A Donnál harcoló magyarok szolgálata nem csak áldozat
Hetvenhárom év után újra és újra ki kell mondani, hogy a 2. magyar hadsereg katonáinak szolgálata, helytállása és kötelességtudata nemcsak áldozat, hanem példa is - hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára a doni áttörés évfordulóján rendezett megemlékezésen kedden, Budapesten.
2016. január 12. 14:03
Vargha Tamás kiemelte, a magyar katonák a Don-kanyarnál a szörnyű körülmények között, a mínusz 35-40 fokos télben, fagyban is megkísérelték a lehetetlent: feltartóztatni a náluk létszámban, felszereltségben és fegyverzetben sokkal erősebb ellenséges Vörös Hadsereget.
A gyász és a tiszteletadás megilleti a magyar honvédeket és a munkaszolgálatosokat, akik "az önzetlenség, a kitartás, a másokért való önfeláldozás és elszántság nagyszerű emberi példáját" mutatva álltak helyt - közölte.
"Az 1943. január 12-i urivi áttörés megpecsételte a 2. magyar hadsereg sorsát" - mondta az államtitkár, hozzátéve: Magyarország történetében "Mohács, Világos, Doberdó vagy Trianon mértékű katasztrófát jelentett" 1943 telén a Don-kanyar.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán rendezett, koszorúzással egybekötött megemlékezésen részt vett még mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Orosz Zoltán, vezérkarifőnök-helyettes, Boldizsár Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánja, Czövek János, a Honvédszakszervezet elnöke, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Magyar Tartalékosok Szövetségének elnöke.
Ezt megelőzően a budavári Mátyás-templomban szentmisét tartottak, amelyet Bíró László katolikus tábori püspök mutatott be.
Országszerte számos más településen is koszorúzást, megemlékezést tartanak a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg Don menti csatái áldozatainak emlékére.
A második világháborúban a 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A frontra kivonuló 207 ezer emberből álló hadsereg fegyverzete és felszerelése hiányos és korszerűtlen volt.
A szovjet 40. hadsereg 1943. január 12-én, mínusz 30-35 fokos hidegben lendült támadásba az urivi hídfőtől kiindulva, és már aznap 8-12 kilométer mélyen beékelődött a magyar védelembe. Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a magyar hadsereget. A doni veszteségekről nincsenek pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az áldozatok számát egyes források mintegy 93 500-ra, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik. A sebesültek és a fogságba kerültek pontos száma sem ismeretes.
Minden eszközzel le kell törni a járvány nagyon dinamikusan emelkedő harmadik hullámát, a kormányzati szigorítások szükségszerűek voltak - mondta Müller Cecília országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján csütörtökön.
2020 márciusa óta nagyon sok területen alakult át az élet hazánkban is a járvány következtében, de az elmúlt egy évben számtalan esetben bebizonyították a magyarok, hogy meg tudnak birkózni a kihívásokkal. Egyre több ember kapja meg a védőoltást, ugyanakkor itt van a harmadik hullám is – még egy nagy összefogásra van most szükség.
