Gazdag programsorozattal készül a Magyar Írószövetség az 1956-os emlékévre
Gazdag programsorozattal, egyebek mellett konferenciák, középiskolai szavalóverseny, kiállítások, tehetségkutató pályázatok, versszínházi műsor és rendhagyó irodalomórák szervezésével készül az 1956-os forradalom 60. évfordulójára meghirdetett emlékévre a Magyar Írószövetség - mondta Szentmártoni János, a szervezet elnöke hétfőn Budapesten.
2015. december 28. 14:28

Hozzátette: a tervezett "kulturális akciókkal" a szélesebb közönség, elsősorban a diákság figyelmét szeretnék felhívni arra, hogy a forradalom szellemi előkészítőjeként milyen fontos szerepet játszottak az 1956-os eseményekben a magyar írók és az írószövetség.

A programok mellett egy interneten elérhető, "virtuális emlékszobát" is létrehoznak, amelynek segítségével gazdag dokumentum, kép- és hanganyagot böngészhetnek az érdeklődők. A Magyar Írószövetség tervezi továbbá különféle kiadványok, köztük 1956-os emlékalbum és irodalmi hangos könyvek megjelentetését is.

A szervezet a programok koordinálása érdekében szakmai emlékbizottságot hozott létre, amelynek tagja Szentmártoni János vezetése mellett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum külsős munkatársa, Erős Kinga kritikus és Salamon Konrád történész.

Lezsák Sándor a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: 2016. október végén Írók a forradalomban címmel emléknapot szerveznek a Parlamentben a forradalmi események felelevenítésére, emellett a következő nyári lakiteleki műfordítói tábor témája az 1956-os forradalomnak a költészetben betöltött szerepe lesz.

Az egész éves megemlékezés egyik fő mondanivalója, hogy 1956 a világ első sikeres antikommunista forradalma volt, amely pár nap alatt megdöntötte a megszálló szovjet katonák által Magyarországra kényszerített politikai rendszert - emelte ki az eseményen Salamon Konrád.

Hozzáfűzte: fontos céljuk elősegíteni, hogy a fiatalok is megérthessék, mit jelentett szabadságharcosnak lenni, ezért pályázatok keretében igyekeznek rekonstruálni és megismertetni az elesett forradalmárok halálának körülményeit.

Kiss Gy. Csaba az eseményen arról beszélt, a bizottság munkájával szeretnének hozzájárulni, hogy az 1956-os forradalom emlékezete a magyar nemzeti identitásban központi helyet foglalhasson el.

MTI, gondola
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Megpróbálják besározni a történelmi megemlékezést
    Sokan megpróbálják elvitatni Magyarország történelmi érdemeit, amit az ország 1989-ben tanúsított – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A Századvég jogi szakértője a hétfőn Sopronba látogató Angela Merkel német kancellárt érő nemzetközi bírálatokra reagált.
  • Alaptalan támadás Maróth Miklós ellen
    Szisztematikus, politikai motivációktól sem mentes támadás indult Maróth Miklós ellen, miután elfogadta az egykori akadémiai kutatóhálózatot irányító új testület vezetői posztját. Az ellenzéki sajtóban a professzor CEU-n tanító régi ellenfeleinek vádjait elevenítették fel kritikaként, miközben Maróth Miklós munkáját nemzetközi szakmai körökben is elismerés övezi.
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
MTI Hírfelhasználó