Megkezdődhetnek a reformok Lengyelországban
Az új lengyel kormány megfelelő felhatalmazást kapott, hogy végrehajtsa a szükséges reformokat, kérdés, elég bátor lesz-e ehhez - mondták lengyel politikai elemzők a Danube Institute szervezésében a lengyelországi általános választásokról tartott fórumon, kedden Budapesten.
2015. november 24. 16:04

 

Az október végi lengyelországi választáson a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) győzött, a törvényhozás alsóházába, a szejmbe öt párt került be. A PiS a szavazatok 37,58 százalékát, míg a nyolc éve kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) 24,09 százalékát szerezte meg, így a fő ellenzéki erő lett a törvényhozásban. Parlamenti mandátumot nyert a szavazatok 8,81 százalékát megszerző jobboldali Kukiz'15 mozgalom, a 7,6 százalékos eredményt elérő újliberális Nowoczesna (Modern) párt, valamint az eddigi kormánykoalíció kisebbik tagja, a Lengyel Parasztpárt (PSL) 5,13 százalékos választási eredményével.

Artur Wolek, a krakkói Jezsuita Egyetem professzora elmondta: Lengyelországban pozitív üzenete van a Budapest-Varsó expressz kifejezésnek, a jobboldali lengyel politikusok bátornak tartják az Orbán-kormányt, amely meglátásuk szerint nem függ Brüsszeltől, és "érdekes ötletei" vannak a gazdasági eredmények elérésére. Most a választások után Lengyelországban vannak, akik hisznek abban, hogy az új kormány valóban változást hoz, és a magyarországihoz hasonló reformokat várnak tőle, mások szerint viszont semmi sem fog változni - közölte.

A szakértő emlékeztetett: először fordult elő a lengyel történelemben, hogy abszolút többséget ért el egy párt. Ez nagyon kivételes helyzet, ami okot adhat arra a reményre, hogy az új kormány elég bátor lesz akár a legfontosabb intézményekhez is hozzányúlni, hiszen erre felhatalmazást kapott - emelte ki.

Mint mondta, ugyanakkor lényegében csak a két nagy párt "cserélt helyet", a kormányzó és a legnagyobb ellenzéki párt, ezért nem biztos, hogy valóban megtörtént a radikális reformokhoz szükséges nagy társadalmi változás. Nem lehet forradalomról beszélni, elképzelhető, hogy a szavazók csak a politikában igényeltek változást, de nem akarnak nagyon radikális reformokat - közölte.

Artur Wolek szerint nem tipikus az sem, hogy az ellenzék meglehetősen gyengének mutatkozik a választás után, a PO-nak idő kell, hogy újrapozícionálja magát ellenzéki erőként nyolc év kormányzás után, ehhez pedig ötletekkel kell előállnia.

Arkady Rzegocki, a krakkói Jagelló Egyetem politikatudományi és nemzetközi kapcsolatok intézetének professzora arról beszélt: Lengyelország nagy sikereket ért el az elmúlt időben, kiváló gazdasági eredményeket könyvelhet el. Lengyelország volt az egyetlen európai állam, amelyet elkerült a 2008-as recesszió. Másrészt a legnagyobb mértékű kivándorlás is az elmúlt években történt, ami azt mutatja, hogy az emberek nem nagyon bíznak a politikai intézményekben, túl bürokratikus az ország, túl bonyolult a jogrendszer, nem kellően átlátható a szabályozás - magyarázta.

Az elemző véleménye szerint a kormányváltás oka, hogy a PO-nak nyolcéves kormányzása alatta több botránya is volt, és a párt nem tartotta be a választási ígéreteit, az adók csökkentése helyett például adót emelt. Egyre több lengyel jött rá arra, hogy az intézményeknek reformokra van szükségük, és azt gondolták, a politikának etikusabbnak kell lennie - mondta a változás okairól. Hozzáfűzte: az alacsony részvétel a választásokon is a politikai intézményekbe vetett alacsony bizalmat bizonyítja.

Arkady Rzegocki szerint időről időre valóban reformokra van szükségük az intézményeknek, és most kiderül, az új kormány képes lesz-e a kellő lépések megtételére vagy a lengyeleknek megint csalódniuk kell.

MTI
megmondó
A többi elcsatolt területen is megjelent a hétköznapi rasszizmus, annak legmegvetendőbb fajtája: a hungarofóbia.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI