Egyetlen múzeum sem épül a Ligetben 2018-ig
Egy pénteken kiadott közlemény szerint egyedül a Magyar Zene Háza valósulhat meg az eredetileg múzeumnegyedként indult fejlesztésből 2018-ig, de az ugye nem múzeum. A kezdeti koncepció az idők folyamán alaposan átértelmeződött: az új épületek megvalósításának szándéka egyre inkább a régiek visszaállítására vagy helyreállítására módosul. Jelen állás szerint azért lesznek múzeumok, de már csak a következő kormány alatt valósulhatnak meg.
2015. november 23. 08:52

Emlékeznek még Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatójának nagyszabású elképzelésére a Városligetbe telepített múzeumnegyedről? Tudják, amelyre nem kevés pénzért nemzetközi tervpályázatot is kiírtak. Akartak ők építészeti múzeumot, fotográfiai múzeumot, néprajzit, valamint új nemzeti képtárat, mindezt a Műcsarnokhoz és a Szépművészetihez kapcsolódóan. A kezdeti ötlet eredetisége abban rejlett, hogy a Szépművészeti anyagával kiegészülve mennyire nagyszabású tárlatsorozatként lesz mindez megtekinthető.

Zoboki Gábor építész javasolta is, hogy a Dózsa György út mentén lévő parkoló helyére épüljön fel a múzeumsor, hogy mindezt egyben meg lehessen tekinteni. Egy esetleges föld alatti összeköttetéssel valóban világraszóló épületegyüttes jöhetett volna létre, igaz veszítettünk volna egy jó nagy flasztert, ahol a szabad ég alatt lehet plakátokat kiállítani, illetve alkalomadtán kézművessöröket fogyasztani.

A Baán által vezetett csapat elképzelése azonban más volt: ők konkrétan a Ligetbe akartak építkezni. A hagymázasnak tűnő vízió szerint az ideáramló turisták ezrei egyik múzeumot látogatják meg a másik után a ligeti ősfák között, miközben esténként visszamennek a belvárosi szállodájukba aludni. Az itt töltött, kizárólag múzeumlátogatással elütött egy hét után – a negyedik napon már csukott szemmel is eltalálnak a Városligetbe, mást nem is látnak Budapestből – aztán hazarepülnek, hogy újabb egy évet dolgozzanak azért, hogy a következő nyáron meglátogassák a Városliget azon múzeumait is, amelyre nem maradt idő.

Állítólag utólag készített tanulmányok is alátámasztották az elképzelés megtérülő voltát, mindenesetre a legnagyobb nemzetközi sztárépítészek csak nem hagyták magukat meggyőzni, és nem indultak a meghirdetett építészeti pályázaton. A második sorból azért érkeztek néhányan – szép pénzt lehetett keresni –, és maguk mögött hagytak egy-két utánérzést, „Jó lesz ez a magyaroknak!” felkiáltással. A magyar zsűri tényleg elámult a színes-szagos, csodálatos világon, amelyet ezek az építészek épp ráérő rajzolói kiizzadtak magukból, úgyhogy nem is tudtak dönteni, rögvest két első helyezettet is hirdettek.

A beharangozott, nagyon várt tervek közzétételekor aztán el is maradt a nagy össznépi rácsodálkozás, hogy˜ „igen, mi a Ligetben éppen ezeket az épületeket szeretnénk látni”. Nemrégen be is jelentették, hogy egy-két múzeum mégsem valósul meg, az egyikre új pályázatot írnak ki, a másiknál meg majd csak eldöntik végre, hogy melyik legyen.

A nagy bizonytalankodás közepette felmerült az is, hogy miért nem épülnek ezek a Nyugati mögé, ott úgyis van hely, és amúgy is beépíthető terület, szemben a Városligettel, amely mégiscsak közpark. De aztán Baán László, aki autodidakta várostervező is, lehűtötte a kedélyeket, mondván, hogy csak azért is a Liget fog beépülni.

Mostani nyilatkozata és a kiadott közleményük szerint azonban nem múzeumokkal, és nem 2018-ig. A következő országgyűlési választásig ugyanis egyetlen múzeum sem fog megépülni a Városligetben. Ez így önmagában elég kellene legyen, hogy Baán feltegye a kezét, és elismerje, tévedett ezzel az egész múzeumnegyedesdivel és a Városligettel kapcsolatban. Persze nem teszi, Magyarországon nem divat elismerni, ha olyasmibe szólunk bele, amihez nem értünk. Néhány dolog ráadásul megvalósul, amelyre hivatkozni lehet, de ezek már egészen más irányt mutatnak a Városliget számára, mint amiről eredendően szó volt.

A Magyar Zene Háza megépül a Városligeti-tó partján – ez ugye nem múzeum, inkább egy újabb vetélytárs a Müpa és a Budapest Music Center számára –, ami építészeti szempontból szerencsés döntésnek mondható. Fudzsimoto Szu terve az egyetlen kétségtelen érték a kiírt nemzetközi pályázat eredményéből, ami persze nem jelenti azt, hogy egy, a CET-éhez hasonló, magyaros színvonalú kivitelezés során a fák között lebegő, légies óriásgomba ne változhatna át valami rettenetes, félbemaradt betontorzóvá. (A nemzetközi színvonalú CET-ből – Central European Time – magyaros közreműködéssel üres, kihasználatlan Bálna lett végül.)

Ezenfelül teljes rekonstrukción esik át a Közlekedési Múzeum, aminek során akkora kupolát építenek vissza, amely kétharmada a Parlamentének vagy a Szent István-bazilikáénak. Megújítják a Szépművészeti Múzeumot is, és nem messze a Városligettől, a Szabolcs utcában felépül az új Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ.

Ennyi történik 2018-ig, ami utána jön, azt egyelőre teljes bizonytalanság övezi. A fenti bejelentésekkel nincs is akkora baj, főleg ha jól sül el a Magyar Zene Háza-dolog, és nem lesz belőle égés. Ennyit talán még éppen elbír a Városliget, a 2018-ra ígért többi projektet biztosan nem.

2019-re ígérik még a Petőfi Csarnok helyén megépítendő Új Nemzeti Galériát, a Néprajzi Múzeumot és a Városligeti Gyermekszínházat. A tervekben szerepel a Vajdahunyad Vára és az Olof Palme Ház, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztése is.

MNO
  • Soros legyőzte Budapestet
    Lehet persze hőbörögni, lehet hisztériázni meg reggelig antiszemitázni, mondom, hogy lehet, de ettől még a Hálózat kiválóan teljesített.
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
MTI Hírfelhasználó