Kettős évet hagyott maga mögött a mezőgazdaság
A termelés és a feldolgozás korszerűsítése lesz a következő időszak egyik legnagyobb kihívása.
2016. január 3. 10:54

Bár a szeszélyes időjárás miatt a 2014-es rekordév eredményeit nem tudta elérni tavaly a hazai mezőgazdaság, a gabonatermesztő gazdaságok és a kertészetek jelentős része összességében jó közepes évet tudhat maga mögött. Az állattenyésztésben kettősség jellemezte az évet: míg a húsmarhatartók az időközben országossá vált kéknyelv-fertőzöttség ellenére is nyereséget könyvelhettek el, a tejelőtehén-tartók az elmúlt évek legnagyobb válságával néztek farkasszemet. A sertéságazatban sem telt eseménytelenül az év, a felvásárlási árak mélyrepülése ugyanis alaposan megszorongatta az állattartókat. 

A szántóföldi növények termesztésében az elmúlt évben is az időjárás okozta a legtöbb problémát. Az év egészében szinte minden irányban szélsőségekkel találkozhattak a termelők: míg tavasszal a belvíz okozott gondot, a nyáron a perzselő szárazság tizedelte a termést. – Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy évben kétszer aratunk kukoricát: márciusban a tavalyit kellett levágni, ősszel már az új termést takarítottuk be – hívta fel lapunk figyelmét Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. A szakember szerint az időjárás miatt az őszi és a tavaszi vetésű növények eredményei jelentős eltérést mutattak. Az őszi kalászosok – többek közt a búza és az árpa – jó termést adtak, ezzel szemben kukoricából hárommillió tonnával kevesebb került a magtárakba, mint egy évvel korábban. – Ez valóban nagy kiesés, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az előző évi rekordhoz képest volt ekkora az eltérés. Az elmúlt öt év eredményeit nézve átlagosnak mondható a kukoricatermés – jegyezte meg Vancsura József.

Olcsón mérik a gabonát

Az árak a kisebb mennyiség ellenére sem mentek feljebb, a kukorica és a búza felvásárlási árával sem elégedettek a termelők, ezért a legtöbben még kivárnak az értékesítéssel. Az idei kilátásokkal kapcsolatban Vancsura József elmondta: a búza vetésterülete kissé elmarad az előző évitől, nem éri el az egymillió hektárt. A vetés állapota ugyanakkor ígéretesnek tűnik, a növények szépen fejlődésnek indultak az elmúlt hetekben. Kukoricát az idén is hozzávetőlegesen 1,1 millió hektáron vetnek majd a gazdálkodók.
A tervek szerint a tavaly 70 ezer hektárra nőtt szója vetésterülete is megmaradhat. Az utóbbi idők intézkedései megmozdították a termelők fantáziáját és a pénztárcáját is. Ezért tavaly szóját majdnem dupla akkora területen vetettek a gazdák, mint egy éve. – Bízunk abban, hogy ez a lendület az idén is megmarad – mondta Vancsura József.

Korszerűsítés hozhat stabilitást

A szeszélyes időjárás a zöldség-gyümölcs ágazatban is éreztette hatását. Az előző évi rekordhoz képest a gyümölcstermelők jóval kevesebb termést takaríthattak be. Ez egyrészt az előző évi túltermelés hatása, másrészt a jégverés és az aszály is árott a gyümölcsök fejlődésének. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke szerint a legrosszabbul az almatermelők jártak: a 2014-es 900 ezer tonnás rekord után tavaly csak 450-480 ezer tonna alma termett. – Ugyanakkor aki korszerű technológiával dolgozott, tavaly is szép bevételre tehetett szert, a minőség és az árak ugyanis kedvezően alakultak – emelte ki a Fruitveb elnöke.
A zöldségfélék esetében kisebb volt a visszaesés, hozzávetőleg százezer tonnával kevesebb került a raktárakba, a mennyiség nyolcvan százalékát egyetlen termény, a csemegekukorica tette ki. Az elnök szerint a visszaesés mögött a szárazság mellett az orosz embargó hatásai állnak, a feldolgozóipar ugyanis a csökkenő kereslet miatt csak kevesebb terményre tudott szerződni, mint korábban. A többi zöldségből az aszály következtében 3-5 százalékos csökkenést mértek, a betárolt zöldségek minősége ugyanakkor jobb, mint korábban. A hajtatott növényeknél 2-3 százalékos növekedést értek el a termelők, étkezési paradicsomból például 10-15 ezer tonnával többet takarítottak be, mint 2014-ben.
Az idei év kihívásaival kapcsolatban Ledó Ferenc elmondta: a következő időszakban azon kell dolgozni, hogy minél jobban csökkentsék a klímaváltozás hatásait, ezt célozzák az új pályázati kiírások is. – Nagyon lényeges, hogy a kertészetekben korszerű technológiá­val dolgozzanak, hogy ezt az évenkénti nagy szóródást mennyiségben és minőségben is tompítani lehessen – mutatott rá.

Kiutat remélnek a tejtermelők

Az utóbbi évek legnagyobb válságával néztek szembe tavaly a hazai és az európai tejtermelők. Az orosz embargó és a megszüntetett kvóta miatti túltermelés alaposan lenyomta a felvásárlási árakat, a hazai kisebb gazdaságok sokszor kevesebb, mint 65 forintot kaptak egy liter nyers tejért, ami jelentősen elmarad az önköltségi szinttől. A nehéz helyzeten az eddig hozott intézkedések sem tudtak javítani, bár a termelőknek kifizetett előlegek és plusztámogatások némileg csökkentették a veszteségeket.

Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke szerint vannak olyan hangok, amelyek szerint az orosz embargót 2016 közepe után nem hosszabbítják meg újra, ez pedig jelentős előrelépés lenne a tejpiacon. Véleménye szerint már az orosz piacon is érződik az uniós termékek okozta hiány, ráadásul az utóbbi időben megjelentek a hamis, növényi zsírral készült tejtermékek is, amelyek tovább csökkentik a fogyasztói bizalmat a kontinensnyi országban. – Emellett vannak olyan jelzések, amelyek azt mutatják, hogy a keleti piacok is megnyílnak az uniós termékek előtt. Ez a két lépés stabilizálni tudná a piacot, így az árak is újra emelkedhetnek – mondta Mélykuti Tibor. Hozzátette: ha az év első harmadában nem sikerül árat emelniük a feldolgozóknak, biztosan lesznek olyan tejtermelő gazdaságok, amelyek felhagynak a működéssel, a termelés így akár 10-15 százalékkal is visszaeshet.
– Az orosz piac elsősorban jó minőségű sajtot és kiváló minőségű vajat szeretne felvásárolni tőlünk, de a feldolgozóiparunk ma még nem képes ezt az igényt kielégíteni. A feldolgozás technológiai fejlesztéséhez nyilván pénz kellene, a mostani uniós források viszont a tej jó részét felvásárló nagyvállalatok számára nem elérhetők, ezért egy támogatási program kidolgozását kérte a kormánytól a terméktanács.
– Ha sikerülne a vaj- és a sajttermelést növelni, az megoldhatná a tejtermelők helyzetét is – mutatott rá az elnök. Az áfakérdéssel kapcsolatban elmondta: az adócsalással hazánkba érkezett áruk egy részét a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal kötött együttműködésnek köszönhetően sikerült kiszűrni, azonban még mindig indokolatlanul nagy tételben érkezik külföldi folyadéktej és sajt az országba. Ezzel a jövőben mindenképpen kezdeni kell valamit.

Válságban a sertéstartás

A sertéságazatban tavaly megfordult a korábbi években kialakult trend. Az előző időszakban a húsipar és a feldolgozás volt az a szektor, amelyik kisebb bevétellel dolgozott, vagy épp veszteséget könyveltek el egyes vállalkozások, az állattartás pedig kifizetődőbb tevékenység volt. Tavaly épp az ellenkezője volt igaz az ágazatra. Míg az alacsony felvásárlási árak kedveztek a húsipari szereplőknek, az állattartók esetében komoly gondot okozott az élő állat árának mélyrepülése. Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke lapunknak elmondta: a sertéstartók egy része a megmaradásáért küzd, a VHT ezért nemrég több pontból álló javaslatcsomagot készített elő, és kérte a kormányt, hogy a javasolt intézkedésekkel biztosítsa a termelők túlélését.

– Mindenki azt reméli, hogy az élő állat értékesítési ára a 290-320 forintos szinten elérte a mélypontot, az új évben pedig beindul a növekedés – jegyezte meg az elnök. Véleménye szerint az Európai Unió által januártól bevezetett magántárolási támogatás is némileg enyhíthet a helyzeten. – Reméljük, hogy mire – három hónap elteltével – ezek a tételek újra a piacra kerülnek, már egy felívelő, emelkedő ártrenddel fogunk találkozni – mondta. Majd hozzátette: ezzel együtt a húsipar helyzete is tovább javulhat, hiszen az idén megjelenő ötszázalékos áfakulcsnak köszönhetően nőhet a kereslet a sertéshús iránt.
Elmondása szerint a húsmarha piacán az időközben országos méretűvé nőtt kéknyelv-fertőzöttség ellenére is kedvező évet zártak a gazdálkodók.
– Bár a betegség a kezdetekben megakasztotta a belföldi szállításokat, ugyanakkor amióta az egész országot védőkörzetté nyilvánították, ez a korlátozás is megszűnt – jelezte. Bizonyos feltételekkel külföldre is szállíthatók az élő állatok, a vágott szarvasmarhára pedig eddig sem vonatkozott a korlátozás, így az export is tovább bővülhet. Németh Antal szerint a vágott áru jó áron és nagy mennyiségben kerül az exportpiacokra, a pozitív trend pedig az idén is folytatódhat.

Meginoghat a baromfi pozíciója

Kiegyensúlyozott évet tudhat maga mögött a hazai baromfitenyésztés, az év első harmadában a kereslet és az árak is kedvezően alakultak. Október közepére ugyanakkor világméretűvé vált a túltermelés, ami már a hazai piacon is érezteti hatását. Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke szerint mindez akkor válhat igazán komoly problémává, ha a folyamat erre az évre is áthúzódik majd. A nehéz évkezdés egyébként is garantálható a szakember szerint, hiszen a sertéstőkehúsra bevezetett ötszázalékos áfakulcs vélhetően csökkenteni fogja a baromfi iránti keresletet a magyar piacon.
– A húsz százalék körüli áfakülönbség borítékolhatóan megjelenik majd a fogyasztói árakban, a kereskedelemben ugyanis akkora a verseny, hogy egy ekkora árrést nem nyelhetnek le a boltok – fogalmazott Bárány László, aki szerint az átrendeződéssel főként a kicsik járnak rosszul, hisz ők döntően a hazai piacra termelnek.

– Ha a hazai piac beszűkül, a nagyvállalatok legfeljebb tovább növelik majd a kivitelt, a kicsik ugyanakkor ezt nem tehetik meg. Az első három hónapban arra számítunk – folytatta a terméktanács elnöke –, hogy az újdonság varázsa tovább pumpálja majd a sertéshúsfogyasztást, ezért a tervek szerint ebben az időszakban marketingkampányt indítunk a magyar baromfi népszerűsítésére. Az ehhez szükséges forrást – a kormány ígérete szerint – megkapja a szervezet, így az év elején százmillió forintos nagyságrendű marketingkeret áll majd rendelkezésre. Emellett folyamatosan vizsgálni fogják a kisebb termelők, feldolgozók készleteit is. Ha a raktárban tárolt készlet akár mennyiségben, akár értékben eléri a kritikus szintet, a kormánytól kérnek majd segítséget a felhalmozódott termékek értékesítésére.

Magyaridok.hu
  • Szarvas József: El kell vállalni a feladatot!
    Van jó pár olyan gondolatom, kérdésem, amely egy színészi pályára készülő fiatal számára izgalmas lehet. Most a diákokkal együtt magam is pályakezdő leszek. Több mint negyven magam mögött hagyott évaddal.
  • A mezőgazdaság az ország legfontosabb bástyája
    A koronavírus-járvány megmutatta, hogy a mezőgazdaság és a rá épülő hazai élelmiszeripar az ország legfontosabb bástyája - jelentette ki az agrárminiszter az Északi Agrárszakképzési Centrum gépjárműátadásán kedden Nyíregyházán.
  • Eleven és gazdagodó a nemzeti hagyomány
    Mind a hungarikumokkal, mind a folkTrend! mozgalommal azt mutatjuk be, hogy milyen ma a magyar és milyen lehetne. Tehát nem kell leragadnunk ott, hogy milyen volt. Föl kell mutatnunk azt, hogy ez élő kultúra, sőt elevenebb is lehetne.
MTI Hírfelhasználó