Huszonöt éve alakult meg a Magyar Auschwitz Alapítvány
Huszonöt éve alakult meg a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány jogelődje, a Magyar Auschwitz Alapítvány - Holocaust Dokumentációs Központ.
2015. december 8. 09:37

A jubileum alkalmából az alapítvány budapesti, Páva utcai székházában rendezett hétfő esti ünnepségen Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: ahhoz, hogy "a jelen eseményeit és összefüggéseit megértsük, tanulnunk kell múltunkból".

"Mert a szabadságot, a békét és a jólétet csak akkor tudjuk megőrizni", ha "régi hibáinkból tanulunk, és azokat nem ismételjük meg többé" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ehhez szükség van a múlttal való őszinte szembenézésre.

Latorcai Csaba szólt arról is, hogy a szembenézést segíti, az emlékezetpolitika szerves része "az Országgyűlés politikai nyilatkozatán nyugvó elhatározás", amely alapján április 16. a magyar holokauszt emléknapja, a január 17-i Wallenberg-emléknap, továbbá a nemzetközi holokauszt-emléknap, valamint a roma holokauszt áldozatainak emléknapja is.

A helyettes államtitkár felidézte, hogy az elmúlt évet a holokauszt emlékének szentelte a kormány, "ráirányítva a figyelmet az ártatlan mártírokra és az embermentők bátor cselekedeteire".

Drucker Tibor, a közalapítvány kuratóriumának alapító tagja felidézte: 25 évvel ezelőtt Verő Gábor, a központ létrehozásának kezdeményezője két társával - November Lászlóval és Szita Szabolccsal - együtt "talált harmincöt embert", aki vállalkozott arra, hogy a kuratórium tagja legyen. Voltak köztük írók, bankárok, egyetemi tanárok, és néhány holokauszt-túlélő is. Ezek az "alapító atyák" komolyan vették, hogy a dokumentációs központ nemcsak a zsidóság, hanem az egész magyar nemzet ügye.

A legfrissebb felmérések szerint ma Magyarországon a lakosság felének vannak előítéletei, nemcsak a zsidókkal, hanem a cigányokkal, a svábokkal, a muszlimokkal szemben, egyharmada pedig kifejezetten antiszemita. Ez a helyzet, miközben 25 éve "dolgozunk heroikus erőfeszítéssel az antiszemitizmus ellen". Sok tehát a tennivaló - figyelmeztetett.

Vámos Tibor akadémikus, a kuratórium volt elnöke köszöntőjében csodának nevezte Verő Gábor tettét, aki megálmodta az intézményt, aki annak programot tudott adni, és aki képes volt a magyar társadalom politikai elkötelezettségtől függetlenül és állami támogatás nélkül elindítani a szervezett kutatást.

Az eredeti cél és program ma is időszerű. Az egész magyar múlt "újramesélése és újrafeldolgozásának kérdése sajnos most is előttünk áll, erősebb aktualitással, mint az alapítás idején" - fogalmazott.

Vámos Tibor szólt arról is: Magyarországnak képesnek kell lennie a történelmi tanulságot úgy feldolgozni, ahogy azt Németország megtette.

Ha képes lesz társadalmi programot adni, amelyben a Páva utcai intézmény is jelentős szerepet kap, akkor az intézmény emlékhelynél sokkal többé válhat - tette hozzá.

Az ünnepség végén Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója megnyitotta a jubileum alkalmából összeállított kiállítást.

MTI
  • A Fidesznek az online térben kell meghódítania a magyar fiatalokat
    Egy újabb generáció nőtt fel a ­2006-os brutális rendőrterror óta, az új politikai tömeg meghódítása pedig akár el is döntheti a 2022-es országgyűlési választás kimenetelét. A fiatalok ­online térben történő meggyőzésére inkább a baloldali pártok törekednek.
  • Jelentős béremelés jön az igazságszolgáltatásban
    A kormány három részletben emeli a bírák és az ügyészek illetményét: január 1-jétől a bírák átlagosan 32 százalékos, az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesülnek, majd 2021-ben és 2022-ben 12, illetve 13 százalékos emelésben - jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
  • Most éppen az Index oktat ki kereszténységből…
    A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 75. évfordulója kapcsán a balliberálisok ismét elővették a szakállas „bezzegkereszténydemokrata” mantrájukat.
MTI Hírfelhasználó