak a koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztók védelme érekében szükséges törvények módosítása. (Előterjesztők:  dr. Semjén Zsolt, Harrach Péter, dr. Latorcai János, dr. Rubovszky György, dr. Aradszki András, dr. Seszták Miklós, dr. Rétvári Bence, dr. Vejkey Imre, - KDNP képviselők. Szövege: PDF.)

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról.

A javaslat az informatikai, technikai lehetőségeket alapul véve pontosítja, egyértelműbbé teszi és bővíti a polgári per során irányadó elektronikus kapcsolattartás szabályait. Nevesíti azokat a kivételeket, amikor a kötelező elektronikus kapcsolattartás hatálya alá tartozó alanyok tekintetében is papír alapú lehet a kapcsolattartás.

Pontosítja, kiegészíti a polgári perben irányadó elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat. Meghatározza - többek között -  az elektronikus kézbesítési vélelem megdöntésének feltételeit, az elektronikus kapcsolattartás megszegésének jogkövetkezményét, az okiratok digitálissá történő átalakításának és megőrzésének szabályait.

Előírja, hogy amennyiben a képviselet ellátására több személy is jogosult, hogyan lehet a bírósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani, valamint a kézbesítési rendszer működőképességének biztosítása érdekében a nagy méretű elektronikus beadványok részletekben való beküldésének szabályait.  

Rögzíti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekre, valamint a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekre vonatkozó sajátos kézbesítési és digitalizálási rendelkezéseket.

Megteremti a távmeghallgatás szabályait a bírósági jó gyakorlatok figyelembe vételével.

Lehetővé teszi a felek, tanúk, szakértők meghallgatásának, kihallgatásának lefolytatását - megkeresett bíróság közbeiktatása nélkül - akkor is, ha a félnek, a tanúnak vagy a szakértőnek a tárgyalás kitűzött helyszínén való megjelenésére nincs módja.

Tartalmazza azon hatásköri szabályt is, amely egyértelművé teszi, hogy a közhatalommal okozott kár megtérítése iránt indított per mellett, az a per is a törvényszék hatáskörébe tartozik, amelyet a közhatalom gyakorlása során okozott személyiségi jogsértések miatti sérelemdíj megfizetése iránt indítanak.  (Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról. 

Célja, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj a módosítást követően továbbra is biztosítsa a az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységéhez szükséges költségvetési bevételi forrást európai uniós aggályok nélkül. Ennek érdekében fenntartja és kiterjeszti az általános 0,1 százalékos díjmértéket. A felügyeleti díj továbbra is az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős hivatali szervezetrendszer bevétele marad, amely őrködik azon, hogy kiváló minőségű, biztonságos és egészséges élelmiszer kerüljön a háztartások asztalára, lévén az európai uniós jogszabályok nem is engedélyezik a felügyeleti díj más célú felhasználását. A törvényjavaslat a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba és átmeneti rendelkezést tartalmaz a 2015. évben érintett bevallókra.(Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény módosításáról. 

A pálinkák földrajzi árujelzőinek uniós oltalmából eredő jogérvényesítés  szükségessé teszi, hogy a Pálinka Nemzeti Tanács megfelelő hatáskörrel rendelkezzen. A törvényjavaslat alapján a Pálinka Nemzeti Tanács jogi személlyé, köztestületté válik, amely közfeladatai tekintetében a származás-, minőség és eredetvédelemmel, a pálinka piacra jutásának elősegítésével, a pálinka mint nemzeti kincs megóvásával kapcsolatos közfeladatokat látja el. A törvényjavaslat a Pálinka Nemzeti Tanács közfeladatává teszi többek között az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező pálinka, törkölypálinka termékleírások betartásának vizsgálatát, az uniós földrajzi jelzés oltalommal összefüggő jogérvényesítést, a jogsértőkkel szembeni fellépést. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter.  Szövege: PDF.)

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, valamint az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosításáról.

A javaslat - többek között - meghatározza, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján 2016. január 1-jét követően rendszeresített gyűjtőedény méretek (60, illetve 80 literes gyűjtőedény), valamint az egyéb újonnan bevezetett gyűjtőedény esetében alkalmazható hulladékgazdálkodási díj megállapításának szabályait. 

A közszolgáltatás folyamatosságának érdekében pótolja azt a korábban nem létező szabályozást is, arra az esetre, ha a településen a közszolgáltatás bármelyik szerződő fél jogellenes tevékenysége folytán, vagy a közszolgáltató kiválasztásának  eredménytelensége miatt átmenetileg szünetel. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról.

A törvény célja, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsen a vad és a vadász, a természet és a gazdák számára egyaránt. Figyelembe veszi a társadalmi és szakmai szervezetek részéről megfogalmazott igényeket, a hagyományos vadgazdálkodás értékeire építve az összhang megteremtésével segíti a stabil és tartalmas vadgazdálkodási környezet kialakítását. A kiszámíthatóság érdekében megtartja a földtulajdonosok döntési kompetenciáját a vadászterületek kialakítása során, emellett azonban a területkialakítás eljárását oly módon kívánja újraszabályozni, hogy a vadászati hatóságnak aktív szerepvállalást ír elő. Emellett a tulajdonosi közös képviselő jogai és kötelezettségei is tisztázásra kerülnek, előírás, hogy a haszonbérlőnek az adott vadászati évre vonatkozóan, a haszonbérleti díj 90 %-át  előre kell fizetnie.

Jelentős változást hoz a vadgazdálkodási törvényben a vadkárok megelőzése tekintetében, hogy tételesen meghatározásra kerültek mind a vadászatra jogosult, mind pedig a földhasználó kötelezettségei. Legfontosabb elemeként rögzíti, hogy a vadállomány nemzeti értékünk és a természetes életközösségek része, így nem tekinthető rendellenességnek a mező- és erdőgazdasági területeken történő megjelenése. Ebből következően a vad táplálkozása a gazdálkodás természetes velejárója, melyet a gazdálkodó meghatározott értékhatáron belül köteles elviselni, ennek mértéke az okozott kár 10 százaléka.

Új szemléletben közelít meg számos szakmai elemet, úgymint a hivatásos vadászok kérdését, a trófeagazdálkodás szakszerűségét, a szabadterületi vadállomány védelmét, a tiltott módon és eszközzel történő vadászat kérdését, a vadászat rendjét, valamint az ezekhez rendelhető szankciók rendszerét. Kiemelt hangsúlyt fektet a hagyományos vadászati módok támogatására, így a vadászíjászat, ragadozó madárral történő vadászat, csapdázás, elöltöltő fegyveres vadászat, magyar agárral történő agarászat tekintetében.

Eltörlésre kerül számos vadászatra jogosultat és vadászó személyt érintő adminisztratív teher.

Jogszerű tevékenységként kívánja szabályozni az elöltöltő fegyverek használatával történő vadászat egyes formáit, így elengedhetetlen a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása, valamint a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény visszavonhatósága érdekében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító

módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása is. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről.

A törvény alapján a központi szerv az arckép profil nyilvántartással kapcsolatos adatkezelési tevékenységét minden más adatkezeléstől elkülönítetten végzi. Kizárólag a központi szerv kezelheti az arckép profilok összességét, kizárólag az e törvényben meghatározott célból és kizárólag az igénybevételre jogosult szerv részére végezhet arcképelemző tevékenységet. A központi szerv az általa kezelt arckép profilt más szerv vagy személy számára nem teheti hozzáférhetővé.

A törvényjavaslat taxatíve meghatározza azt is, hogy mely szervek milyen célból jogosultak az arcképelemzői tevékenység igénybevételére. A tárolt arckép profilokban történő keresés minden esetben ügyhöz kötötten történhet. A központi szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére arcképelemzési tevékenységet akkor folytathat, ha az igénybevételre jogosult szerv pontosan megjelöli annak célját, az igénybevétel célját megalapozó ügy azonosítását szolgáló adatokat és azt az igénybevételre jogosult szerv által írásban felhatalmazott személy kezdeményezi. Az arcképelemző tevékenységnek két típusa van: az egyik esetben ismeretlen személy azonosítása, a másik esetben a személyazonosság ellenőrzése történik. (Előterjesztő:belügyminiszter. Szövege: PDF.)

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról.

Az egységes jogalkalmazás megteremtése érdekében vált szükségessé módosítás. Tartalmazza - többek között - a fiatalkorúak tekintetében a szabálysértési elzárás végrehajtás felfüggesztésének új jogintézményét, amely tovább szélesíti a bíróságok jogalkalmazói mozgásterét.

A törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyv szabályozási elveinek, valamint a közösségi normákban megjelenő eljárási szabályoknak megfelelő alapjogi garanciákat biztosító keretet alkot, hasonlóan az egységes jogalkalmazást segítő, büntethetőséget kizáró okok rendszerének, valamint a kettős alakzatú cselekmények törvényi tényállása meghatározásának módosítására tett javaslathoz.

A javaslat  a Büntető Törvénykönyv szabályozásával párhuzamosan meghatározza a közérdekű üzem működésének megzavarásával elkövetett szabálysértések körét is.

Az átlátható szabályozás megteremtése érdekében az egységes joggyakorlat elősegítése céljából pontosítja, rendszerezi a közérdekű munkára vonatkozó rendelkezéseket, amely kiterjed a közérdekű munka végrehajthatóságának elévülésére, valamint a végrehajtással kapcsolatban a munkakötelezettség teljesítése érdekében az állami foglalkoztatási szerv előtti megjelenési és ismételt megjelenési kötelezettségre.

A nevesített közösségi joganyagból eredő jogharmonizáció megteremtése érdekében módosulnak a képviseleti jogra vonatkozó szabályok, valamint biztosított lesz a képviseleti jogokról történő lemondás lehetősége is. Új jogintézményként kerül bevezetésre a megkeresés és felismerésre bemutatás, amelyek a büntetőeljárási szabályrendszer mintájára, megfelelő garanciák mellett jelennek meg.

A nyilvántartásokhoz való közvetlen hozzáférés lehetőségét is megteremteni, annak érdekében, hogy a különböző hatóságok külön törvényben meghatározott feladataik, engedélyezési eljárásaik során közvetlenül hozzáférjenek az eljárásukhoz jogszabály által megkövetelt szabálysértési előéleti adatokhoz.  (Előterjesztő:belügyminiszter.Szövege: PDF.

Egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosításáról.

A törvénymódosítás egyik célja, hogy az INTERPOL FIND rendszer magyarországi megvalósítására tekintettel szükséges jogszabályok módosítása megtörténjen különös tekintettel arra, hogy  e rendszer alrendszerét képező, elveszett és ellopott útlevelek nemzetközi adatbázisa a határellenőrzés során közvetlenül elérhető legyen a magyar rendőrség számára. (Előterjesztő:belügyminiszter. Szövege: PDF.)

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról.

A törvényjavaslat célja a közigazgatási hatóságok által lefolytatott eljárásokra vonatkozó általános és különös szabályok módosításával az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása, a közigazgatási bürokráciacsökkentés jogszabályi kereteinek megteremtése. Célja a bürokráciacsökkentés, az általános eljárási szabályok egyszerűsítése, az engedélyhez kötött tevékenységek körének csökkentése, ügyintézési határidők rövidítése és egyes hatósági ügyeket érintő jogszabályok módosítása. (Előterjesztő:Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról.

Az adózó és az adóhatóság kapcsolatrendszerét szabályozza. Kiemelt szempont, hogy olyan beavatkozások valósuljanak meg, amelyek a gazdaság fejlődése és a mindennapi életünk szempontjából nem visszafogó, hanem ösztönző hatásúak.

Az újonnan bevezetendő minősítési rendszere szerint jó adózónak azok az adózók tekinthetők, akik alapvetően jogkövető magatartást tanúsítanak, adókötelezettségeiket teljesítik. Őket kedvezményekben részesíti a törvény. Ezzel szemben  rossz adózóknak minősíthetők azok, akiknek működése kimutathatóan sérti az adójogszabályokat, nagy összegű adóhiányt, adótartozást halmoznak fel. Őket szigorúbb szabályozás alá vonja a törvény.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása olyan változásokat takar, amelyek egyrészt a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkentik, másrészt könnyítést jelentenek a hatályos szabályozáshoz képest.

A helyi adókról szóló törvény módosítása részint az adózók adminisztrációs terheinek, könnyítését szolgálja, részint a jogalkalmazást egyértelműsítő szabályozást tartalmaz.

Az illetéktörvény módosításai a műemlékállomány fenntartásának, a fuvarozó cégek versenyképességének, valamint a környezetet kevésbé terhelő járművek forgalmazásának elősegítése érdekében új illetékmentességi rendelkezéseket állapítanak meg.

A gépjárműadóról szóló törvény módosítása elsősorban fuvarozó vállalkozások versenyképessége javítására irányul, továbbá mentességet irányoz elő a környezetkímélő gépkocsik után a gépjárműadóban és a cégautóadóban. Ugyanezt a mentességet biztosítja a regisztrációs adóról szóló törvény is.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényt érintő módosítások a más jogszabályokkal történő összhang megteremtését szolgálják.

A népegészségügyi termékadóról szóló törvény egy ponton, a baleseti adó szabályait illetően változik. (Előterjesztő:nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról.

A számviteli törvény jelen módosítási javaslata  az IFRS-ek egyedi beszámolási célra történő alkalmazása miatti kiegészítő rendelkezéseket tartalmazza. Jellemzője a pénzügyi szemlélet, és a befektető-központú információ- szolgáltatás, amelynek alapján a standardalkotók meghatározzák a megjelenítendő eszközök és kötelezettségek körét, és az értékelési szabályokat.

A javaslat szerint a bevezetés hatóköre és időütemezése gazdálkodó típusonként eltérő és csak bizonyos vállalkozók számára lesz kötelező, míg a választhatóság lehetősége több, különböző típusú gazdálkodót érint. A több lépcsőben történő bevezetés indoka elsősorban az alkalmazásra történő elegendő felkészülési idő biztosítása mind az érintett gazdálkodók, mind pedig a hatóságok számára.

A javaslat szerinti törvénymódosítás legfőbb szempontja az, hogy a vállalkozók adópozíciója ne változzék azért, mert az adóalany egyedi beszámolóját a magyar számviteli szabályok vagy az IFRS-ek szerint készíti, azaz az IFRSekre való áttérés a helyi iparűzési adó szempontjából is semleges maradjon.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása mindezek mellett a számviteli törvény 2016. január 1-jétől hatályba lépő módosításainak való megfelelést is szolgálja. A javaslat tartalmazza továbbá az IFRS-ek egyedi beszámolási célra történő bevezetése miatti ágazati jogszabályok módosítását is.

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítását indokolja, hogy az adó alapját képező nettó árbevétel fogalma a számviteli törvényre mutat vissza.(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

Határozatok

* A Magyar Nemzeti Bank 2012. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója - (Szövege: PDF.) -  elfogadásáról. (Előterjesztő: Gazdasági bizottság. Szövege: PDF.)

* A Magyar Nemzeti Bank 2013. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója - (Szövege: PDF.) - elfogadásáról. (Előterjesztő: Gazdasági bizottság. Szövege: PDF.)

* A Magyar Nemzeti Bank 2014. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója - (Szövege: PDF.) - elfogadásáról. (Előterjesztő: Gazdasági bizottság. Szövege: PDF.)

Döntés tárgysorozatba-vételi kérelmekről

* A Nemzeti Minimum Programjáról.

(Előterjesztők:  Dúró Dóra, Jobbik, Bangóné Borbély Ildikó, MSZP, Csöbör Katalin, Fidesz, dr. Szél Bernadett (LMP), Fodor Gábor, Szabó Timea, Szelényi Zsuzsanna, Varju László független. Szövege: PDF.) A Jobbik képviselőcsoportjának kezdeményezése!

* Az időskori létbiztonság megteremtése érdekében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról.

 (Előterjesztők: MSZP képviselők. Szövege: PDF.)

* Az offshore vállalkozásoknak a közpénzek felhasználásából történő kizárásáról, valamint az államigazgatás offshore-mentesítéséről.

(Előterjesztők:  dr. Szél Bernadett, dr. Schiffer András, -  LMP képviselők. Szövege: PDF.)

 

Általános viták a lezárásig

 

A döntéseket követően a jövőbe tekintve újabb törvényjavaslatok tárgyalásába fog a Tisztelt Ház.    Nem unatkoznak, az biztos. Íme a tervezett témák.

 

KEDD

 

*A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról.

(Előterjesztők: Fidesz-KDNP képviselők.  Szövege: PDF.)

 

*A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosításáról.

(Előterjesztő: Balla György, dr.Gulyás Gergely, - Fidesz.Szövege: PDF.)

 

*A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény módosításáról.

(Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter.Szövege:PDF.)

 

*Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről.

(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.Szövege: PDF.)

 

*A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről

(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

 

*A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról.

(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

 

*A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról.

(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.Szövege: PDF.)

 

*Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól.

(Előterjesztő: belügyminiszter.Szövege: PDF.)

 

*A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról.

(Előterjesztő: Varga József, Budai Gyula, dr. Vas Imre, dr. Répássy Róbert, B. Nagy László, Csöbör Katalin, Pócs János, -  Fidesz.Szövege: PDF.)

 

SZERDA

 

*A Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés kihirdetéséről.

(Előterjesztő: igazságügyi miniszter.Szövege: PDF.)

 

*A Magyarország és a Kazah Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről.

(Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

 

*A Magyarország és a Kazah Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről.

(Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

 

*A Magyarország és a Kazah Köztársaság között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény kihirdetéséről.

(Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

 

*A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról.

(Előterjesztő:földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

 

*A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról.

(Előterjesztő:földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

 

*Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról.

(Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter.Szövege: PDF.)

 

*Egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról.

(Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter.Szövege: PDF.)

 

*A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról.

(Előterjesztő:Magyarországi nemzetiségek bizottsága. Szövege: PDF.)

 

*A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról.

(Előterjesztő:Csizi Péter, Bánki Erik, - Fidesz. Szövege: PDF.)

 

*A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról.

(Előterjesztő: Gazdasági bizottság.Szövege: PDF.)

 

CSÜTÖRTÖK

 

*A választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról.

(Előterjesztő:igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

 

*Egyes honvédelemi tárgyú törvények módosításáról.

(Előterjesztő: honvédelmi miniszter.Szövege: PDF.)

 

*A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról.

(Előterjesztő:Lázár János, - Fidesz. Szövege: PDF.)

 

*A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról.

(Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere.Szövege: PDF. )

 

*Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról.

 (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF. )

 

*Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról.

 (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)

 

*Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról.

(Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere.Szövege: PDF.)

Bartha Szabó József
  • Szarvas József: El kell vállalni a feladatot!
    Van jó pár olyan gondolatom, kérdésem, amely egy színészi pályára készülő fiatal számára izgalmas lehet. Most a diákokkal együtt magam is pályakezdő leszek. Több mint negyven magam mögött hagyott évaddal.
  • A mezőgazdaság az ország legfontosabb bástyája
    A koronavírus-járvány megmutatta, hogy a mezőgazdaság és a rá épülő hazai élelmiszeripar az ország legfontosabb bástyája - jelentette ki az agrárminiszter az Északi Agrárszakképzési Centrum gépjárműátadásán kedden Nyíregyházán.
  • Eleven és gazdagodó a nemzeti hagyomány
    Mind a hungarikumokkal, mind a folkTrend! mozgalommal azt mutatjuk be, hogy milyen ma a magyar és milyen lehetne. Tehát nem kell leragadnunk ott, hogy milyen volt. Föl kell mutatnunk azt, hogy ez élő kultúra, sőt elevenebb is lehetne.
MTI Hírfelhasználó