Befagyott a kelet-ukrajnai konfliktus
Az év végéig teljes mértékben egyetlen pontja sem teljesült annak a rendezési megállapodásnak, amelyet a "normandiai négyek" országcsoport februári minszki csúcstalálkozóján hoztak tető alá a kelet-ukrajnai válság rendezésére. A fegyveres konfliktus befagyott, a kijelölt frontvonal mentén kisebb szünetek után továbbra is fel-fellángolnak a harcok, a fegyverzetkivonás láthatóan nem valósult meg.
2015. december 25. 19:54

A "normandiai négyek" vezetői, azaz Angela Merkel német kancellár, valamint Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán államfő marathoni, 16 órán át tartó tárgyaláson dolgozták ki az új béketervet a fehérorosz fővárosban. Február 12-én egyik részről a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport, más részről a két kelet-ukrajnai szakadár "népköztársaság" vezetői írták alá a megállapodást.

A dokumentum első lépésként tűzszünet kihirdetését, majd a frontvonal mentén 30 kilométer széles fegyvermenetesített övezett létrehozását írta elő. Következő lépésként Kijevnek nagyobb önrendelkezési jogokat kell biztosítania a szakadár területeknek, majd helyhatósági választásokat rendeznie ott. Ezt követően ki kell vonni a térségből az Oroszországból "átdobott" zsoldosokat és katonákat, továbbá helyreállítani az ukrán ellenőrzést az országhatár teljes szakaszán. Az utóbbi előírásokkal kapcsolatban a megállapodást bíráló szakértők rámutattak arra, hogy lehetetlen addig az ukrán jogszabályoknak megfelelő, tiszta választásokat rendezni a szakadár területeken, amíg orosz katonák vannak jelen a térségben, és a határ jelentős szakaszát nem Kijev ellenőrzi.

A február 15-én életbe léptetett tűzszünet ellenére a szakadárok Kijev szerint jelentős orosz katonai segítséggel - harckocsikkal - megtámadták, és három napon át tartó, folyamatos nehéztüzérségi csapásokkal elfoglalták Donyeck megyében a stratégiai fontosságú Debalceve városát.

Ezt követően a szemben álló felek megkezdték a 100 milliméternél nagyobb kaliberű nehéztüzérségi fegyverek kivonását a front menti övezetből, amit állításuk szerint március 7-re be is fejeztek. Később azonban rendszeresen tűntek fel "kivont" nehézfegyverek a front menti térségben.

Májusra egyre feszültebbé vált a helyzet, a tüzérségi támadások ismét rendszeresekké váltak. Kijev adatai szerint akkor mintegy 40 ezer szakadár fegyveres, javarészt nem helybeli, hanem Oroszországból érkezett zsoldosok és hivatásos katonák harcoltak az ukrán fegyveres erők ellen, Moszkva pedig körülbelül 50 ezer orosz katonát állomásoztatott orosz területen az ukrán határ közvetlen közelében.

A nyár folyamán tovább súlyosbodott a konfliktus, míg szeptember elsejétől, azaz a tanévkezdéstől a szakadárok újabb tűzszünetet hirdettek. Ezt követően jelentősen alábbhagytak a támadások, október elején egy egész héten át teljes fegyvercsend honolt a térségben. A kijevi hadművelet parancsnokság napi jelentései alapján azonban tartóssá nem vált a tűzszünet, a szakadárok ugyan javarészt nem célzott lövésekkel provokálják az ukrán katonákat, de télen időnként már célzott csapásokat is mértek és rohamokat is indítottak az ukrán fegyveres erők állasai ellen.

Télre a Luhanszk megyei frontvonalon jelentősen enyhült a helyzet, Donyeck megyében azonban továbbra is feszült maradt.

Közben a kijevi parlament augusztus 31-én első olvasásban jóváhagyta az ukrán alkotmány decentralizációs módosítását, ami nagyobb önrendelkezést biztosítana a helyi közösségeknek, beleértve a kelet-ukrajnai szakadár területeket is. Az alkotmánymódosítást ellenző szélsőséges tüntetők rátámadtak a parlament épületét védő nemzeti gárdistákra, egyikőjük gránátot dobott a rendvédelmi erők sorfala mögé, aminek következtében ketten meghaltak és sokan megsebesültek. Végleges szavazásra azóta sem bocsátották az alkotmánymódosítási javaslatot az ukrán parlamentben.

Október 25-én - öt év után először - országos helyhatósági választásokat tartottak Ukrajnában, polgármestereket, valamint megyei, járási és települési tanácsokat választottak. Kijevben ismét a profi ökölvívóból lett politikus, Vitalij Klicsko szerezte meg a főpolgármesteri tisztet.

A krími tatárok és ukrán önkéntesek közben szeptemberben lezárták a dél-ukrajnai Herszon megyében az Oroszország által törvénytelenül elcsatolt félszigetre vezető közutakat, hogy megakadályozzák az áruszállítást. Az aktivisták azóta sem engednek be egyetlen kamiont sem a félszigetre. Az ukrán kormány novemberben hivatalosan is elrendelte a Krím blokádját közúton, vasúton és tengeren egyaránt.

November végén az ukrán áramszolgáltatás is megszakadt a Krím felé, miután ismeretlenek megrongálták Herszon megyében a vezetékeket. Noha december elején helyreállították az egyik megrongált vezetéket, továbbra sem eldöntött, hogy jövőre kap-e áramot a félsziget Ukrajnától. A kereskedelmi blokáddal és az energiaellátás akadályozásával az ukrán és krími tatár aktivistáknak valamelyest sikerült a nemzetközi figyelmet az Oroszország által elcsatolt Krímben folyó jogsértésekre, a politikai meggyőződés és nemzetiségi hovatartozás miatti üldöztetésekre, illetve általában a krími helyzetre, annak rendezésének szükségességére irányítaniuk.

MTI
MTI Hírfelhasználó