Vizsgálják más élelmiszerek áfacsökkentési lehetőségét
Nagy erőkkel lobbiznak az áfacsökkentésért a kormánynál az egyes ágazatok, a sertéshús után a baromfira, a tojásra és a halra is kisebb adót kérnek a termelők – hívta fel tegnap a figyelmet Czerván György. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint a sertés esetében eddig teljesültek a várakozások, a soron következő termék pedig a tej lehet. Az intézkedést holnapi ülésén vitatja meg a kormány.
2016. február 4. 11:59

– Az első fél év végén derülhet ki a január 1-jétől a sertéshúsra bevezetett áfacsökkentés eredménye. Ezután vizsgálhatjuk meg az intézkedés kiterjesztésének lehetőségét – jelentette ki Czerván György a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) tegnapi fórumán. A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára jelezte: jelenleg is nagy nyomás nehezedik a kormányra az áfacsökkentés ügyében, a baromfi-, a tej- és a haltermelők is hasonló elbánást szeretnének.

– Az elmúlt néhány hét tapasztalatai azt mutatják, hogy célt ért az a kormányzati törekvés, miszerint az áfacsökkentésnek a fogyasztói árakban is meg kell jelennie, a lépés pedig jelentősen növelte a tőkehús forgalmát a boltokban – húzta alá az államtitkár.

A következő a tej lehet, az erről szóló előterjesztésről – négy más ágazati javaslat mellett – holnap dönthet a kormány. A tej után vélhetően a baromfi kerül majd terítékre, a termelők szerint ugyanis jelentős versenyhátrányt jelent, hogy a sertés helyettesítő termékeként is emlegetett baromfihús 27 százalékkal adózik, míg az előbbi az év elejétől az ötszázalékos kulcs alá került. Az államtitkár szerint érhető az ágazatok kérése, ugyanakkor egy áfacsökkentés minden esetben költségvetési kieséssel jár, így a döntést is a büdzsében meglévő mozgástér függvényében hozhatja meg a kabinet.

A piaci helyzettel kapcsolatban elmondta: a sertés és a tej árát is jelentősen csökkentette az uniós túlkínálat, az Európai Bizottság (EB) eddigi intézkedései azonban nem tudták érdemben mérsékelni a többek közt az orosz embargó miatt kialakult válság hatásait. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az EB januárban a sertés esetében magántárolási támogatást vezetett be, az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a 28-30 millió eurós keretből a hazai termelők nem tudnak érdemi részt szakítani. Az eddig betárolt mennyiség uniós szinten megközelíti a 90 ezer tonnát, ami a termelés 4,5 százalékát jelenti. Magyarországon ez a szám alig éri el a 300 tonnát, vagyis a sertéshús egy százaléka került az év eleje óta a raktárakba.

A helyzetet tovább nehezíti az afrikai sertéspestis terjedése, az utóbbi hónapokban a szomszédos Ukrajnában 35 új esetet diagnosztizáltak, emellett Észtország és Litvánia után Lengyelországban is találtak fertőzött állatokat.

Czerván György elmondta azt is, hogy a sertés- és a baromfiágazatban nemzeti forrásból fizetett támogatások összege az idén meghaladja a kilencmilliárd forintot.

– Bár a jövő évi költségvetés még tervezés alatt áll, már most látható, hogy ezek a dotációk a jövőben sem csökkennek majd – mondta. A sertésstratégia is folytatódik az idén, ennek kerete 1,15 milliárd forint. Februárban várhatóan megjelennek a vidékfejlesztési program állattenyésztési pályázatai is, a sertéstartók 20 milliárd forintos keretből nyerhetnek beruházási támogatást.

magyaridok.hu
  • Gulyás: második gazdaságvédelmi akciótervet kíván a kormány elfogadni
    Várhatóan öt százalék körül alakul a magyar gazdaság idei növekedése - mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
  • A hősök nem halhatnak meg
    Meghalt az Öregisten, és mi öltük meg – állapítja meg Nietzsche a 19. század végén. Lassan meghalnak a hőseink is, és mi hagyjuk lemészárolni őket, ha engedünk a liberálfasizmus végtelen terjeszkedésének, ha tétlenül nézzük a szabadosság antikultúrájának hegemóniáját az ifjúság körében. Pesszimista kultúrdiagnózis a nyugati létforma jövőjéről.
  • Reneszánszát éli a gyógynövénytermesztés Magyarországon
    A gyógynövények gyűjtésének, termesztésének és feldolgozásának több évszázados hagyományai vannak hazánkban. Az egészségtudatos életmód elterjedésével a gyógynövénykészítmények reneszánszukat élik.
MTI Hírfelhasználó