A Donnál harcoló magyarok szolgálata nem csak áldozat
Hetvenhárom év után újra és újra ki kell mondani, hogy a 2. magyar hadsereg katonáinak szolgálata, helytállása és kötelességtudata nemcsak áldozat, hanem példa is - hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára a doni áttörés évfordulóján rendezett megemlékezésen kedden, Budapesten.
2016. január 12. 14:03

Vargha Tamás kiemelte, a magyar katonák a Don-kanyarnál a szörnyű körülmények között, a mínusz 35-40 fokos télben, fagyban is megkísérelték a lehetetlent: feltartóztatni a náluk létszámban, felszereltségben és fegyverzetben sokkal erősebb ellenséges Vörös Hadsereget.

A gyász és a tiszteletadás megilleti a magyar honvédeket és a munkaszolgálatosokat, akik "az önzetlenség, a kitartás, a másokért való önfeláldozás és elszántság nagyszerű emberi példáját" mutatva álltak helyt - közölte.

"Az 1943. január 12-i urivi áttörés megpecsételte a 2. magyar hadsereg sorsát" - mondta az államtitkár, hozzátéve: Magyarország történetében "Mohács, Világos, Doberdó vagy Trianon mértékű katasztrófát jelentett" 1943 telén a Don-kanyar.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán rendezett, koszorúzással egybekötött megemlékezésen részt vett még mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Orosz Zoltán, vezérkarifőnök-helyettes, Boldizsár Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánja, Czövek János, a Honvédszakszervezet elnöke, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Magyar Tartalékosok Szövetségének elnöke.

Ezt megelőzően a budavári Mátyás-templomban szentmisét tartottak, amelyet Bíró László katolikus tábori püspök mutatott be.

Országszerte számos más településen is koszorúzást, megemlékezést tartanak a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg Don menti csatái áldozatainak emlékére.

A második világháborúban a 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A frontra kivonuló 207 ezer emberből álló hadsereg fegyverzete és felszerelése hiányos és korszerűtlen volt.

A szovjet 40. hadsereg 1943. január 12-én, mínusz 30-35 fokos hidegben lendült támadásba az urivi hídfőtől kiindulva, és már aznap 8-12 kilométer mélyen beékelődött a magyar védelembe. Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a magyar hadsereget. A doni veszteségekről nincsenek pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az áldozatok számát egyes források mintegy 93 500-ra, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik. A sebesültek és a fogságba kerültek pontos száma sem ismeretes.
   

MTI
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Száz nap alatt csak klímavészhelyzet lett
    Karácsony Gergely főpolgármester száz napja stadionstopot, olcsó BKV-t, rezsitámogatást, klímavédelmi intézkedéseket és egy szabadabb, zöldebb Budapestet ígért. A hangzatos programból és szólamokból azonban kórházstop, szimbolikus intézkedések, neki nem tetsző sajtótermék betiltásával való fenyegetés lett. Az új főpolgármester arra a legbüszkébb, hogy nemzetközi vállalások megtorpedózásával zsarolva sikerült választási ígéretének megvalósításához forrást szerezni.
  • Horváth János életútja a polgárosodás megrekedt pályája
    Horváth János hosszú életútja a meg nem valósult magyar polgárosodás pályájaként is felfogható - mondta Navracsics Tibor.
  • Atomenergia nélkül Európa nem lehet klímasemleges
    Atomenergia nélkül Európa nem tudja megvalósítani a klímasemlegességet 2050-re - mondta Szijjártó Péter Prágában.
MTI Hírfelhasználó