Visszaszorítja a korrupciót a kormány
A kormány eddig is, és ezután is mindent megtesz a gyanús ügyek kivizsgálásáért, és meghozza a szükséges intézkedéseket a korrupció visszaszorítása érdekében – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára az Európai Bizottság, a Miniszterelnökség és a Transparency International Magyarország közös szakmai rendezvényén pénteken Budapesten.
2015. december 11. 16:59

Az európai pénzügyi alapokkal kapcsolatos csalás elleni és korrupcióellenes intézkedésekről szóló szemináriumon tartott előadásában az államtitkár kiemelte, a magyar alaptörvény egyebek mellett úgy rendelkezik, hogy offshore hátterű cég költségvetési támogatást, így uniós forrást sem kaphat. Átalakították a fejlesztéspolitikai intézményrendszert, az új közbeszerzési törvény pedig átláthatóbb pályázati rendszert hozott létre, és szélesre tárta az eljárások kapuit a hazai kis- és középvállalkozások előtt – közölte.

A korrupció elleni harc nemcsak a visszásságok felderítéséről, hanem azok kialakulásának megelőzéséről szól – fejtette ki Csepreghy Nándor. A megelőzés egyik legfontosabb eszköze, hogy minél szélesebb körben biztosítják a közbeszerzési eljárásokban való részvétel lehetőségét; az átláthatóság és az éles verseny jobb bármilyen ellenőrző intézménynél – fogalmazott.

A korrupció felszámolása érdekében tett lépésekről szólva az államtitkár ismertette, a kormány 2012-ben elfogadta a közigazgatási korrupció megelőzési programját, az idén pedig elkészült a 2018-ig tartó időszakra a nemzeti korrupcióellenes program.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta, fontosnak tartják azokat a törekvéseket, amelyeket az Európai Bizottság, és annak szervei végrehajtanak a gazdaság átláthatóbbá tétele érdekében.

Az államtitkár ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy egy aktív magyar politikus cége kapott megbízást, „nem elhanyagolható mennyiségű” közpénzt Brüsszelből, az Európai Bizottság finanszírozásában. „A magyar kormány már az első Altus-megbízásnál jelezte az Európai Bizottságnak, hogy ezzel közvetve egy magyar ellenzéki pártot finanszíroz; a cég a DK legnagyobb anyagi támogatója; Brüsszel pénze a Gyurcsány-párthoz jut” – fogalmazott.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta, kérik európai partnereiket, elsősorban az unió csalás elleni hivatalát, hogy vizsgálja ki az ügyet.

Walter Deffaa, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának főigazgatója egyebek mellett azt mondta, hogy a két szerződés esetében egy 11 tagú konzorcium bizonyult a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlattevőnek. A szabályozás szerint nem zárható ki egy konzorcium amiatt, mert annak vezető tagja egy politikus tulajdonában áll; megszegték volna a szabályokat, ha nem így hirdettek volna nyertest – közölte.

Hozzátette: kérte a Miniszterelnökségtől, hogy jelezzék, milyen jogszabályt szegtek meg a döntésnél, illetve van-e más jelentős bizonyíték, ami arra mutatna, hogy illegális pártfinanszírozással állnak szemben, de erre nem kapott választ.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint komoly kockázatot jelent, hogy a kormány minél gyorsabban szeretné kihelyezni az európai uniós forrásokat.

Felidézte, hogy a szervezet közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint a forrásbőség miatti nyomás növeli a korrupció kockázatát, illetve a korrupciót is. Az uniós projektek költségeit a források minél nagyobb mértékű felhasználása érdekében szándékosan felültervezik, az elszámolható költségeket nagyvonalúan állapítják meg, az ellenőrzés szabályait és gyakorlatát viszont lazítják – mondta.

A tanulmány készítői egyebek mellett arra a következtetésre jutottak, hogy a piaci árhoz képest mintegy 20-25 százalékos túlárazás kódolva van a pénzelosztási rendszerben – ismertette.

MTI nyomán
MTI Hírfelhasználó