Csak erős nemzeti kultúra védheti az európai kultúrát
Csak erős nemzeti kultúrával lehetünk képesek megvédeni Európa kultúráját - hangsúlyozta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a Nemzeti kultúra - társadalom, gazdaság, jólét című konferencián szerdán a Parlamentben.
Utoljára frissítve: 2016. január 12. 20:44
2016. január 12. 17:43

Hozzátette: mint azt a migránsválság és a kérdésben kialakult visegrádi, kelet-közép európai egység is megmutatta, csakis a nemzeti kulturális identitással összhangban álló politikai döntések lehetnek hosszú távon is tartósak.

A nemzeti kultúra minősége határozza meg, hogy mennyire tud sikeres lenni egy nemzet a 21. században, mennyire képes arra, hogy a nemzethez tartozók között kialakítsa a közösség iránti hűséget, a tevékeny állampolgári attitűdöket - fogalmazott a miniszter, aki szerint a kultúra olyan összetartó erő, amelyből a gazdasági teljesítmény, sikeresség is fakad.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy az érzelmi kultúrára, a művészeti nevelés szerepére a közoktatásban nem lehet "luxuscikként" tekinteni, mivel az hozzájárulhat a nemzeti önazonosság erősítéséhez, a versenyképes munkaerő képzéséhez, végső soron pedig a gazdasági sikerességhez is.

"A kultúra bevitele és benntartása az iskolai nevelésben alapvető célunk" - emelte ki a miniszter, aki szerint ennek biztosítása, például a Határtalanul! programhoz hasonló országos kezdeményezések megvalósítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK) kötődő, "egyébként számos ponton joggal bírált centralizált rendszer" egyik nagy előnye, amelyről nem szabad lemondani.

"A kultúra felemel" - jelentette ki Balog Zoltán, hozzáfűzve, hogy a kultúra jelenti a különbséget a "tisztes" és a "lumpen" szegénység között.

Mint fogalmazott, éppen ezért fontos a társadalmi felzárkóztatás, az esélyteremtés szempontjából, hogy a kultúra a KLIK segítségével eljusson a leghátrányosabb helyzetű iskolákba is, ugyanez a célja a kulturális alapellátás rendszerének, valamint a vidéki fesztiválok állami támogatása küszöbönálló növelésének is, amellyel egyben a helyi értelmiség megtartásához, a lokális identitások megerősítéséhez szeretnének hozzájárulni.

A jó kultúrpolitika az, ahol művek és teljesítmények versenyeznek egymással, így a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai által nyújtott kulturális teljesítményt is oda lehet állítani más alkotások mellé, a nemzeti közösség pedig majd dönt, melyiket tartja értékesnek és fontosnak - fogalmazott Balog Zoltán.

A miniszter kiemelte: az elitkultúra is lehet népszerű és széles körben sikeres, valamint még a sokat támadott tömegmédia is válhat megfelelő használat esetén kultúraközvetítő erővé, erre jó példát nyújtanak a Virtuózok és a Fölszállott a páva című televíziós műsorok.

Népfőiskolák, nemzeti kultúra és kulturális alapellátás a témák között

 

Lezsák Sándor a népfőiskolák ösztönző szerepéről, Fekete György a nemzeti kultúra és a nemzet kultúrája közötti összefüggésről, Hoppál Péter a kulturális alapellátáshoz kapcsolódó célokról beszélt a nemzeti kultúrával foglalkozó szakmai konferencia első részében kedden az Országház Felsőházi termében.

A kultúra megtartó erejét hangsúlyozó blokkban Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: a népfőiskolák hozzájárultak a magyarság nemzeti öntudatának, összetartozásának megteremtéséhez.

"A népfőiskolák akkor kerülnek előtérbe, amikor a nép kultúrája, jövője veszélybe kerül. Olyan szellemi törekvéseket képviselnek az ezekhez köthető mozgalmak, amelyek történelmi összefüggésben keresik a válaszokat a mindennapi élet döntő kérdéseire" - mondta Lezsák Sándor.

Felidézte, hogy Trianon után a népfőiskolák a magyar társadalmi valóság széles körű megismertetésének feladatát végezték el a parasztság körében, majd a kisbirtokosok gazdasági életét segítették. Kitért arra, hogy a kommunista hatalom nem tűrte a keresztény szellemiségű népfőiskolák működését, vagyonukat államosították, vezetőiket üldözték, majd a rendszerváltás után a közművelődés leépülésének időszakában alakultak újra népfőiskolák Magyarországon, ekkor, 1990 telén alakult a lakiteleki intézmény is.

"Az újjászervezett Nemzeti Művelődési Intézet és a lakiteleki népfőiskola megalapozta a népfőiskolai hálózat stratégiai kereteit. Az a szemlélet, az a nemzeti és népi elkötelezettség, erkölcsi vállalkozás és társadalomjavító szándék, ami a két világháború között jelen volt, ma is alapját szolgáltatja a népfőiskolai közművelődési törekvéseknek. Másfél éve elkészült a Kárpát-medencei népfőiskolai hálózatról egy mintegy kétszáz oldalas tanulmány, amely jövőképet, stratégiai célt, programot, módszertant és gyakorlati lépéseket fogalmaz meg" - jegyezte meg Lezsák Sándor.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke a kultúra hármas egységéről beszélt, amely a tanítás és a tanulás, a tudományok arzenálja, valamint a művészet sokfélesége szerepel. "E hármasság megtagadása tévedés, és az ember élete értelmének megengedhetetlen korlátozása" - vélekedett.

Kiemelte: a múltunkban gyökerező és a közös jövőre irányuló nemzeti kultúrát kiegészíti a magyar nemzetnek az európai és egyetemes eredményekre támaszkodó kultúrája.

"A kétféle megközelítés a mindennapi arány kérdése" - tette hozzá. Fekete György úgy vélte, hogy a mi sajátosságaink nem jelentenek befelé fordulást, hanem hozzáadott értéket képviselnek.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kulturális alapellátással, a közszféra illetékes intézményeinek összefogásával a társadalom valamennyi szereplőjét hozzásegítik ahhoz, hogy a művelődés a mindennapi élet részévé váljon.

"A kultúra újrapozícionálásáról van szó, egy jövőkép felvázolásáról. Vissza kellene találnunk a kultúra eredeti, latin nyelvű értelméhez, hogy a 21. század Magyarországán a kultúra a minden nap művelt értékeket takarja" - szögezte le Hoppál Péter.

"Az elmúlt másfél évben a kulturális alapellátás kerekasztala ülésein egyfajta kohéziós szemlélet alakult ki, ötezren a közszférában, 25 ezren a teljes spektrumban dolgoznak azért, hogy sikerüljön a kultúra felemelt társadalmi szerepét betölteni" - fogalmazott Hoppál Péter. Példaként említette, hogy Magyarországon évente több mint 1,5 milliós a hangversenyek látogatottsága, 2,3 milliós a könyvtáraké, 6,4 milliós a színházaké, 9,5 millió a múzeumok esetében, a közművelődés többi rendezvénye tekintetében ez a szám 76,5 millió.

Freund Tamás: belső világunk fejlesztése élettani alapszükséglet

A tanulás és a memória legfőbb közegét jelentő belső világunk hatékony működtetése, érzelmi gazdagságunk fejlesztése élettani alapszükséglet - mondta el Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke a Nemzeti kultúra - társadalom, gazdaság, jólét című konferencián szerdán a Parlamentben.

Hozzátette: az emberi agy felépítéséből fakadóan minél intenzívebb érzelmi impulzusokat, katartikus élményeket tudunk társítani az egyes emlékképekhez, azok annál erősebben vésődnek be a memóriánkba. Az így kapott tartóssá és könnyedén előhívhatóvá váló tudás jelenti a kreativitás alapját.

Mint fogalmazott, a globalizációval járó információrobbanás veszélye, hogy nem marad idő és agyi kapacitás a belső világ impulzusainak bevésődésére, ebből pedig neurológiai és pszichiátriai zavarok, frusztráció és érzelmi kiüresedés fakadhat.

A kutató hangsúlyozta: a belső világunk gazdagítása elsősorban a közösségben történő alkotás, értékteremtés révén történhet, ezért alapvető politikai feladatnak kell lennie, hogy az iskolai mindennapos éneklést kiterjesszék a többi művészeti ágra is.

Hámori József agykutató, volt kulturális miniszter előadásában a kultúra és az egyéni személyiségfejlődés kapcsolatáról beszélt. Kiemelte: a társadalom, a szülői ház, a média és az Európa kétezer éves történelmét meghatározó keresztény intézményeknek közös feladata van abban, hogy önálló gondolkodásra képes, harmonikus személyek alkothassák a jövő generációit.

Mint fogalmazott, a magyar kultúra esetében a konkrét képekre épülő kifejezésmód, szellem és nyelv különös összefonódását figyelhetjük meg, amely nem kerülte el olyan neves tudósok figyelmét sem, mint Teller Ede vagy Balázs Nándor (1926-2003). Utóbbi egyedi kapcsolatot vélt felfedezni a képekben rendkívül gazdag magyar nyelv, valamint a sikeres magyar természettudósok magas száma között.

Granasztói György miniszterelnöki főtanácsadó a polgárosodás és a kultúra kapcsolatáról elmondott előadásában hangsúlyozta: ma Magyarországon a polgárosodás egyben közösségfejlesztést is kell jelentsen, ennek legfelsőbb szintje a nemzetépítés, legalsóbb kerete pedig a család.

A történész úgy vélte, hogy ma a polgár Magyarországon elsősorban a helyhez kötött tulajdonnal rendelkező, ezért egy helyi közösséghez erősen kötődő, abban alakító szereppel bíró személyt jelent.

A kulturális politika a közösségfejlesztés kereteinek kijelölésével járulhat hozzá az új polgári társadalom fejlődéséhez - hangsúlyozta Granasztói György.

Előadások a kultúra fenntarthatóságáról, a kreatívipar szerepéről, a közművelődési szakemberek feladatairól

Pálinkás József szerint a kultúra fenntartható és megújítandó, de ezt nagyon átgondoltan kell tenni, Lánczi András úgy látja, a kultúra és a civilizáció szembeállítása akadályozza a társadalom működését a mai világban. Erről a Nemzeti kultúra - társadalom, gazdaság, jólét című keddi konferencia kora esti blokkjában esett szó a Parlamentben, ahol előadást tartott Závogyán Magdolna helyettes államtitkár és Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál főigazgatója is.

"Kultúráról csak egy közösség vonatkozásában beszélhetünk, amely közös értékrendeket fogad el. A nemzet és a kultúra fogalma elválaszthatatlan egymástól" - fogalmazott Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkárságának szakmai konferenciáján.

A szakember a kultúra kapcsán hangsúlyozta a közös nyelv és a közös gondolkodás követelményét, a közös értékrend meglétét, valamint a közös világfelfogást.

Megjegyezte, hogy a kulturális alapértékek rendszere tudja egyben tartani az Európai Uniót is. Fontosnak nevezte, hogy a kultúra szervezett, nyitott, egységes, sokrétű legyen, és szolgáljon.

"A kultúra fő terepe a család, az iskola, a példamutatás, emellett jelentős formáló erejű politikai és gazdasági tényező is" - mondta Pálinkás József. Hozzátette: az innováció kultúrája azt jelenti, hogy létre akarunk valamit hozni a közösség érdekében, míg a kultúra innovációján nyitottságot értünk a világra, az új megoldásokra.

Lánczi András filozófus, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke az antik filozófián alapuló európai kultúra egyik problémájának nevezte, hogy előbb a vallást, majd a filozófiát is a társadalom peremére tolta. "Az amerikai társadalom nagyon versenyszellemű, ezért erőszakos, viszont a civilizációra nagyon figyel, szívélyessé teszik az emberek életét. Ott fontosabbak az értékek, mint az erények. A mai világban a civilizáció a társadalom működését akadályozza, szembeállítva a kultúrával, jól mutatja ezt az európai felfogás változása is".

Megfogalmazása szerint az érték manapság valamiféle politikai norma, miközben régen az értéknek csak maga a társadalom lehetett külső garantálója. Lánczi András felhozta a bevándorlási kérdést, amelyben a liberálisok mindenki befogadását preferálják, míg a konzervatívok építik a kerítést. "A kerítés üzenete korábban az volt, hogy a család fontosabb, mint az egyén, ma már ez sokszor fordítva van". Arra is kitért, hogy a mai európai és amerikai társadalmat jellemző egyenlőségi elv meg akarja szüntetni a kultúrák közötti különbségeket miközben ezek között mindig van különbség.

Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár a Nemzeti Művelődési Intézet felmérését ismertette, amelyet a kulturális közfoglalkoztatottak vonatkozásában végzett. Elmondta: az 1853 településen kapott több mint tízezer kitöltött kérdőívben a közösségi és kulturális hely, a területi fejlettség, a népességfogyás témájában kaptak érdekes adatokat.

"Ahol közművelődési szakember dolgozik, ott élénkebb a közösségi és a kulturális élet. Az aprófalvak általában alacsony pontszámokat kaptak, ugyanakkor szomszédos járások között is nagy különbségek vannak az életminőségben. Az ilyen vizsgálatok azt is megmutatják, egy térség milyen szellemi képességekkel rendelkezik ahhoz, hogy a jövőben gyarapodni tudjon, de világossá válik az is, milyen területen van szükség fejlesztésre, állami beavatkozásra. Különösen fontos abban, hogy a kulturális alapellátás eredményeit nézni tudjuk" - közölte a helyettes államtitkár.

A kreatívipar a nemzetközi cégek jóindulatától nem függő, biztosabb munkahelyek, valamint versenyképesebb kis- és középvállalkozások létrejöttéhez, egyben a nagy nemzeti vállalatok reneszánszához is hozzájárulhat - hangsúlyozta előadásában Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál főigazgatója.

Mint fogalmazott, mindehhez szükség van egy nem kizárólag a mérnöki- és természettudományos eredményekre koncentráló komplex látásmódra, valamint a játékosság szeretetére és a hibázás lehetőségének biztosítására az oktatásban.

Böszörményi-Nagy Gergely szerint szintén fontos a kockázatvállalás elismerése, a kreatívipari vállalkozásokat saját vagyonukkal segítő mecénásoknak, az "angyal befektetőknek" az állami támogatása, például adóvisszatérítés formájában. Emellett szükséges a versenyszellem és a derűlátás hagyományának ápolása is.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár az eseményen elmondta: a konferencián elhangzott előadásokból még idén önálló kötetet adnak közre.

MTI
  • Életben akar maradni – rasszista!
    A híres brit történész, Paul Johnson már 1983-ban megírta: „Ám a hetvenes évekre az ENSZ korrupt és demoralizált szervezet lett, és rosszul átgondolt beavatkozásaival inkább előmozdította, mint gátolta a kegyetlenséget.” (A modern kor, XX. Század Intézet, 2000.; 793. oldal)
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Gulyás: vegyék figyelembe a nemzeti régiókat az EU-ban!
    Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap aláírta a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést, amelynek célja, hogy a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló uniós kohéziós források elosztásánál a nemzeti regionális jellegzetességek szempontjaira is legyenek tekintettel.
  • A Hitler elleni merénylet a német emlékezetpolitikában
    A miniszterváltás és az ezt övező kommentárok különleges megvilágításba kerülnek azáltal, hogy az új miniszter asszony első hangsúlyos politikai megszólalása ma, az 1944. jú­lius 20-án Hitler ellen elkövetett bombamerénylet 75. évfordulóján lesz.
  • Életben akar maradni – rasszista!
    A híres brit történész, Paul Johnson már 1983-ban megírta: „Ám a hetvenes évekre az ENSZ korrupt és demoralizált szervezet lett, és rosszul átgondolt beavatkozásaival inkább előmozdította, mint gátolta a kegyetlenséget.” (A modern kor, XX. Század Intézet, 2000.; 793. oldal)
MTI Hírfelhasználó