Az antikommunizmus a demokrácia egyik alapja
Az antikommunizmus olyan érték, amely a demokrácia egyik alapja - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy az 1956-os forradalom előzményeivel foglalkozó szerdai budapesti szimpóziumon.
2016. január 13. 16:48

Rétvári Bence a Kommunizmus Bűnei Alapítvány és a Konrad-Adenauer-Stiftung közös tudományos konferenciáján kijelentette: a főhatalmat évtizedeken keresztül gyakorló kommunista pártok "bűnöző szervezetek" voltak.

Az ÁVH-t létrehozókat, a koncepciós pereket megindítókat, a deportálások és a kivégzések, a személyi kultusz és a kolhozosítás felelőseit, a mesterséges iparosítás és az ország elszegényítésének okozóit ugyanis nem pozíciójuk tette kegyetlenné, embertelenné, az emberi méltóságot nem tisztelővé, hanem ez volt tisztségre kiválasztásuk szempontja - mondta.

Hozzátette: abban, hogy az 1956-os forradalom elbukott, nagy szerepe volt annak is, hogy a Nyugat - a nagyhatalmi status quót féltve - nem sietett a felkelők segítségére. Az idei emlékévvel kapcsolatban arra emlékeztetett: fő feladata az emlékezés, "a tíz évvel ezelőtti csorbát pedig ki kell köszörülni".

Az emlékévről szólva fontosnak nevezte a helyi hősök előtt tisztelgő úgynevezett büszkeségpontok rendszerének kialakítását

Rétvári Bence kiemelte: 1956 különlegessége az volt, hogy míg sok más forradalomban "nagy emberek köré csoportosultak az események", addig hat évtizede "az akkori Magyarország egy emberként lázadt fel".

Az államtitkár utalt arra, az idei évtől automatizmussá vált a politikai rehabilitáltak - a polgári kormányzás idején megemelt - pótlékának emelkedése, megjegyezve, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány e juttatást befagyasztotta 2008-2010-ben.

Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnöke azt mondta, az "abszolút kisebbségi létben" működő kommunisták a fasizmus ellen hirdettek ugyan harcot, de legfőbb ellenségeik a szociáldemokraták és a polgári erők voltak, a recski tábor első lakói is közülük kerültek ki.

Megjegyezte: az 1953-as amnesztia idején a felnőtt lakosság negyede állt valamilyen eljárás hatálya alatt, összességében pedig "ma már csak azon lehet csodálkozni, hogy a forradalom nem korábban tört ki".

Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője az eseményen úgy fogalmazott, a szabadság fáklyáját 1956-ban, Magyarországon gyújtották meg. Arra hívta fel a figyelmet: meg kell tanítani a felnövekvő nemzedékeknek, hogy a ma már természetesnek tűnő szabadságért nap mint nap meg kell harcolni.

Hozzátette, a magyar forradalom nem csupán azt mutatta meg, hogy fel lehet lépni az addig legyőzhetetlennek hitt Szovjetunió ellen, de a megtorlás arra is rávilágított, mennyire értéktelennek tekinti a kommunista rendszer az embert.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó