Kié itt a magyar termőföld?
Élesen támadja az ellenzék a kormány földértékesítési programját, miközben a Fidesz–KDNP az előző kormányok által teremtett őskáoszban próbál rendet tenni. Ennek csak az egyik része a Földet a gazdáknak program, amellyel a helyben lakó földműveseket kívánják helyzetbe hozni. Nem érdemes azonban megfeledkezni az új földtörvényről, a nyilvántartási rendszer létrehozásáról, valamint a zsebszerződések és a közös osztatlan területek felszámolásáért tett lépésekről. Tanulságos visszaidézni a korábbi évek történéseit is.
2015. december 26. 18:00

Több mint háromezer hektár állami terület eladását tervezte 2008-ban az akkori szocialista–liberális kormány, a kikiáltási ár 1,2 milliárd forint volt. A korabeli sajtóhírek szerint a legesélyesebb vevő a pénzügyminiszterhez közeli konzorcium lett volna. Bár annak idején emiatt nem tiltakoztak a „zöldek”, az ügyletet sikerült megakadályozni, mégpedig a gazdákat képviselő szervezeteknek és az ellenzéki pártoknak. Nem ez volt az egyedüli pályáztatás, hiszen ilyen úgynevezett értékesítési egységekben több tízezer hektár állami területet adtak el annak idején. A helyi gazdálkodók esélyt sem kaptak arra, hogy bővíthessék az állami földekkel területeiket. A mutyi intézményesített volt, a vidéken élők pontosan tudták, nem is érdemes elindulni a pályázaton. Ha mégis megtették, úgy jártak, mint az újfehértói gazda, aki véletlenül elnyerte az óhajtott területet, ám a birtokbavételt megakadályozta a Gráf József vezette agrártárca, mégpedig úgy, hogy súlyos károkat okoztak a földművesnek. Az illetőt ugyanis a szerződés aláírásának időpontjára felhívatták Budapestre, s csak akkor tájékoztatták, hogy visszavonják a pályázatot, márpedig a megállapodás aláírására készülő gazda már jelzáloghitelt is felvett saját családi házára, hogy fel tudja mutatni a szükséges összeget.

Visszavert próbálkozások

Nem lehet amellett sem szó nélkül elmenni, hogy ha a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) tagjai 2005-ben nem traktoroznak fel a fővárosba, s nem kényszerítenek ki hosszú hetekig tartó demonstráció után egy gazdamegállapodást, a szocialista–liberális kormányok már régen kijátszották volna a magyar termőföldet saját brancsuknak, s a külföldieknek, mégpedig úgy, hogy a génmódosított növények (GM) termesztését is lehetővé tették volna. A földtörvényt ugyanis folyamatosan úgy igyekeztek módosítani, hogy gazdasági társaságok is vásárolhassanak termőföldet. Miután céget bármely uniós polgár alapíthat, így nyilvánvaló, hogy e lépéssel tágra nyitották volna a kaput a külföldiek előtt. Folyamatos próbálkozásaikat a Magosz tudta visszaverni, mégpedig éppen a gazdamegállapodásra hivatkozva, amelynek felrúgásától úgy féltek a szocialisták, mint a tűztől, amire feledhetetlen bizonyíték a fővárost annak idején elárasztó, „Traktorral közlekedni tilos!” táblarengeteg. A GMO-t pedig nem tiltani akarták, hiszen megalkották az úgynevezett koegzisztenciatörvényt, ami a hagyományos és génpiszkált növények egymás melletti termesztésének feltételeit tartalmazta. A jogszabály be is került az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága elé, s csak az akkori ellenzék taktikus s jól felépített ellenállásán bukott meg, hogy aztán összpárti egyetértéssel születhessen meg a tiltó jogszabály.

Három disznó és egy focilabda

Ezer hektárok cseréltek gazdát úgy, hogy az ügyvédek, fogorvosok, tőzsdeügynökök s egyéb jól szituált pesti polgárok csereszerződést kötöttek. Ezt jól tudták a kormányon lévők is, mégsem léptek. A Magosz erőteljes jelzései és számtalan sajtócikk kellett ahhoz, hogy végre mozduljon a hatalom, s zárja a kiskaput. Előfordult az is, hogy három disznóért vagy egy ismeretlen személy által aláírt focilabdáért cserébe megszerzett százhektárnyi termőföldek esetében is megfosztották a helyben lakó gazdákat az elővásárlási jog gyakorlásától. Összességében tehát egyértelmű, hogy a szocialista–liberális pártok kormányzása idején az elővásárlási jogot a gazdálkodók nem gyakorolhatták, mert a számtalan kiskaput még maga az állam is kihasználta ahelyett, hogy bezárta volna azokat. És akkor még nem szóltunk a zsebszerződésekről és az osztatlan közös tulajdonban lévő területekről. Az ezekből fakadó problémákkal semmit sem kezdtek. Az állami földeket pedig átláthatatlan rendszer szerint adták bérbe a kiszemelt vállalkozásoknak, így alakulhatott ki a mai helyzet, amelyben egy-egy volt téeszelnök cége tizedannyiért bérli a termőföldet, mint az út másik oldalán gazdálkodó helyi földműves. Bábolna, Újfehértó, Szendrő, Pákozd, Sukoró – mára mind olyan települések, amelyek a szocialista földmutyiknak is köszönhetik ismertségüket. Mindezt nem érdemes elfelejteni, amikor sorra vesszük, mit tett a Fidesz–KDNP-kormány az említett visszaélések megszüntetése s a kis- és közepes gazdaságok helyzetbe hozása érdekében.

Stratégia a vidékért

Elsősorban érdemes megemlíteni, hogy a mostani kormány teljes értékű vidékfejlesztési stratégiát tett le az asztalra. Ennek ismeretében elvileg senkinek sem kellett volna hogy meglepetést okozzanak a kabinet lépései, hiszen – bár néha az érdekütközések miatt kacskaringósan – végig a megfogalmazott célokat követték. Így például meghosszabbították a külföldiek földvásárlását tiltó uniós moratóriumot, elfogadták az új földtörvényt, felléptek a zsebszerződések ellen, s meghozták a kellő döntéseket a GMO-mentes Magyarországért. Kevésbé ismert, ám annál fontosabb lépés volt az osztatlan közös tulajdon megszüntetése érdekében elindított kimérési és földkiosztási folyamat. Emellett nem elhanyagolható az uniós támogatások kifizetési rendjének átalakítása sem, amivel már egyértelművé is tette a kabinet, hogy mindenféle lobbizás ellenére, a kis- és közepes családi gazdaságok felvirágoztatását célozza meg.

A kisgazdaságokat helyzetbe hozó fő intézkedések mellett a Földet a gazdáknak program lényegében csak hab a tortán, mégis ezt szemelte ki magának az ellenzék, remélve, a lakosság eléggé tájékozatlan vagy rövid emlékezetű ahhoz, hogy felismerje e támadások abszolút politikai voltát. A több mint ötmillió hektárnyi mezőgazdasági területből mindössze hetvenezer hektárt érintett az új bérbeadási program. Ennek során egyébként mindenki azonos feltételekkel juthatott állami terület bérleti jogához az előjogok figyelembevételével, szemben a szocialisták idején tapasztaltakkal. Miután pedig az Orbán-kormány úgy látta, hogy az erős középparasztságot az osztatlan területek megszüntetésével s a magántulajdonban lévő területek megnagyobbításával lehetne a leginkább segíteni, még erőteljesebb ellenzéki össztűzbe került. A kritikák tarthatatlanságára azonban egyértelmű válaszokat találunk az új földtörvényben.

A jogszabály meghatározza, ki a földműves, s mit nevezhetünk mezőgazdasági termelőszervezetnek. Birtokmaximumokat szab meg: földműves és mezőgazdasági termelőszervezet legfeljebb 1200 hektárt művelhet, ez a törvény által meghatározott célok – állattartás – esetén legfeljebb 1800 hektárra nőhet. Tavaly március elsejétől pedig az elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezések értelmében a földtulajdon átruházása csak biztonsági kellékekkel ellátott papír felhasználásával foglalható írásba. Ezzel kiütötték a zsebszerződéseket. A földszerzési maximumra vonatkozó rendelkezések szerint földműves magánszemély 300 hektárig szerezhet termőföldet, gazdasági társaságok pedig nem vásárolhatnak területet. Mindezzel biztosították azt, hogy Magyarországon csak helyben lakó földműves szerezhessen földhasználati jogot.

A közhiedelemmel szemben Magyarországon nem elsősorban az oligarchák jelentik a legfőbb problémát, hanem az elhibázott kárpótlási rendszer miatt elaprózott birtokrendszer. Ezért fontos cél az osztatlan közös tulajdonban lévő területek megszüntetése, hogy így juthassanak rendezetten saját tulajdonú földhöz a gazdák. A mostani földárverések is ezt szolgálják, mégpedig úgy, hogy a kabinet az egyenlő esélyeket biztosítandó lehetőséget teremtett arra, hogy 1,95 százalékos kamattal juthassanak hitelhez a földművesek. Érdekes, hogy akik korábban azokat a gazdákat támadták, akik földbérleti lehetőséghez jutottak az új rendszerben, most értük aggódnak. Győrffy Balázs, az agrárgazdasági kamara elnökének törvénymódosító tervezetét azért kritizálják, mert szerintük káros lehet a bérleti díjak emelését lehetővé tevő javaslat. Természetesen ez sincs így, a változás csak a piaci ár alatti bérleti díjat fizető korábbi kedvezményezett „oligarchákat” fogja érzékenyen érinteni.

Magyaridok.hu
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • Stadionstopból kórházstop lett Budapesten
    A fővárosi önkormányzat baloldali többségű vezetése olyan háttéralkukat kötött, amelyekkel Demszky- és a Gyurcsány-korszak emberei tértek vissza Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerint. Hangsúlyozta: egyelőre türelmesek a főpolgármesterként még tapasztalatlan Karácsony Gergellyel, ám elvárják, hogy a főváros lássa el a saját feladatait, s jövő év elejére kész Budapest-ví­ziót is várnak Karácsonytól és szövetségeseitől.
  • Bayer Zsolt: Húsz esztendőm hatalom…
    Ha tizenöt éves vagy, te vagy a legalkalmasabb világmegváltónak, de ha huszonkét éves, végzős joghallgató vagy és konzervatív, akkor nem vagy alkalmas ifjúságügyi helyettes államtitkárnak.
  • A Pikó-propaganda rendben van
    A magyar sajtót goebbelsi propagandával vádoló Haraszti Miklós becses figyelmébe ajánljuk, hogy itt hamarosan a Pikó-propaganda fog mutálódni, csak nem helyi, hanem fővárosi léptékben.
MTI Hírfelhasználó