Még távolabb a palesztin-izraeli viszály rendezése
Az új jobboldali-vallásos izraeli kormány, majd a palesztin erőszakhullám nyomán még távolabbra került a palesztin-izraeli viszály a rendezése.
2016. január 2. 08:46

A kapcsolatok elmérgesedését jelzi, hogy tavaly januárban a Palesztin Hatóság benyújtotta az ENSZ-ben csatlakozási kérelmét a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósághoz, mert felvétele révén jogot kaphat arra, hogy háborús bűnök vádjával eljárást kezdeményezzen Izrael ellen.

Izrael válaszul felfüggesztette a Palesztin Hatóságnak járó, Izrael által begyűjtött vám- és adóbevételek folyósítását.

A múlt év első három hónapja Izraelben a választási kampány jegyében telt. Január közepétől az ellenzéki szociáldemokrata-centrista Munkapártot és Cipi Livni Tnua (Mozgalom) pártját ötvöző, Cionista tábor nevű új választási lista hol fej-fej melletti szoros eredményekkel behozta, hol megelőzte a jobbközép kormányzó Likud pártot a közvélemény-kutatási adatok szerint. A márciusi parlamenti választáson összesen huszonhat párt indult - köztük Kalóz és Zöld levél nevű politikai szervezetek -, de végül csak tíz tömörülés jutott be a kneszetbe. A voksoláson az előzetes közvélemény-kutatási adatokra rácáfolva meglepetésszerű győzelmet aratott a kormányzó Likud párt, amivel eldőlt: megint Benjámin Netanjahu alakíthat kormányt, immár negyedszer.

Előzőleg, még március elején mélypontra jutott az amerikai-izraeli viszony. Barack Obama amerikai elnök nem fogadta az Egyesült Államokba látogató izraeli kormányfőt, miután Benjámin Netanjahu sem a Fehér Házzal, sem a külügyminisztériummal, sem a törvényhozás demokrata párti tagjaival nem egyeztetett meghívás révén beszédet mondott az amerikai kongresszusban és szót emelt az iráni atomprogram körüli vitát rendezni hivatott egyezmény - akkor még csak tervezett - megkötése ellen.

Netanjahu március végén jóváhagyta Móse Jaalon védelmi miniszter, a hadsereg és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat együttes javaslatát, hogy ismét utalják át a Palesztin Hatóságnak az utóbbi hónapokban számukra beszedett, és az év eleje óta "büntetésből" visszatartott vámjövedelmeiket.

Április elsején hatályba lépett a Palesztin Hatóság csatlakozása a háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekmények ügyében eljáró, hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), és ezzel megnyílt a jogi lehetőség a palesztin területeken elkövetett súlyos jogsértések kivizsgálása és elbírálása előtt, amelyekkel a Palesztin Hatóság vádolja Izraelt. Jeruzsálem politikailag motiváltnak és cinikusnak minősítette a csatlakozást.

Május közepén, az ország történetének leghosszabb kormányalakítási időszaka után Netanjahu bemutatta új jobboldali-vallásos pártokból álló kormánykoalíciójának minisztereit. Az új kabinet csak egyfős többséggel rendelkezik a kneszetben, a százhúszból mindössze hatvanegy honatya állt a koalíció mögé: a Likud, a centrista Kulánu (Mindannyian), a jobboldali Bájt Hajehudi, az askenázi ultraortodox Tóra Zsidósága párt, s a keleti, arab országokból származó zsidók ultraortodox Sasz pártjának politikusai.

Július végén valószínűleg szélsőséges zsidó terroristák gyújtóbombát dobtak Ciszjordániában egy palesztin család lakóházára, s a lángok közt, illetve sérülései miatt később meghalt a két szülő és kétéves gyermekük, négyéves másik fiukat pedig súlyos égési sérülésekkel még decemberben is egy izraeli kórházban kezelték. A rendőrség decemberben elfogta a bűntett gyanúsítottjait, de az év végéig nem sikerült elég bizonyítékot szerezniük a sikeres vádemeléshez.

2015-ben tovább erősödött Izraelnek a megoldatlan palesztin-izraeli viszály miatti diplomáciai elszigetelődése. Az év során főként a nyugati országokban megerősödött az Izrael elleni nemzetközi bojkottmozgalom, amely a zsidó államban gyártott termékek elutasításával próbál nyomást gyakorolni Jeruzsálemre a palesztinoknak tett engedmények érdekében. Szeptember közepén az Európai Parlament az 1967-ben elfoglalt palesztin területekről származó izraeli termékek címkézésének támogatásáról döntött, amit Izraelben mind a jobb-, mind a baloldali pártok elítéltek és károsnak neveztek.

Szeptember közepén megkezdődtek, majd heteken át mindennaposak voltak az összecsapások a palesztin fiatalok és az izraeli biztonsági alakulatok között a jeruzsálemi Mecsetek terén. Ezzel megkezdődött a hullámzó intenzitással az év végéig tartó erőszakhullám, palesztin fiatalok, gyakran tizenévesek napi rendszerességgel gyakran halálos kimenetelű erőszakos tüntetéseket tartottak, szándékos gázolásokat, valamint sorozatos késeléses merényleteket hajtottak végre.

A támadások kiváltó oka a palesztin hivatalos és közösségi médiában megjelent azon feltételezés volt, hogy az izraeli kormány megpróbálja megváltoztatni a látogatási rendet a Jeruzsálem óvárosában található Mecsetek terén. Izrael szerint az erőszakcselekményeket palesztin vezetők nyilatkozatai is szítják, míg palesztin források szerint a támadások hátterében az elkeseredettség áll, hogy elveszni látják a reményt egy önálló palesztin állam létrejöttére.

December közepén öt év után Izrael és Törökország képviselői megegyeztek a kapcsolatok normalizálásának elveiről, és ezzel véget ért a Mavi Marmara hajón 2010 májusában történt incidens miatt kialakult súlyos feszültség a két ország között.

2015-ben is számos alkalommal indultak rakétatámadások Izrael ellen a Gázai övezetből, melyeket izraeli válaszcsapások követtek, de az előző évekhez - és különösen a Gázai övezetet kormányzó Hamász radikális iszlamista szervezet elleni 2014-es hadművelethez - képest viszonylag nyugodt volt a helyzet az övezettel szomszédos izraeli területeken.

MTI
  • Eger írócsillaga magyar örökség
    Cs. Varga István: Magyar Örökség Díj „a világ magyarságának szellemi becsületrendje”, amely valóban kitüntető reflektorfénybe helyezi Gárdonyi életművét: a díj és díjazott egymás fényét erősíti.
  • Legyilkolt, elhamvasztott magyar nők és gyermekek
    Csehszlovák krematóriumban hamvasztották el 1947 októberében 195 magyar és német nemzetiségű, két esztendővel korábban, 1945 nyarán brutális módszerekkel halomra gyilkolt nő és gyermek földi maradványait. Erre azért került sor, hogy újra, véglegesen eltüntessék egy akkor már lassan-lassan kitudódó tömeggyilkosság nyomait.
  • Hazánk támogatja Észak-Macedónia EU-tagságát
    Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke kedden a Karmelita kolostorban fogadta a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) vezetőségét, Hrisztijan Mickoszki elnököt és Alekszandar Nikoloszki alelnököt - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
MTI Hírfelhasználó