Erdő Péter: intrikák kereszttüzében állt Pázmány Péter útja
Az intrikák kereszttüzében vezetett Pázmány Péter útja az esztergomi érseki székig - mondta Erdő Péter bíboros Tusor Péter könyvének budapesti bemutatóján.
2016. február 8. 23:01

Erdő Péter kiemelte: a most megjelent Pázmány-monográfia olvasása után már nemcsak az egykori jezsuita érsek hatalmas életművét csodálhatjuk, hanem helytállását és állóképességét is, hogy nem roppant össze az intrikák súlya alatt.

Pázmány Péter a "belsőleg szilárd ember méltóságával tudta átélni és végigdolgozni" az 1615-ben kezdődő, 1616 szeptemberéig tartó időszakot is - tette hozzá a bíboros.

Bitskey István akadémikus a jezsuita érsek kinevezésének történetéről szóló kötetet bemutatva arról beszélt, hogy az elmúlt évszázadok során sokszor felmerült a kérdés, melyik az igazi Pázmány: a jezsuita hitvitázó, a grazi teológiaprofesszor, a magyar próza atyja, a bíboros Cicero, az egyházát újjászervező főpásztor, az egyetemalapító, az ország főkancellári tisztét betöltő politikus, a magyarság sorsáról megmaradásáról felelősséggel gondolkodó államférfi, vagy a pápaság és a Habsburgok között egyensúlyozó diplomata?

Nincs egyértelmű válasz - mondta az akadémikus -, a kérdésekből azonban látszik, hogy sokszínű, komplex életmű az övé, amelynek kutatása, értelmezése legalább másfél évszázada áll a magyar történeti tudományok figyelmének központjában.

Bitskey István szólt arról, hogy a kötet szerzője a vatikáni ügyintézés bonyolult útvesztőiben, zegzugos bürokráciájában igen tájékozott, és ez alapfeltétele volt annak, hogy a magyar főpap nem mindennapi érseki kinevezésének szentszéki ügyintézéséről megbízható képet alkosson.

A rendkívül alapos paleográfiai, textológiai, filológiai, egyháztörténeti felkészültség mellé Tusor Péter problémaérzékenysége társult, így ismerte fel, hogy a sok vitát, különféle értelmezéseket és tévhiteket is kiváltó főpapi kinevezés több tekintetben pontosításra, átértelmezésre szorul.

Az akadémikus kitért arra, hogy a monográfia műfaja mikropolitikai elemzés. "Maga a mikropolitika a kora újkorban alapvetően egy informális személyi kapcsolatokon nyugvó hálózatnak többé-kevésbé tervszerű kiépítése és működtetése politikai célok érdekében" - idézett a könyv bevezetőjéből. Tusor Pétert levéltári kutatásai a "hivatalos, nyilvános diplomáciai események mögötti személyes kapcsolatok, érdekek, összefonódások, fondorlatos számítások és alkudozások világába vezették el, amelyeknek logikus rendbe fűzése végül a nagypolitika szintjén megvalósuló eredmény magyarázatát hozták meg számára" - fogalmazott Bitskey István.

Pázmány érseki kinevezését akadályozta, hogy jezsuita szerzetes volt, és a rendi előírásoknak megfelelően fogadalmat tett, hogy semmilyen főpapi vagy más méltóságra nem törekszik. Ugyanakkor az 1608. évi 8. törvénycikk világi oldalról is kimondta ugyanezt a tilalmat, amikor megtiltja a jezsuitáknak, hogy Magyarországon birtokjoguk legyen. Ezzel - írta Tusor Péter - "valójában kizárja őket a feudális rendi társadalom tagjai közül: nem lehetnek birtokosok, azaz nem lehetnek az uralkodó osztály tagjai".

Ezért volt szükség 1615-ben V. Pál pápa brévéjére, amely engedélyezte Pázmánynak, hogy átlépjen a szomaszka rendbe, és egyben mentesítette őt a jezsuita joghatóság alól. Igaz, Pázmány 1616 áprilisától a szomaszkáknak csak novícius jelöltje, nem pedig novíciusa lett, ez azonban az érseki kinevezés folyamatát már nem befolyásolta - ismertette Bitskey István.

A történet Tusor Péter által bizonyított csattanója - tette hozzá az akadémikus -, hogy mivel Pázmánynak a rendi szabályok értelmében hat hónapon belül fogadalmat kellett volna tennie, ez azonban nem történt meg, a szerzetesjog értelmében jezsuita maradt.

MTI
  • A Szent Péter-i Európa védelme
    Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
  • Orbánt támadja egy lenini hasznos idióta
    Most a populista jelző – nem is címkéjével, hanem – bunkójával ütik le azokat, akik másként gondolkoznak, mint a Központ.
  • Az európai őshonos kisebbségek kirekesztése
    A migrációs válság eszkalálódása időszakában megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy a fejlett Nyugat az illegális bevándorlók emberi jogait őshonos kisebbségi polgárainak jogainál többre tartja, sőt még a saját keresztény-nemzeti és európai identitását is hajlamos feledni és feladni.
  • Német tankok magyar földön
    Egy ismeretlen nevű, katolikus családból származó magyar kislány naplója, aki egy gyermek egyszerű szemével jegyezte fel gondolatait március 21-én: „Szegény Horthy­val elbánt Hitler alaposan. Elfoglalták az országot. Szerintem ez rettenetes pimaszság."
  • Marxista bumeráng
    Az európai politika nagy nemzedékének képviselői közül Javier Solana volt NATO-főtitkár, Tony Blair volt munkáspárti brit miniszterelnök és az Európai Bizottság egykori néppárti elnöke, José Manuel Barroso egyaránt maoistaként kezdte fiatal korában. Az eurokrata elitet tökéletesen megtestesítő Jean-Claude Juncker avatta fel Marx születésének 200. évfordulóján a Kínától kapott hatalmas Marx-szobrot Trierben, a francia–német határ közelében.
MTI Hírfelhasználó