Karácsony Betlehemben
Karácsony szentestéjén minden olyan keresztény Betlehemre figyel, aki a Gergely-naptárt követi.
2015. december 24. 14:15

Sőt, talán még az ateisták és a kereszténységen kívüli világvallások követői is, mivel a karácsony világünnep - persze profanizáltan és kommercializálva. A világban minden többé-kevésbé iskolázott ember tudja, hogy Jézus Krisztus Betlehemben született, s karácsonykor erre emlékezünk.

Az ortodoxok többségének a karácsony napja január 6-a, s a monofizita örményeknek pedig január 19-e. Betlehemben mindhárom felekezet tagjai élnek, így városnak három karácsonya is van. De a december 24-i éjfélkor, amikor a mindenkori jeruzsálemi katolikus patriarcha szentmisét celebrál, az egész világ figyelme Betlehemre terelődik, mert a világ nagy televíziós társaságai ezt mind közvetítik.

Szétsugározzák az üzenetet Amazóniától a Fülöp-szigetekig, Írországtól Ausztráliáig, a Dunántúltól a Kárpátok hegyeiig. A városba pedig zarándokok tízezrei érkeznek papjaikkal, lelki vezetőikkel, hogy a helyi keresztényekkel együtt ünnepeljenek.

Betlehem hozzávetőlegesen 50.000 lakosú agglomeráció, amelynek a központjában a Születés-temploma áll. A városban az 1950-es évekig többségben voltak a keresztények. Ez az elmúlt évtizedekben megváltozott: Betlehem lakosainak már csak harmada keresztény, a többség muszlim, akinek gyermekei többnyire keresztény iskolákba járnak, és sokat profitálnak abból, hogy szülőföldjük a keresztény világ egyik szent városa. A keresztények körében legalább másfél évszázada nagy hagyománya van a kivándorlásnak.

A betlehemieknek is fontos szerepük volt a latin-amerikai modern kereskedelmi rendszerek kialakításában, s a rokonok és barátok szívesen toboroztak és toboroznak új kivándorlókat az otthon élők közül. Ezzel sokan azért élnek, (inkább a tehetősebbek, mint a szegényebbek), mert a fallal körülvett Betlehemben nem sok jövőt látnak: elkeseríti őket, hogy az izraeli hadsereg bezárja őket szülőföldjükre, s bármikor törhet ki olyan konfliktus, amely bedönti otthonaik ajtaját.

Az izraeliek gyanús palesztinokként kezelik őket sokszor igen megalázó módon, a muszlim szomszédjaik pedig azt firtatják, hogy teljes szívvel mellettük vannak-e nemzeti küzdelmükben. Így, sokan választják azt, hogy külföldre mennek: Latin-Amerikába a rokonokhoz és gazdag arab államokba vezető pozíciókba, mert ők többnyire olyan emberek, akik a Keletnek meg tudják magyarázni a Nyugatot, s fordítva.

A keresztények lélekszáma Betlehemben hozzávetőlegesen 20.000 fő. Többségük görög ortodox, nagyjából 13-14 ezren. Ők birtokolják a Születés-templom legnagyobb részét 1187 óta, s magát a Születés-barlangját is. Őket a világ ugyan görög ortodoxnak nevezi, de fő liturgikus nyelvük az arab. Vezetőjük a jeruzsálemi görög ortodox patriarcha, aki mellett számos görögországi főpap szolgál, de a klérus többsége helyi, vagy jordániai arab keresztény. Ők december 24-én még csak készülődnek a maguk karácsonyára, mert az január 6-án lesz.

A betlehemi helyi római és unitus katolikusok 3-4 ezren vannak. Összetartó, jómódú kis közösség, sajátos palesztin-arab-keresztény tudattal. Ők adják jelenleg a város polgármesterét. Vera Baboun, aki 2012 óta irányítja a várost, a szociális kérdések egyetemi szakembere, s a város első női polgármestere. A betlehemi katolikusok a jeruzsálemi latin patriarcha egyházi irányítása alatt élnek. Ezt a tisztet 2008 óta, a jordániai, madabai születésű Fouad Twal érsek tölti be, aki egyben a szentföldi keresztényeknek a legtöbb adományt biztosító Jeruzsálemi Szentsír Lovagrendnek is nagyperjelje. Twal érsek, aki karácsony esti szentmisét celebrálja, amelynek nyelve hagyományosan francia és arab, gyakori vendég Betlehemben.

A Latin Patriarchatus Teológiai Szemináriuma ugyanis Betlehemben található, s itt képzik a Jordániában, Palesztinában, Izraelben és Cipruson élő közel 160.000 lelket számláló katolikus közösségek papjait. Fiatal korában maga is ezen intézmény padjait koptatta, majd Franciaországban és Rómában folytatott tanulmányokat. Ezt az utat követik napjaink szeminaristái is, így aztán többségük kiválóan beszél nyelveket és jól tájékozottak a  katolikus egyház sokszínű világában. A betlehemi teológia képezi a patriarchátus területén élő jelentős számú örmény katolikusok papjait is.

A betlehemi monofizita örmények, szír keresztények és koptok pár százan vannak. Új jelenség, hogy egyre több a protestáns Betlehemben. Az evangélikusok lélekszáma az utóbbi időben megugrott, a németországi támogatásoknak köszönhetően hozzávetőlegesen másfél ezren vannak. Az utóbbi években az amerikai neo-protestáns szabadegyházak is aktívak lettek a palesztin keresztények között, növekvő számú áttéréseket érnek el.

A Születés-bazilika közös tulajdona a görög ortodoxoknak, a római katolikusoknak és a monofizita örményeknek. Együttélésük szabályaik évszázadosak: hol ilyen volt, hol olyan. A józan ész azonban előbb-utóbb mindig győzedelmeskedett. A templom-együttesben jelenleg is nagy közös építkezés folyik. A bazilika új tetőszerkezetet kap. Az építkezés nemzetközi összefogással zajlik. Jól eső érzés látni, hogy a donorlistát Magyarország vezeti. De az is büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy a felújítás főmérnöke a hazánkban diplomát szerzett Imad Nassar, aki több évtized után is jól beszél magyarul. A szintén Magyarországon tanult bátyjával, Hamis Nassar orvossal magukat gyakran szokták betlehemi magyaroknak nevezni. Ennek van is alapja, mivel Nassar doktor 2011 óta betlehemi tiszteletbeli konzulunk. Betlehemnek több mint 50 testvérvárosa van: listájukon ott van Kalocsa is. A betlehemi főtéren felállított hatalmas fenyőfát is, mivel az itt errefelé nincs, minden évben valamelyik testvérváros küldi ajándékba.

A betlehemi karácsonyi szenteste mindig a Pásztorok mezején kezdődik követve az evangéliumi és a hagyományt. Helyi idő szerint este 6 órakor a ferencesek által őrzött szent helyen, a barlang-templomokban szentmisék hangoznak el a helyi híveknek és a zarándokoknak. Régen Betlehemben mindenki gyalog közlekedett, s így innét több mint egy óra kellett ahhoz, hogy valaki a Születés-templomába elérjen. Ezért is kellett e megemlékezést ennyivel az éjféli mise elé tenni. Ezen a motorizáció diadala után sem változtattak.

Az éjféli mise színhelye a ferencesek Szent Katalin temploma, amely a Születés-bazilika egyik fele, amelyet kapu választ el a görög ortodox résztől. Alattuk összefüggő barlangrendszer van: a görög ortodox rész alatt a Születés-barlangja, a római katolikus rész alatt Szent Jeromos kolostora és az Aprószentek kápolnája. A Szent Katalin templom az éjféli mise idején megtelik a helyi keresztényekkel, a palesztin vezetés képviselőivel és vendégekkel. A hely teljes befogadó képessége hozzávetőlegesen 2.000 fő. Akik kiszorulnak a templomból, azok a Születés-bazilika előtti Jászol téren kivetítőkön követhetik a szentmisét, amely egyszerre szól Betlehemnek és a világnak.

Többnyire többen vannak a templomon kívül, mint bent. A Jászol téri tömeget látva , az is világossá válik ilyenkor, hogy a hit erősebb tud lenni, mint a politika. A zavaros közel-keleti helyzet, a feszült izraeli-palesztin viszony, nem tudja az erős hitűeket eltéríteni attól, hogy a karácsonyt egyszer életükben Betlehemben töltsék. A helyi palesztin keresztényeket örömmel tölti el, hogyha sok zarándok jön karácsonykor: érzik nincsenek egyedül, a világ kereszténysége nem hagyta őket magukra a bajban, s nem halt ki az egyetemes keresztény szolidaritás.

A Jóisten engem abban a kegyelemben részesített, hogy diplomataként többször is részt vehettem a betlehemi éjféli szentmisén. Felemelő érzés volt ott ülni vagy szorongani a tömegben s arra gondolni, hogy a betlehemi örömhír mennyire erős, mennyire időtlen és mennyire egyetemes.

Hóvári János, messzelatoblog.hu
MTI Hírfelhasználó