2,7-3,5 Celsius-fok lehet a hőmérséklet-emelkedés 2100-ra
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett 183 nemzeti felajánlás alapján 2,7 és 3,5 Celsius-fok között lehet a globális hőmérséklet-emelkedés 2100-ra, ami magasabb az ENSZ által előirányzott célnál - közölte Christina Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára Párizsban egy nappal az ENSZ klímavédelmi csúcstalálkozójának kezdete előtt. A klímacsúcs delegációinak tagjai, akik vasárnap délután megkezdték az egyeztetéseket a klíma-megállapodásról egyperces csenddel emlékeztek a november 13-i merényletek 130 áldozatára.
2015. november 30. 11:24

Egyperces csenddel emlékeztek a november 13-i merényletek 130 áldozatára a párizsi klímacsúcs delegációinak tagjai, akik vasárnap délután megkezdték az egyeztetéseket a klíma-megállapodásról a francia főváros közelében található Le Bourget kiállítócsarnokban, egy nappal a hivatalos megnyitó előtt, amelyre mintegy 150 állam- és kormányfő hivatalos.

"Lényeges, hogyan tudunk az gazdálkodni az idővel. Minden nap előrébb kell lépnünk" - mondta Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ december 11-ig tartó 21. klímakonferenciájának elnöke az egyperces megemlékezést követően. "Számítok önökre a kompromisszum megtárgyalásában és tető alá hozásában a következő órákban" - mondta a 195 delegáció tagjának a francia külügyminiszter az első, rövid munkamegbeszélés előtt.

A találkozó célja, hogy most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá a tagállamok annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. A hivatalos megnyitó előtti nap a delegációk a tárgyalások kereteit és módszereit határozzák meg.

Francois Hollande francia államfő egy ambiciózus és kötelező érvényű klíma-megállapodásért emelt szót vasárnap, miután találkozott Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel.

"Időszakosan felül kell majd vizsgálni a kötelezettségvállalásainkat és hozzájárulásainkat, hogy (a légkör felmelegedése) tényleg két fok alatt maradjon a század vége előtt" - hangsúlyozta a francia elnök az Elysée-palotában.

Francois Hollande vasárnap este Hszi Csin-ping kínai elnökkel vacsorázik, ez lesz az utolsó kétoldalú diplomáciai egyeztetés a klímacsúcs hétfői hivatalos megnyitója előtt. Kína a világ második legnagyobb gazdasága és a legjelentősebb környezetszennyező állam.

Vasárnap egyébként már több ország vezetője megérkezett a francia fővárosba és megemlékezett a terrortámadások áldozatairól a Bataclan koncertteremnél, ahol november 13-án kilencven embert ölt meg három öngyilkos merénylő. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Manuel Valls francia kormányfővel együtt hajtott főt, később Michelle Bachelet, Chile elnöke helyezte el ugyanitt a megemlékezés virágait. A terrortámadásokban ugyanis három chilei állampolgár is életét vesztette.

A hétfői megnyitón - amely szintén a terrortámadásokra való megemlékezéssel fog kezdődni - közel 150 ország állam- vagy kormányfője lesz jelen, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár. Áder János magyar köztársasági elnök is részt vesz és felszólal a nyitónapon.

Nem valósítható meg a 2 fokos cél

Christina Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára vasárnap azt mondta: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett 183 nemzeti felajánlás alapján 2,7 és 3,5 Celsius-fok között lehet a globális hőmérséklet-emelkedés 2100-ra, ami magasabb az ENSZ által előirányzott célnál. Így nem valósítható meg az a cél, hogy 2 Celsius-fokon belül maradjon a globális hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti időkhöz képest.

A keretegyezményhez csatlakozott 195 ország közül 183 tette meg felajánlását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, amely a párizsi csúcstalálkozón kidolgozandó egyezmény alapjául szolgál.

A 183 ország az üvegházhatású gázok kibocsátásának megközelítőleg 95 százalékáért felelős, köztük vannak a legnagyobb szennyezők, mint Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió és India.

A világ 10 legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója felelős az emisszió mintegy 70 százalékáért: Kína 24, az Egyesült Államok 15, az Európai Unió 10, India 6, Oroszország 4,9, Japán 2,9, Brazília 2, Irán és Indonézia egyaránt 1,6-1,6, valamint Kanada 1,5 százalékkal.

Az egy főre jutó éves kibocsátásban azonban Katar áll az élen 36 tonnával, őt az Egyesült Államok és Ausztrália követi 17-17 tonnával. A negyedik helyen Oroszország áll 11 tonnával, az ötödik Németország 9 tonnával, majd Nagy-Britannia 7,8 tonnával, Kína 5,4 tonnával és India 1,4 tonnával.

Az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázkibocsátás 35 százalékáért az energiaipar, 24 százalékért a mező-és erdőgazdálkodás a felelős, 21 százalékot juttat a légkörbe az ipar, 14 százalékot a közlekedés és 6 százalékot az építőipar.

A globális emisszió 76 százalékát a szén-dioxid, 16 százalékát a metán, 6 százalékát a dinitrogén-oxid és 2 százalékát a fluor alapú gázok teszik ki.

Az ENSZ 2010-ben fogadta el a célkitűzést, hogy a klímaváltozás legrosszabb hatásainak - az áradásoknak, aszályoknak és a tengerszint-emelkedésnek - a megelőzéséhez legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet a Föld légkörének hőmérséklete az iparosodást megelőző időkhöz viszonyítva.

Ahhoz, hogy a 2 Celsius-fokos emelkedés tartható legyen, az üvegházhatású gázkibocsátásnak 2025-ben nagyjából 11-13 milliárd tonnával, 2030-ban 15-16 milliárd tonnával kell kevesebbnek lennie a felajánlott mennyiségeknél a tudósok becslései szerint.

Visszafordíthatatlan következmények

Klímakutatók emlékeztetnek arra, hogy egy 2 Celsius-fok fölötti felmelegedésnek már visszafordíthatatlan következményei lennének. A brit meteorológiai szolgálat novemberben közzétett előrejelzése szerint már idén egy Celsius-foknál nagyobb lehet a Föld hőmérsékletének növekedése az 1850 és 1900 közötti időszak átlagához viszonyítva a januártól szeptemberig mért adatok alapján.

Ezzel a Föld klímaváltozása túljutott a veszélyes felmelegedés kapujának tekintett 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéshez vezető út felén.

MTI
  • Szlávik: Nyárra talán elérhető lesz a nyájimmunitás
    Ha a védőoltásokat sikerül megfelelő ütemben beadni, és az emberek minél nagyobb számban kérik is azt, akkor talán nyárra elérhető a tömeges immunitás - erről a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője beszélt a közmédiának szombaton.
  • Alakul a Facebook-diktatúra
    Mintegy 90 százalékkal csökkent a magyar kormány, a tagjai és intézményeinek közösségi oldalain az elérés és az interakciók száma, a Facebook erről sem előzetes értesítést, sem utólagos magyarázatot nem adott.
  • Reneszánsz barátság
    Olyan világot kell visszahozni, mely méltó Európa múltjához, őseink áldozatvállalásához.
MTI Hírfelhasználó