Egyezség a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról
Bruttó 111 000 forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 000 forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadóval és két szakszervezettel.
2015. december 22. 15:10

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Budapesten.

Az államtitkár elmondta, ezt a javaslatot teszik a kormány döntéséhez. A kabinet a következő napokban rendeletben hirdeti ki a minimálbér és a garantált bérminimum 2016. évi összegét.

Az 1,6 százalékos tervezett infláció mellett, a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér emelkedés valósulhat meg. Ilyen mértékű reálnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta nem volt - közölte Cseresnyés Péter.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) egy tagja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem ért egyet a tárgyalások során kialakult javaslatokkal, és nem vett részt az aláíráson. Így a konzultációs fórumon nem született megállapodás, a tagok döntő többsége írta alá az egyezséget.

Az egyezségben az NGM vállalta, hogy a VKF monitoring bizottságában a jövő év elején folytatják az egyeztetéseket a versenyszféra 2016. évi bérajánlásáról, a Munka törvénykönyve módosításáról, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagy mértékű fizikai, illetve pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javításáról - ismertette az államtitkár.

Egyezségre jutottak abban is, hogy a 2017. évi bértárgyalásokat az eddiginél korábban, a 2017. évi adó- és költségvetési törvények előkészítésével együtt várhatóan tavasszal megkezdik.

Az egyezséget a munkaadók részéről a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, Futó Péter, valamint az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke, Zs. Szőke Zoltán, a szakszervezetek részéről pedig a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Gaskó István és a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre írta alá.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy az egyezséggel a munkaadói oldal jelentős vállalást tett, a két bértétel közvetlen hatása mintegy 80 milliárd forintos terhet jelent az üzleti szférának.

Kérdés, hogy a kötelező emelések megtétele után lesz-e forrás a vállalkozásoknál arra, hogy a valóban kvalifikált munkát meg tudják fizetni, differenciáljanak és ösztönözzenek - fogalmazott a főtitkár.

Az egyezség létrejötte jó üzenet, hogy a munka világában a szakszervezetek, a kormány és a munkaadók olyan megállapodást kötnek, ami méltányos és még vállalható. Dávid Ferenc hozzátette azt is, fontos, hogy számos törvényt újra megvitathatnak majd a konzultációs fórumon, illetve 2016 tavaszán a 2017. évi adó- és költségvetési tervezetek vitájánál a bérkérdések is előkerülhetnek.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte, hogy az egyezség "szokatlan nagyságrendű" minimálbér emelést tesz lehetővé, valamint olyan tárgyalásokat helyez kilátásba, amelyek a szakszervezetek számára különösen fontosak.

A szakszervezetek támogatják a minimálbér nettó értékének és a létminimum összegének közelítését. Az egyezség alapján újraindítják a tárgyalásokat a bérajánlásról, illetve több lezáratlan kérdésről - mondta.
 

MTI
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Hatvanöt éve végezték ki Tóth Ilonkát, az 1956-os forradalom mártírját
    Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás koncepciós perei közül az egyik legbotrányosabb eljárásban ítélték halálra a 24 éves Tóth Ilonát. A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája alapján ki lehet mondani, hogy Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket.
  • Karácsony Gergely elszólta magát
    Magyarázkodni akart Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután kiderült, hogy Brüsszel utasítására lejjebb veszik a világítást, nyáron a klímát, télen a fűtést a közintézményekben.
  • Lengyel–ukrán föderációról álmodnak
    Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.
MTI Hírfelhasználó