Kovács Árpád az ország gazdasági pályáját fenntarthatónak látja
2,5-3 százalékos bővülés kell a bérfelzárkóztatáshoz. Magyarországot a hitelminősítők előbb-utóbb fel fogják minősíteni, Az államadósságot nem érdemes túl gyorsan csökkenteni.
2016. január 10. 19:37

Úgy tűnik, fiskálisan józanabbak vagyunk, mint több évvel ezelőtt, most biztosan nem szenved költségvetési alkoholizmusban az állam, de azért a forint, fillér mindig cincog a zsebben, vagyis ha az emberek megtermelnek valamit, annak szeretik élvezni a gyümölcseit, és ezzel egy ország is így van – mondta a gazdasági, pénzügyi helyzet alakulásáról Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

Jól használja az uniós támogatásokat az ország

A G7 című műsornak nyilatkozó szakember hangsúlyozta, a múlt év jó gazdasági teljesítménye, illetve a javuló pénzügyi fegyelemnek köszönhetően keletkezett pluszpénznek – a vártnál 550 milliárd forinttal több érkezett a költségvetésbe – rögtön megvan a helye. Ebbe beletartozik a feszítő jóléti intézkedések oldása vagy a családi programok, állami beruházások finanszírozása. Nagy különbség, azonban, hogy megérkezett összeghez, teljesítményhez kapcsolódnak-e a jóléti várakozások, türelmetlenségek, vagy előre elkölti a pénzét az ország, és így az unokák terhére adósítja el magát. Ez huszonöt éven át így zajlott, mindig külső forrásokra voltunk utalva – tette hozzá.

Kovács Árpád arról is beszélt, szerinte Magyarország megérdemelten jut hozzá az európai uniós támogatásokhoz, mert értéket teremt belőle, nem elfogyasztja teljesítmény hiányában. Azzal azonban, szembe kell nézni azzal, hogy az uniós források mostani arányukban előbb-utóbb el fognak tűnni.

A Költségvetési Tanács elnöke annak kapcsán nyilatkozott, hogy tavaly a büdzsé hiánya kisebb, a növekedés pedig nagyobb lett a vártnál, és valószínű, az államadósság csökkenő trendje is fennmarad.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter január 6-án az előzetes számok alapján azt közölte, az államháztartás központi alrendszerének 2015. évi hiánya 1218 milliárd forint volt, a GDP-arányos hiány 2 százalék lehet a tervezett 2,4 százalékkal szemben, az adósságszint pedig várhatóan 76 százalék alá csökken.  A magyar gazdaság tavaly a tervezett 2,5 százaléknál jóval gyorsabban, 2,8-2,9 százalék körül bővült, az infláció pedig 0 százalék körül alakult.

2,5-3 százalékot kell hozni

Kovács Árpád a béremelésekről azt mondta, az több területen megtörtént, és összességében is emelkedett a bérszínvonal, de szelektivitás nélkül nem lehet csinálni, tudomásul kell venni, hogy nem lehet mindent egyszerre.

Kovács Árpád szerint a következő években fenn kell tartani a gazdasági növekedést, 2,5-3 százalékot kell hozni annak érdekében, legyen lehetőség a bérfelzárkóztatásra és a költségvetés egyensúlya is fennmaradjon. Erre megvan az ország képessége – tette hozzá.

A költségvetési hiányról azt mondta, elvileg 0 százalékos deficittel is lehet tervezni a jövőben. Megjegyezte, hogy a költségvetés nettó módon mai is szuficites, többlete van ahhoz képest, amit elfogyasztunk. Negatív tartományba a korábbi évtizedek adósságainak kamatterhei viszik a büdzsét, és ebben a tőke még nincs is benne. Ahhoz, hogy a tőketörlesztéssel együtt a költségvetés 0-s legyen, ahhoz tetemes többletet kellene biztosítani. A büdzsé évről évre ebbe az irányba megy, aminek oka, hogy kisebbek a kamatterhek – az 5-6 ezer milliárdos tétel lefelé megy – , másrészt a bevételek növekedése, a gazdaság fehéredése is nagyon sokat hozott, valamint a fontos szerepe volt a fegyelmezett költségvetési politikának is. Hozzátette, utóbbihoz tartozik, hogy szelektáltan költötték a pénzt, illetve a deficit miatt rendelkezésre álló összeg sokszor olyan célokra megy – például egy vállalat vagy bank megvásárlása – amely nem csak kiadást jelent, hiszen a másik oldalon megjelenik az érték.

Jön a felminősítés

Kovács Árpád szerint Magyarországot a hitelminősítők előbb-utóbb fel fogják minősíteni, ami befektetési szempontból 2016-ban még nem jár azonnali hatásokkal, de tendenciájában biztosan pluszt jelent majd a növekedési lehetőségek tekintetében, mert a nyugdíj- vagy befektetési alapokból egy idő után friss pénz áramolhat a magyar gazdaságba.

A 2016-ra várható növekedésről a Költségvetési Tanács elnöke azt mondta, az óvatosan becsült növekedési pályát teljesíthetőnek tartják. Emlékeztetett, hogy az elemzők Magyarország potenciális növekedési mértékét 2 százalékra teszik, vagy inkább a fölé, míg a borúlátóbb szakértők évekkel korábban 0- és 1 százalék közötti értékkel kalkulált.

A 2 százalék arra elég, hogy az ország haladjon előre, az a fölötti részért meg kell küzdeni, például ide kapcsolódnak a lakásépítéseket érintő programok. A bankok magánhitelezési tevékenységét is el kell indítani, mert tőkés gazdaságot tőkés hitelezés nélkül nem lehet felépíteni, az állam nagyon fontos szereplő ebben, de nem döntő, tehát ezen a területen biztosan változtatni kell – fogalmazott.

Hozzátette, a harmadik terület az energia- és nyersanyagárak világpiaci mélyrepülése, ami Magyarország számára több százalékos cserearány-javulást hozott. Ez olyan kegyelmi állapot, amely úgy tűnik, fennmarad – véli.

Nem biztos, hogy jó túl gyorsan csökkenteni az adósságot

Ezek a folyamatok mind abba az irányba húznak, hogy az átmeneti visszaesés után Magyarország a trendek fölött tud teljesíteni, feltéve, hogy nem történnek jóvátehetetlen események és az és az uniós fejlődési folyamatok is kitartanak. A 2 százalékos fejlődés az államadósság szerény csökkentéséhez lehet elég. Kérdés azonban, hogy a lefaragás ütemének túlfeszítése érdeke-e az országnak. Ma a gazdasági stabilitás nem célja, hanem eszköze a növekedésnek – tette hozzá.

Kovács Árpád szerint a gazdasági pálya fenntartható, azon lehet vitatkozni, hogy milyen áron, milyen ügyességgel, hatékonysággal tudjuk magunkból kipréselni ezt a teljesítményt. Ebben Magyarország nem áll jól, ahhoz, hogy jobban éljünk, nagyobb társadalmi teljesítmény kell, és ha nagyon gyenge hatékonysággal dolgozunk, saját magunk ellen vétünk – fogalmazott.

A nagyok mellett a pesti tőzsdének is van helye

A magyar tőzsde jövője kapcsán azt mondta, egy sor középvállalatnak forrásbevonásra van szüksége a következő években, és ha nem tőzsdei szereplők, akkor egy nagyon fontos eszköz kimarad számukra, ezért meg kellene ragadniuk.

Csodát nem lehet várni tőle, de a nagy tőzsdék mellett egy közép-kelet-európai kisebb börzének is helye van – monda. Megjegyezte, a korábbi kísérlet, hogy több magyar vállalatot vonjanak be a börzére, nem a tőzsdén bukott meg, hanem a cégeken és a maitól eltérő környezeten.

G7/Kossuth Rádió
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Mindenki az álszent Richard Gere-en nevet
    Csúcsra jár a részvét-ipar. Most éppen az öregecskedő színészeket vetik be, így Richard Gere is megszakította nyaralását egy migránssimogatás erejéig. Bár csak ne tette volna!
  • Kozma Imre 1989-ről: Új reményt kaptak nálunk a keletnémetek
    Több tízezer keletnémet jött Magyarországra 1989 nyarán, mert az NDK-ban elterjedt a pletyka, hogy pár órára megnyitják az osztrák-magyar határt. Heteket, hónapokat táboroztak itt Magyarországon, hogy aztán innen újból eljussanak hazájuk nyugati részébe.
  • Célt értek a pályázati források
    Közel 190 ezer nyertes pályázat, 1317 milliárd forintnyi meghirdetett és 480 milliárd forint kifizetett támogatás — röviden ez a mérlege a 2014 és 2020 között elérhető Vidékfejlesztési program eddigi eredményeinek.
MTI Hírfelhasználó